Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása  

Kedvezőtlenül alakultak az utolsó negyedéves lakásépítési adatok, mindössze 4,6 ezer lakást adtak át, ami több mint 40 százalékos csökkenés egy év alatt. Az idei első negyedéves adatból derül majd ki, hogy a vártnál kisebb lakásépítésszámban mekkora szerepe volt annak, hogy a rendszeres év végi átadások átcsúszhattak az idei évre. 

Az utolsó negyedévben a mérséklődés egyaránt érintette a vállalkozások és a természetes személyek által épített ingatlanokat. Emellett településtípus szerint sincs érdemi eltérés, a fővárosban és a nagyobb városokban az országos átlagnak megfelelő, a kisebbekben annál némiképp nagyobb, a községekben pedig kisebb volt a csökkenés mértéke – ez utóbbi részben a falusi CSOK-rendszer hatásának is tekinthető. 

A kiadott lakásépítési engedélyek száma is csökkent az utolsó negyedévben, éves alapon 10 százalékkal, vagyis a harmadik negyedéves felpattanás nem bizonyult tartósnak. Itt azonban ellentétes folyamatokat láthatunk, ugyanis 

Budapesten közel 30 százalékkal több engedélyt adtak ki, miközben a többi településtípuson átlagosan mintegy 40 százalékos volt a visszaesés. 

Így alakultak az újlakás-átadások 

A tavalyi év egészében 13,3 ezer lakást adtak át, ami jelentős csökkenés a megelőző évekhez képest, azonban még mindig érdemben magasabb, mint a pénzügyi válság után 2016-ig jellemző, éves 10 ezres lakásépítési szám. Az utóbbi mérséklődésében az energiaválság hatása játszotta a legnagyobb szerepet,  

a korábban jellemző magas infláció miatt romló jövedelmi helyzet visszavetette a lakásépítési kedvet, ami viszont csak késleltetve jelenik meg az adatokban.  

Mi várható 2025-ben a lakásfronton? 

A kilátások kapcsán kiemelendő, hogy tavaly 20,5 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, ami ugyan közel 5 százalékos csökkenés egy év alatt, de ezenfelül több ezer engedély van még érvényben a korábbi évekből, ám ezek az építkezések jellemzően nem fejeződtek be. 

Arra számítunk, hogy a lakásépítések számában az idei év fordulatot hozhat.  

A lakáspiaci tranzakciók számának dinamikus emelkedése már jelzi, hogy az ingatlanpiac fokozatosan helyreáll, és ez a lakásépítési kedvet is fokozhatja a lakosság körében.  

Ezt a folyamatot erősíthetik az év eleji magas állampapírkamat-kifizetések, amelyeket sokan a lakáscéljaik megvalósítására fordíthatnak.  

Jön a lakásfejlesztési tőkeprogram is! 

A következő hónapokban kínálati oldalon még érdemi lökést adhat a lakásfejlesztési tőkeprogram. Ennek kerete az érdeklődésre tekintettel már a március eleji indulást megelőzően 100 milliárd forinttal, 300 milliárdra emelkedett. Várakozásaink szerint a lakásépítések száma – kedvező esetben – már az idén megközelítheti a 20 ezret, ami a következő években tovább emelkedhet. A lakásállomány bővülése pedig fontos feltétele annak, hogy az ingatlanárak emelkedése lassuljon, megújuljon a lakásállomány, illetve javuljanak a lakhatási körülmények. 

Fotó: Pexels

KAPCSOLÓDÓ: