Németország választási lázban ég: most vasárnap, azaz február 23-án előre hozott szövetségi választásokat tartanak. A legfőbb esélyes a CDU/CSU, és jelenleg úgy tűnik, inkább az a kérdés, hogy a szavazás után milyen koalíció áll az ország élére.

Miközben a németek vasárnap az urnákhoz járulnak, hogy a népszerűtlen „jelzőlámpa-koalíció” (a vörös SPD, a sárga FDP és a Zöldek alkotta kormány) összeomlása után új szövetségi kormányról szavazzanak, az ország mélyen megosztottnak és polarizáltnak tűnik.  

Nemcsak azzal kapcsolatban, hogy ki vezesse ki Németországot a recesszióból és a jövőbe, hanem abban a tekintetben is, hogy melyek a legsürgetőbb kérdések az Európai Unió legnagyobb tagállamában és gazdasági motorjában.

Nagy csoda kéne, hogy ne Friedrich Merz legyen a következő német kancellár (Forrás: Wikimedia Commons)

A Statista adatai szerint a magukat politikai értelemben baloldalhoz sorolók az inflációt, az éghajlatváltozást és a lakhatást tartják a legfontosabb kihívásoknak, amelyekkel Németországnak szembe kell néznie. A politikai spektrum közepén elhelyezkedők, tehát a centristák az infláció emelkedése, illetve az életszínvonal érezhető romlása mellett a bevándorlást és úgy összességében a gazdasági helyzetet tartják a következő legfontosabb kérdésnek. A politikai paletta jobb oldalán állók az illegális migrációt vélik a legégetőbbnek, amit a magas infláció és a bűncselekmények gyakoriságának megsokszorozódása követ. 

You will find more infographics at Statista

Érdekes mintázatok rajzolódnak ki a politikai paletta különböző csoportjai között: a centrista vagy jobboldali válaszadók esetében az éghajlatváltozás nem került be az első 5 legfontosabb kezelendő téma közé, míg a baloldaliak nem tartják túlságosan sürgető kérdésnek a bevándorlást vagy a bűnözést.

A vasárnapi előre hozott választások előtti politikai vitákat követve, illetve tüzetesen megvizsgálva egyértelműen kirajzolódik az a mintázat, hogy a jobboldal, legyen az a keresztény-konzervatív CDU/CSU vagy a tőle jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD), sikeresen tematizálta a közbeszédet, illetve a választások napirendjét, hiszen az elmúlt hetekben egyértelműen a bevándorlás volt az első számú téma az országban – köszönhetően a megszaporodott terrorcselekményeknek. 

Az elmúlt évek során visszatérő probléma, hogy egyre nő a frusztráció az ország menekülteket befogadó hozzáállásával kapcsolatban, különösen mivel a német gazdaság nehezen tudott megfelelni Európa zászlóshajójaként szerzett hírnevének, és sokak anyagi helyzete is romlott az emelkedő élelmiszer- és energiaárak miatt. Igaz, ezek a problémák nem feltétlenül függnek össze, ám a pénzügyi nehézségekért sokan gyakran a bevándorlást és a bevándorlókat hibáztatják.

Ez vezetett az AfD felemelkedéséhez, megerősödéséhez és tartósan második legnagyobb politikai erőként való megszilárdulásához, amely az előrejelzések szerint – ha hihetünk a számoknak – a vasárnapi választáson a szavazatok mintegy 20 százalékát fogja elérni. 

2023-ra Németország 83,9 millió lakosának csaknem 30 százaléka első vagy második generációs bevándorló volt, akiknek nagyjából a fele (12,4 millió) német állampolgár.

Az UNHCR adatai szerint pedig 2024-ben az ország 2,7 millió menekültet és 350 ezer menedékkérőt fogadott be, így érthető a német társadalom frusztrációja. 

A vasárnapi választás így sorsdöntő abból a szempontból is, hogy merre indul Németország: el tud-e mozdulni a politikai instabilitásból és a gazdasági nehézségektől, vagy továbbhalad a lejtőn, ezzel megnehezítve a német gazdasági teljesítménytől is függő közép-európai nemzetek mindennapjait. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Flcikr