A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
Tegnap Rijádban ültek asztalhoz az Egyesült Államok és Oroszország küldöttei, hogy felvázolják az ukrajnai háború lezárásának és rendezésének körvonalait. Washingtont Marco Rubio külügyminiszer, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff közel-keleti megbízott, Moszkva álláspontját pedig a Szergej Lavrov külügyminiszter, Jurij Usakov elnöki tanácsadó és Kirill Dmitrijev, az orosz szuverén vagyonalap főnöke képviselte.
A résztvevők listájára pillantva egyértelművé vált az üzenet:
sem az Európai Unió, sem Ukrajna nem számít a képletben – a játékszabályokat a két nagyhatalom fogja lefektetni.
A szaúdi találkozó hírére ugyan Párizsban összehívtak egy afféle válságértekezletet, de a müncheni fiaskó után már maga az ötlet is komolytalan volt. A kérdésre, hogy Zelenszkijt később bevonják-e a béketárgyalásokba, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy válaszolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalni fog az ukrán elnökkel, „amennyiben ez szükséges”.
Lavrov a találkozó előtt jelezte, a cél, hogy véget vessenek az USA és Oroszország közötti kapcsolatok „abnormális fejezetének”, és előkészítsék Donald Trump amerikai elnök és orosz kollégája találkozóját. Peszkov felhívta rá a figyelmet, hogy a hosszan tartó rendezést csak úgy lehet biztosítani, ha minden európai biztonsági kérdést alaposan és széleskörűen megtárgyalnak a felek.
Négy alapelvet fektettek le, az irány már megvan, az álláspontokat még közelíteni kell
A négy és fél órás ülést követő sajtótájékoztatók, nem hoztak meglepetést. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban olyan narratívák hangoztak el, amelyek már eddig is ismertek voltak az oroszok esetében, de a Trump-féle külpolitikai irányvonal sem változott. Usakov kifejtette, a küldöttek egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államok és Oroszország figyelembe veszi egymás érdekeit. Hozzátette: a tárgyalások „nem haladtak rosszul”, és továbbra is azon lesznek, hogy mindenki elégedett legyen a jövőbeli megállapodásokkal.
Ezt az amerikai külügyminiszter úgy kommentálta, a felek egyetértettek abban, hogy „a cél véget vetni a konfliktusnak minden érintett számára tisztességes, tartós, fenntartható és elfogadható módon. Hogy ez hogyan fog kinézni, nos, ez az, amiről a jelenlegi párbeszéd szól”.
Rubio hozzátette, hogy Trump az egyetlen, aki képes lehet pontot tenni az ukrajnai háború végére:
Trump elnök néhány hónap alatt megváltoztatta a globális párbeszéd menetét. Így az már nem arról szól, hogy a háború véget ér-e, hanem arról, hogy hogyan. Erre csak Trump képes”.
Az EU bevonását illetően jelezte, hogy a blokk idővel a tárgyalóasztalhoz ülhet, hiszen a szankciók – és az Ukrajnának tett ígéretek – miatt vitathatatlanul érintett a konfliktusban.
Annyit megosztott, hogy az amerikai és az orosz küldöttség négy alapelvet fektetett le a tárgyalások folytatását illetően:
- Az orosz és az amerikai diplomáciai missziók kölcsönös helyreállítása. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a két nagyhatalom közötti párbeszéd gördülékenyen folytatódhasson.
- Washington egy magas szintű szakértői csapatot nevez ki annak érdekében, hogy segítsék a tárgyalásokat és a konfliktus lezárásának kidolgozását a már említett szempontok alapján.
- A felek megvizsgálják, átgondolják és megvitatják a konfliktusból eredő és az annak lezárását követően fennálló körülmények közötti geopolitikai és gazdasági együttműködés lehetőségeit.
- A jelenlévők elkötelezettek maradnak amellett, hogy a megkezdett párbeszédet produktív módon folytatják.
A harmadik pont apropóján Rubio megjegyezte, „rendkívüli lehetőségek” nyílhatnak meg mind az Egyesült Államok, mind Oroszország számára, ha az ukrajnai háború véget ér. Szerinte ugyanis
reális lehetőség van arra, hogy a két nagyhatalom „geopolitikai partnerként működjön együtt a közös érdekterületeken”, sőt akár gazdasági partnerségről is lehet szó.
Mike Waltz biztonsági tanácsadó hangsúlyozta, bizonyára lesznek még nézeteltérések, leginkább a területi kérdéseket illetően, de a tárgyalásokon igyekeznek ezeket is rendezni. Hozzátette: a jelenleg orosz megszállás alatt álló területek helyzetét is megvitatják.
Az ukrán NATO-tagság most már végképp nem opció
Kirill Dmitrijev a tárgyalásokat „óriási eredménynek” nevezte az évekig tartó ellenségeskedést követően. Megerősítette, hogy az amerikai és az orosz küldöttség kölcsönös tisztelettel vette tudomásul a másik érdekeit, és bár „nehéz út” áll még előttük, a párbeszéd biztató irányba mutat. Az egyik, még megoldásra váró kérdés az Oroszországgal szemben kivetett nyugati szankciók ügye, amelyekkel kapcsolatban Dmitrijev úgy nyilatkozott, hogy azok még nem kerültek elő a tárgyalóasztalnál.
„Az ukrán NATO-tagság számunkra elfogadhatatlan” – szögezte le az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova. Rámutatott, hogy
Kijev tagsága a katonai szövetségben biztonságpolitikai fenyegetést jelentene Oroszországra nézve, egy ilyen helyzet pedig egész Európát tekintve katasztrofális lenne. Emellett jelezte, hogy Moszkvának most már nem elég csupán az ukrán csatlakozás elutasítása, hanem hosszú távú garanciákat követel, amelyek biztosítják, hogy Ukrajna a jövőben sem lesz NATO-tag.
Ez a régóta tudott álláspont egybecseng Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter múlt héten elhangzott kijelentésével, amely szerint az ukrán NATO-tagság nem reális opció az oroszokkal való tárgyalásos rendezés kimenetelei között. Ezt Peszkov is megerősítette, kiemelve, hogy bár a Kreml is úgy véli, hogy az EU-hoz való csatlakozás Ukrajna szuverén joga, „biztonsági, védelmi és katonai kérdésekben” teljesen más az orosz álláspont.
A tárgyalások után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is sajtótájékoztatót tartott, amelyen határozottan elutasított bármiféle együttműködést Ukrajna és a NATO között. Hangsúlyozta, „legyen szó külföldi zászlók, az Európai Unió vagy bármilyen nemzeti lobogó alatt megjelenő fegyveres erőkről”, Moszkva részéről elfogadhatatlan bármilyen arra irányuló tervezet, hogy nyugati „békefenntartó” csapatok állomásozzanak Ukrajna területén.
Zelenszkij továbbra sem enged, biztonsági garanciákat követel
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Törökországból értékelte a nélküle megtartott tárgyalásokat. Fő üzenete az volt, hogy Kijev „nem fog engedni az orosz ultimátumoknak”, ahogyan ezt a három éve zajló háború alatt is tette. Szerinte az amerikai–orosz tárgyalások újabb csapást jelentenek a „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül” politikájára nézve, amelynek Trump akkor vetett véget, amikor múlt héten telefonon egyeztetett Putyinnal. Az ukrán elnök hozzátette, szeretné, ha azokat is meghívnák a jövőbeli béketárgyalásokra, akik „képesek biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának”.
Kína minden érintettet az asztalnál látna, Von der Leyen tovább moralizál
Kína üdvözölte a két nagyhatalom közeledését és a békéről való nyitott diskurzust, de jelezte, elvárja, hogy „idővel minden érintett és érdekelt fél részt vegyen a tárgyalási folyamatban”.
Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Washington ukrán–orosz megbízottjával találkozott, és az EU „igazságos és tartós béke” melletti elköteleződését hangoztatta Keith Kellogg felé. A tárgyalásokat illetően elmondta, hogy azok „kritikus pillanatot” jelentenek, és kifejezte azon kívánalmát, hogy a megszülető megoldásnak tiszteletben kell tartani Ukrajna „függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, erős védelmi garanciákkal biztosítva ezeket”. Igaz, főként Lavrov és Hegseth szavait követően vajmi kevés az esélye, hogy a Nyugat katonai téren fog ilyen biztosítékokat nyújtani.
Mikor ülnek le a nagyok?
Trump a rijádi értekezletet követő sajtótájékoztatón elmondta, osztja azt az orosz véleményt, miszerint Ukrajnában ideje lenne választásokat tartani, ha helyet szeretnének a tárgyalóasztalnál. „Az a helyzet, hogy nem voltak választások Ukrajnában. […] Alapvetően hadiállapot van […] és – bár utálom ezt mondani, de – az elnök elfogadottsága jelenleg 4 százalékos mélyponton áll” – mondta Trump, utalva arra, hogy egy olyan vezetővel szeretne együttműködni, akinek igazolható és erős a legitimitása az ukrán államban. (Itt meg kell jegyeznem, hogy ezzel a 4 százalékkal azért eléggé alálőtt az amerikai elnök, az ukrán közvéleménykutatások ugyanis mást mutatnak.)
Hogy a Trump és Putyin közötti személyes találkozóra mikor kerül sor, még nem tudni. Az amerikai elnök viszont szeretné, ha ez még februárban megtörténne.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Marco Rubio hivatalos X-oldala
