Magyar gazdaság: mit nyerhetünk a békével?

A béke lehetősége stabilabb gazdasági környezetet teremthet, de a tárgyalások kimenetele még képlékeny. A békekötés egyre kézzelfoghatóbb közelsége okán mindenesetre most felvázoltuk azt az öt fontos dolgot, ami a hazai gazdaság számára viszonylag gyors és kedvező változást hozna.

Ahogyan napról napra egyre több és több részletre derül fény az amerikai–orosz béketárgyalások kapcsán, úgy lesz egyre optimistább a piac és a gazdasági szereplők mind nagyobb része. Az alábbi írásunkban azokat a főbb trendeket és lehetőségeket vesszük sorra, amelyek a következő hónapokban, illetve egy-két éves távlatban nyílhatnak meg az európai, a régiós, illetve a magyar gazdaság előtt. Már amennyiben sikerrel járnak a tárgyalások, azaz ha az orosz–ukrán konfliktus végre nyugvópontra jut, és a szankciók legalább egy része is folyamatosan enyhül.

Öt dolog, amit a béke rövid távon is elhozhat gazdaságnak

Rövidebb, pár hónapos távlatban öt főbb pontban összefoglalható egy békeszerződés vagy akár egy tartós(nak ígérkező) tűzszünet hatása. Az elemzők szerint mindez

– mérsékeltebb energiaárakat, erősödő EU-s versenyképességet,

– várhatóan erős(ebb) forintot,

– már az idén 3 százalékhoz közelítő hazai gazdasági növekedést,

– az EU-s, a régiós, illetve a hazai ipari (így a jármű-, a gép- és a vegyipari) termelés fokozatos felfutását, esetleg hosszabb távon az újjáépítéshez kapcsolódó építőipari és egyéb szerződéseket,

– stabilabb, kiszámíthatóbb régiós, európai, nemzetközi környezetet, és erősödő befektetői bizalmat is teremthet.

Így alakulnak a hazai növekedési kilátások

„Az idei év utolsó negyedére a gazdasági növekedés elérheti a 4 százalékot, míg az egész éves GDP-bővülés 2,6 százalék körül alakulhat” – mutatott rá Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója az Index.hu-nak. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez az előrejelzés elmarad a kormány által várt 3,4 százalékos növekedéstől, így a gazdasági kilátások megítélése továbbra is megosztó. Árokszállási szerint a kedvezőbb gazdasági fordulatot elsősorban az élénkülő belső kereslet támogatja, amely hozzájárulhat a fogyasztás bővüléséhez. A beruházások stabilizálódásában pedig fontos szerepet játszhat a Demján Sándor program, amely különböző formákban több mint 1400 milliárd forint forrást juttathat a magyar gazdaságba.

A béke persze egyelőre elmélet, spekuláció

Ugyanakkor számos nemzetközi elemző arra hívta fel a figyelmet a napokban, hogy továbbra is bizonytalan a békefolyamat, a béketárgyalások kimenetele, ezért egyelőre meglehetősen korai az optimizmus. Mert az igaz, hogy a hét elején kezdődött rijádi amerikai–orosz tárgyalások kétségkívül jelentős diplomáciai lépésnek számítanak, azonban számos tényező indokolja a visszafogott értékelést. Ezek közül kiemelendő, hogy a megbeszélések Ukrajna részvétele nélkül zajlottak, ami egyelőre komoly kérdéseket vet fel a frissen elindult békefolyamat realitását illetően.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy nem fogad el olyan megállapodást, amelyből az országát kihagyják.

Ezen túlmenően az európai szövetségesek, köztük Franciaország is, aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy kimaradnak az egyeztetésekből, miközben a kontinens biztonsági helyzete és gazdasági érdekei szorosan összefüggnek az ukrajnai háború kimenetelével. Orbán Viktor közben a nemzetközi sajtó tudósítása szerint is bizakodóan nyilatkozott a békefolyamatról, és úgy véli, hogy Donald Trump politikája okán Oroszország folyamatosan visszaintegrálódhat a nyugati gazdaságba. Ez egyelőre inkább politikai várakozás, mint reális forgatókönyv – írja ugyanakkor az Abcnews. A tárgyalások még korai szakaszukban járnak, és egy esetleges Putyin–Trump-találkozóra is még várni kell, legalább e hó végéig. Sőt,

érdemi gazdasági megállapodások sem körvonalazódnak még. Továbbá nincs konkrétum arról sem, hogy a szankciók miként enyhülhetnek.

Ezenkívül több alapvető kérdés is rendezetlen, köztük Ukrajna NATO-tagságának jövőbeli lehetősége, vagy legalább konkrét garanciák – leszámítva talán azt az EU-s ötletet, miszerint néhány tagállam 30 ezer békefenntartót küldene az országba, ám ezt az orosz fél ellenzi. Eközben ott vannak a máig teljesen nyitott területi viták is.

A 2022 tavaszát követően folyamatosan bevezetett szankciók feloldása szintén hosszadalmas és bonyolult folyamat, amelyhez valamennyi EU-s tagállam egyetértése szükséges.

Azaz bár a tárgyalások elindulása jelentős diplomáciai fejlemény, a jelenlegi helyzet nem indokolja a túlzott optimizmust. A háború lezárásához és egy fenntartható békerendezéshez továbbra is ezer és egy politikai-gazdasági akadályt kell leküzdeni. Igaz, a tőkepiacok, az áru- és a devizapiacok hajlamosak „előreszaladni”, azaz jó előre beárazni a következő hónapok eseményeit. Közben azonban a reálgazdaság „reakcióideje” jóval lassabb, azaz ha pár hónapon belül meglesz a gyors és sikeres békekötés, akkor sem valószínű, hogy a reálgazdaságban az idei utolsó egy-két negyedév előtt a háború ideiglenes (vagy akár véglegesnek tűnő) nyugvópontra jutása gyorsan érzékelhető javulást hozna. Viszont