A mesterséges intelligencia (MI) inkluzivitásáról és fenntarthatóságáról szóló nyilatkozatot több mint 60 állam írta alá Párizsban, ám volt egy látványos – de nem meglepő – kivétel. J. D. Vance amerikai alelnök jelezte, az Egyesült Államok nem csatlakozik az Artificial Intelligence Action Summiton elfogadott deklarációhoz.  

Az eseményt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök szervezte azzal a céllal, hogy az összegyűlt országok képviselői és szakértői megvitassák az MI-technológiák mindenki számára előnyös kiaknázásának, ugyanakkor az abban rejlő veszélyek kezelésének lehetőségeit. A Grand Palais-ben tartott fórumon az európai vezetők közül részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Olaf Scholz még regnáló német kancellár. A Big Tech képviselői is jelen voltak, így többek között Brad Smith, a Microsoft elnöke és Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója. 

Ugyan hol lennénk a gőzgépek nélkül? 

Vance szerint az MI-technológia az új ipari forradalom zászlóshajója, egy nagy gőzgéphez fogható találmány, amely dinamikusan formálódik, azonban a túlzott európai szabályozással megfojtanak egy olyan innovációt, amelyhez foghatót „generációk óta nem láttunk”. Ennek az egyik egyszerű oka az, hogy a szükségesnél szigorúbb korlátozások elrettentik az innovátorokat attól, hogy vállalják a fejlesztésekkel járó esetleges kockázatokat. Az amerikai alelnök kétségeit fejezte ki az európai Digital Markets Actet és a Digital Services Actet illetően is, mivel szerinte  

ezek hátráltatják az innovációt és szükségtelen akadályokat állítanak az amerikai vállalatok elé.  

„Szeretnénk kitárni a kapuinkat az MI-forradalom előtt a nyitottság és az együttműködés szellemében, de ehhez olyan nemzetközi szabályozási rendszerekre van szükség, amelyek az alkotást szorgalmazzák. [Az országoknak] optimistán és nem félelemmel kellene hozzáállniuk az MI kiterjedéséhez” – fejtette ki Vance, akinek ez volt az első nemzetközi felszólalása az Amerikai Egyesült Államok alelnökeként. 

 

Éleződő küzdelem Washington és Peking között 

„Természetesen szeretnénk biztosítani, hogy az internet egy biztonságos tér legyen, de egy dolog annak megelőzése [a szabályozások által], hogy valaki egy gyermeket zaklasson az online térben, és egészen más az, amikor valakit abban akadályoznak meg, hogy olyan tartalmakhoz/információkhoz férjen hozzá, amit [az adott rezsim] hamis információnak tart” – tette hozzá, utalva rá, hogy az autoriter rendszerek kezében a cenzúra eszközévé válhat a technológia. 

Utóbbit illetően kritikát fogalmazott meg Kínával szemben, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy az autoriter rezsimek hajlamosak rá, hogy az MI-t fegyverként használják, és segítségével növeljék a kontrollt saját vagy akár más országok állampolgárai fölött. Azt is kifogásolta, ismét erősen Pekingre utalva, hogy „ezek a rendszerek jelentősen támogatják az olcsó technológiákat”, például a biztonsági kamerák, az arcfelismerő rendszerek és az 5G mobilinternethez szükséges eszközök gyártását. Ezek az MI-megoldásokkal párosulva valóban biztonsági kockázatokat vetnek fel. 

Az elmúlt hónapok eseményei arra utalnak, hogy az MI-technológia lett az USA és Kína között zajló versengés egyik fő frontvonala. Itt érdemes visszaemlékezni arra, hogy miután a DeepSeek nevű kínai startup januárban felrobbantotta a piacot az új nagy nyelvi modelljével, amely a ChatGPT fejlesztési költségeinek töredékéből készült, Washington azonnal megtette az ellenlépéseket. Biztonsági aggályokra hivatkozva – számos más országhoz hasonlóan – letiltotta az alkalmazást a kormányzati rendszerekről. Donald Trump elnök pedig szintén az előző hónapban 500 milliárd dolláros tervet jelentett be a mesterséges intelligencia fejlesztésére. 

Európával ellentétben azonban a Trump-kormányzat a lehető legkevesebb szabályozás híve, mivel szerintük ez az innováció hajtóereje.  

Az America First szellemiség pedig magában foglalja azt is, hogy az Egyesült Államok az MI-területeken domináns erő kíván maradni. 

 

Az óvatosság jegyében 

Miután Vance elmondta beszédét, angolosan távozott, otthagyva az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen beszédét, illetve Emmanuel Macron francia elnök záró gondolatait. Ám jelezte, hogy velük később személyesen tervez találkozni. Kritikus hangneme ellenére az európai MI-színtér nagy szereplői feltehetően jól fogadták az amerikai álláspontot, hiszen az ő szempontjukból szintén a lazább szabályozás és inkább a fejlődés lehetőségeinek megragadása lenne kívánatos. 

Apropó angolok. Az USA mellett az egyetlen nemzet, amely elutasította a deklaráció aláírását, az Egyesült Királyság volt. Ennek többek között az is lehet az oka, hogy London nem szívesen kerülne konfrontációba a Trump-kormányzattal már az első hónapokban. Ugyanakkor jelezték, Franciaországgal egyeztetnek egy enyhébb megközelítésről. 

Kínát Csang Kuocsing miniszterelnök-helyettes képviselte a fórumon, és az elfogadott nyilatkozatot is aláírta. A kínai Hszinhua hírügynökség ezt úgy kommentálta, hogy Peking együttműködik más országokkal a biztonság megőrzése, az újítások megosztása és „az emberiség közös jövőjének” közösségben való építése érdekében.  

António Guterres ENSZ-főtitkár figyelmeztette a találkozón megjelenő mintegy 1500 résztvevőt, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas ereje néhány kézben összpontosul, és felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb fejlődő ország a perifériára szorul ebben a technológiában is. „Eközben egyes vállalatok és államok a gyorsaság érdekében soha nem látott mértékű beruházások révén szállnak a versenybe. [Az MI-hez kapcsolódó tudás koncentrációja pedig] a geopolitikai megosztottságot erősíti” – mondta. 

A fórum mottója az volt, hogy ezt a megosztottságot a szabályozások segítségével enyhítsék . A záróakkordként elfogadott nyilatkozat a technológia hozzáférhetőségét, etikai és biztonsági megbízhatóságát, illetve az ezekre való törekvést rögzítette. 

 

Az európai szabályozás nem mehet az innováció rovására 

Az Európai Unió amellett, hogy a biztonság miatt aggódik, igyekszik versenyképes maradni – vagy talán inkább azzá válni. Ursula von der Leyen jelezte, hogy a blokk 200 milliárd eurót készül befektetni az InvestAI kezdeményezés keretén belül, ebből 20 milliárdot a nagy MI-fejlesztők gyáraiba.  

A Bizottság elnöke még korábban beszélt a Trump által a minden acél- és alumíniumimportra kivetett 25 százalékos vámokról is, amelyek igen komoly csapást jelentenek az európai vállalatokra nézve.  

Von der Leyen „igazságtalannak” nevezte azokat, és belengette a válaszlépések lehetőségét.  

Az érdekes az lesz, hogy a biztonságra törekvő, a technológiát a szabályozás oldaláról megközelítő EU-s és az innovációt, valamint a vállalatok befektetéseit gyorsítani kívánó amerikai érdekek és vélemények ütközését hogyan ugorják, vagy nem ugorják meg a felek. Ha az unió valóban versenyképes akar maradni, ahhoz innovációra van szükség – talán érdemes lehet nyitottnak lennünk és közelíteni az álláspontokat. 

Kapcsolódó: 

 

Címlapfotó: Flickr