Donald Trump amerikai elnök ígéretei a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és alkalmazását illetően egyre sokasodnak – ezzel párhuzamosan azok is, amelyeket a zöldprojektek finanszírozásának visszafogására tett. A nukleáris energia azonban kivételt jelent a tiszta energiával szembeni kritikus álláspontja alól. 

Chris Wright energiaügyi miniszter ugyanis az Egyesült Államok jövőbeli energiaellátásának egyik kulcsának az atomenergiát tekinti. Felsorolta, hogy mely energiaforrások szerepelnek a prioritásai között: a Trump által is éltetett fosszilis források mellett a nukleáris, sőt a geotermikus és a vízenergia is helyet kap. 

Kevesebb bürokrácia, több fejlett nukleáris projekt 

Első miniszteri rendeletében Wright így fogalmazott:  

A Trump-kormány alatt el kell indulnia a régen várt amerikai nukleáris reneszánsznak.  

A globális energiaigény növekedésével az USA-nak vezetnie kell a megfizethető nukleáris energia bőséges kereskedelmi forgalomba állítását. Az [energiaügyi] minisztérium szorgalmasan és kreatívan fog dolgozni annak érdekében, hogy lehetővé tegye a következő generációs nukleáris technológia gyors bevezetését és exportját. Prioritásként kell kezelnünk az olyan technológiai áttöréseket, mint a nukleáris fúzió.” 

Trump valószínűleg a kisebb léptékű nukleáris projekteket fogja támogatni, amelyek üzembe helyezése gyorsabb, a működtetésük pedig olcsóbb. Első ciklusa alatt elnöki rendeletet is adott ki a kis moduláris reaktorok (small modular reactors, SMR) támogatásáról a nemzetbiztonság és az űrkutatás területén. E technológia engedélyeztetése várhatóan most is sokkal gördülékenyebb lesz, mint a nagyobb szabású létesítményeké – ezzel a nukleárisenergia-kapacitás bővítése szerte az országban gyorsabb és hatékonyabb lehet. Az energiakapacitás bővítése egybevág Trump azon tervével is, hogy az adatközpontok energiaellátását növelni kell az összetett technológiák, például a mesterséges intelligencia fejlesztésének elősegítése érdekében. 

SMR-kisokosunk itt olvasható: 

 

Legyen újra kritikus nyersanyag az urán! 

Az amerikai elnök nemrég kérte, hogy az urán kerüljön ismét a kritikus nyersanyagok közé. Egy 2022-es amerikai geológiai felmérés ugyanis „fűtőanyagásványnak” minősítette ezt a radioaktív fémet, így az lekerült a kritikus nyersanyagok listájáról. Trump az amerikai energia felszabadításról szóló elnöki rendeletében azzal indokolta a kérést, hogy annak teljesítése segítené az uránhoz kapcsolódó projektek szövetségi finanszírozását és felgyorsítaná azok engedélyeztetési folyamatait. A rendeletben rámutat, hogy habár az Egyesült Államok bőséges energiaforrásokkal van megáldva, és ezek mindig is hozzájárultak a nemzetgazdasághoz, az elmúlt években a hasznosításuk számos „akadályozó és ideológiai alapú” szabályozásba ütközött, amelyeket ideje leépíteni. 

Az USA először 2023-ban kezdett az úgynevezett magasan vizsgált, alacsonyan dúsított urán (HALEU) termelésébe. Ez lehet az egyre dominánsabbá váló fejlett reaktorok fő fűtőanyaga, azonban kereskedelmi méretekben még nem áll rendelkezésre. Emiatt egyre nagyobb az igény a HALEU iránt, amelyet ha nem biztosítanak, az veszélybe sodorhatja a fejlett technológiákra épülő amerikai nukleáris projekteket. Az energiaügyi minisztérium számításai szerint 2035-re az e fűtőanyag iránti kereslet elérheti az évi 50 tonnát.  

Már a Biden-kormányzat is támogatta az uránprojektek fejlesztését, aminek az egyik oka, hogy  

az USA uránellátása jelentősen függ Oroszországtól, amely a magasan vizsgált, alacsonyan dúsított uránt egyedüliként képes kereskedelmi mennyiségben előállítani.  

Az ukrajnai háború és a Moszkva ellen bevezetett szankciók okozta fordulatnak köszönhetően beindultak az amerikai fejlesztések, és 2023-ban a Centrus Energy Corp 20 kg-ot állított elő az első teljesen belföldi ellátásból származó HALEU-ból. Azóta a létesítmény több mint 100 kg-ot termelt, és a tervek szerint a következő években évi 900-ra emelik a kapacitást. 

Az energiaügyi minisztérium most azon munkálkodik, hogy képes legyen egy teljesen belföldi ellátási láncot kiépíteni, amely fedezné a HALEU gyártásához szükséges igényeket. Jelenleg ugyanis az Egyesült Államok uránkészlete legnagyobb arányban kanadai, ausztrál, orosz, kazah és üzbég importból származik.  

Az amerikai vállalatok összesen 1 milliárd dollárt fizetnek évente az orosz állami Roszatomnak, amely az amerikai urántartalék 14 és a dúsítási szolgáltatások 28 százalékát biztosítja.  

Az orosz energiára bevezetett és a jelenleg felfüggesztett, Kanadára kivetett vámok miatt azonban egyre sürgetőbb és valószínűbb a belföldi uránipar felpörgetése. 

Trump első ciklusának tapasztalatai, valamint mostani hivatali idejének első hónapjában hozott döntései azt sugallják, hogy más tiszta energiaforrásokkal ellentétben az amerikai nukleáris ipar virágzásnak indulhat. Ezt Chris Wright energiaügyi miniszter elkötelezettsége mellett több állam tisztaenergia-projektekkel kapcsolatos támogatása is erősítheti. 

Kapcsolódó: 

 

Címlapfotó: Dreamstime