Zelenszkij visszautasította az USA ajánlatát, amellyel Washington ellenőrzést szerzett volna az ukrán kritikus nyersanyagok kitermelése felett. Az ukrán elnök ehelyett közvetlen biztonsági garanciákat és egy közös béketervet szeretne elérni az USA-val, mielőtt tárgyalásokat kezdene Oroszországgal.
Az elmúlt hetekben villámgyorsan zajlottak az események az orosz–ukrán háború kapcsán, a lehető legkülönbözőbb területeken. Ezek közül talán az egyik, ha nem a legfontosabb fejlemény a háború utáni időszakra nézve, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszautasította az Egyesült Államok azon ajánlatát, amely többek között azt tartalmazta, hogy Ukrajnának az erőforrás-kitermelési engedélyekből származó összes bevétel 50 százalékát ki kell fizetnie Washingtonnak. Az ukrán elnök most megpróbál egy számára kedvezőbb megállapodást a tető alá hozni, kérdés, hogy ennek mennyire van realitása, ismerve Trump üzleti alapú megközelítését.
Azonban nem csak ásványkincsekről van szó, Trump ajánlata ugyanis kiterjed többek között az infrastruktúrára, a kikötőkre, illetve a szénhidrogénforrásokra is, mindezt amerikai segélyekért cserébe.
Vagyis a dokumentumban szereplő feltételek lényegében bebetonoznák az Egyesült Államok érdekeltségeit Ukrajnában.
A tervezet szerint Washington és Kijev közös befektetési alapot hozna létre, ami biztosítékot jelentene arra az esetre, hogy a háború után a mostani ellenséges felek ne részesüljenek Ukrajna újjáépítéséből.
A tervezet szerint tehát az USA-t illetné meg az erőforrások kitermeléséből származó bevételek, illetve minden harmadik félnek kiadott engedély 50 százaléka, de itt nem ér véget a történet, ugyanis minden jövőbeli engedély tekintetében az Egyesült Államoknak elővásárlási joga lenne az exportálható nyersanyagok megvásárlására.
Ukrajna több milliárd dollárra becsült kitermelhető ásványkinccsel büszkélkedhet, köztük lítiummal, titánnal és grafittal, amelyek mind kulcsfontosságúak a csúcstechnológiai iparágakban.
Ezek közül azonban sok olyan területen található, amely vagy orosz megszállás alatt áll, vagy megvan a veszélye, hogy az előrenyomuló orosz erők elfoglalják, mivel ezek Ukrajna keleti részén, a frontvonalak közelében vannak.
Ha a megállapodást ebben a formában mégis elfogadnák, az USA lényegében ellenőrzést gyakorolhatna Ukrajna teljes erőforráskészlete felett. A létrehozandó befektetési alapnak pedig kizárólagos joga lenne többek között az összes jövőbeli bányászati engedély és azok feltételeinek meghatározására.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy szeptemberben a nyersanyagokat még Zelenszkij akarta bevonni a megállapodásba, Trump hivatalba lépésére készülve. Akkor az ukrán elnök azt remélte, hogy ha Washingtonnak közvetlen hozzáférést biztosít országa ritkaföldfémkészletéhez, akkor több fegyverhez juthat hozzá.
Most azonban visszautasította Trump tervét, ugyanis az ukrán elnök inkább közvetlen biztonsági garanciákat szeretne beépíteni a megállapodásba.
Ukrajna tehát, amikor szeptemberben behozta a közbeszédbe a nyersanyagokkal való „fizetséget”, vélhetően nem számolt azzal, hogy Trump ennyire kemény feltételeket fog diktálni.
Viszont ha nincs megegyezés, a Trump-kormányzat vélhetően megszünteti Ukrajna támogatását, ugyanis Washingtonnak nem érdeke, hogy a benyújtott tervezettől elálljon.
Zelenszkij így nem írta alá az amerikai tervezetet, és nemcsak egyszerűen erőteljesebb amerikai biztonsági garanciákat hiányol belőle, hanem közös amerikai–ukrán béketervet is szeretne, még mielőtt Oroszországgal tárgyalóasztalhoz ülnek.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
