A magyar és a szerb kormány február közepén megerősítette egy új kőolajvezeték építésének a megkezdését, amely mindkét ország energiabiztonságát érdemben növeli és hozzájárul Magyarország regionális energetikai szerepének erősödéséhez. A 304 kilométer hosszú vezeték évi 5 millió tonna nyersolaj szállítására lesz alkalmas, a teljes hosszából 180 kilométer idehaza a Százhalombatta–Algyő–Röszke útvonalon, míg 120 a szerbiai Röszke–Újvidék (Novi Sad) szakaszon épül meg. A tervek szerint az építési engedélyt 2025 végére adják ki, ezt követően pedig megkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok. A projekt összköltsége jelentős, csak a magyar oldalon 320 millió euróra (mintegy 130 milliárd forint) becsülik a beruházási összeget, amelyet részben állami, részben vállalati források fedezhetnek. Az átadása 2027-re várható.  

A tervezett kapacitás első körben 5 millió tonna/év, szemben a horvát irányból érkező Adria-vezeték legfeljebb 14 millió tonnás kapacitásával, bár ez utóbbi a pozsonyi Mol-tulajdonú finomítót is kiszolgálja. A beruházás mégis  

egy olyan jelentős infrastrukturális fejlesztés, amely hosszú távon hatással lehet az egész közép-európai energiarendszerre.  

Nézzük meg a várható következményeket részletesebben. 

Magyarország és Szerbia együttműködése 

Február 17-én Orbán Viktor és a szerb kormányfő, Alekszandar Vucsics találkozóján megerősítették, hogy a magyar–szerb gazdasági kapcsolatok új szintre léptek. A két ország között nemcsak az energetikai együttműködés erősödik, hanem egyre több közös infrastrukturális és gazdasági projekt is megvalósul. Az új olajvezeték kiépítése mindeközben nemcsak az energiabiztonságot javítja, hanem elősegíti a kereskedelmi kapcsolatok mélyítését is, hiszen stabil és kiszámítható ellátási láncot teremt az energiaszektorban. (Szerbia gazdasági fejlődése egyébként figyelemre méltó: az IMF becslése szerint 2024-ben 3,9, 2025-ben pedig 4,1 százalékos GDP-növekedés várható.) 

„A Magyarország és Szerbia közötti új kőolajvezeték megépítésével hazánk egy olyan útra lép, amelyet korábban a földgázpiacon már sikeresen bejártunk”  

– mondta Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az InfoRádióban. A vezeték nemcsak az ellátásbiztonságot növeli, hanem lehetőséget teremt Magyarország számára az olajexport elindítására Szerbia irányába.

„Ezzel az ország az olajpiacon is tranzitszerepbe léphet, ami nemcsak gazdasági haszonnal jár – hiszen a tranzit után díjat lehet felszámolni –, hanem hazánk geopolitikai súlyát is növeli a régióban”

– tette hozzá. Az új magyar–szerb vezeték a Horvátországon keresztül haladó, meglévő Adria-vezeték rendelkezésre álló kapacitásának mintegy felét adhatja, ami jelentős mennyiség. Ezért ez mind az ellátásbiztonság, mind az árak felől is kedvező diverzifikációs lehetőség Magyarország számára.  

Vezetékek három plusz egy új irányból 

Az Adria-olajvezeték teljes kapacitásának a számítása kicsit összetettebb. A szállított olaj egy része a pozsonyi finomítóba jut, és a maximális, 14 millió tonnás éves kapacitást, amelyből 10 jut Százhalombattára, jellemzően amúgy sem használják ki. Arról nem is szólva, hogy az Adria-vezetéken jellemzően nem az orosz ural, hanem a nyugati brent típusú kőolaj érkezik, amelynek feldolgozására Százhalombatta egyelőre csak részben, mintegy 30-35 százalékban képes. 

Amúgy pedig, ha nem lenne a háborús tranzitvita, akkor az Ukrajna felől érkező Barátság vezeték is elegendő lenne – pusztán mennyiségileg – a magyar igényekhez. A Barátság kőolajvezeték ugyanis két ágon keresztül szállít kőolajat Százhalombatta felé. A Barátság I. és a Barátság II. ukrán–orosz irányból érkezik: e kettő körülbelül 8 millió tonnát tud Magyarországig szállítani, mivel mindkét vezeték ugyanannak az Ukrajnában kettéágazó fővezetéknek a különböző nyomvonalát követi.

Százhalombatta pedig évente 8,1 millió tonna kőolajat képes feldolgozni, ami összhangban van a Barátság vezetékrendszer tényleges szállítási kapacitásával. Azaz a magyar–szerb vezeték inkább az orosz–ukrán irányú vezetékes olajfüggőség további csökkentése okán fontos. Illetve az Adria-vezetéken felül diverzifikálásra, valamint az összetettebb import-export lehetőségek miatt is lényeges. Mivel a piaci és geopolitikai viszonyok változása esetén oda-vissza áramolhat nyersolaj a magyar–szerb viszonylatban.

Magyarország nyersolajigénye 

Hazánk éves nyersolajfogyasztása (a tranzitot nem számolva) 2023-ban 7,4, tavaly pedig 7,3 millió tonna volt, amelynek jelentős részét importból fedeztük. A hazai olajtermelés mindössze 1-1,2 millió tonna, ami a teljes szükséglet csupán 14-16 százalékát biztosítja, de a fenti számokból is látszik, hogy a vezetékes kapacitások elvben a hazai szükségletet így is háromszorosan meghaladják. Hiszen érdemes újra kiemelni, hogy a Mol Nyrt. százhalombattai finomítója az ország egyetlen nagy méretű olajfinomítója. Az itt előállított olajtermékek mintegy 60 százaléka a közlekedési szektorba kerül. Egyébként pedig a Mol célja, hogy 2030-ra a nem üzemanyag jellegű termékek arányát 50 százalék fölé emelje.

Érdekes, hogy a nagyobb vezetékes kapacitások dacára – mondjuk keletről délre – jelenleg Magyarország az olajszállítások terén lényegében nem tölt be tranzitszerepet. A Molnak vannak ugyan jelentős külföldi befektetései és érdekeltségei, de

a fizikai olajszállítások vonatkozásában az ország egyelőre nem számít tranzitországnak.

Százhalombattáról alapvetően már feldolgozott olajtermékeket szállítanak tovább, nem pedig nyersolajat. 

A gázpiaci tranzitszerep jó példa az új lehetőségekre 

Az olajjal szemben a magyar gázpiacon már megvalósulóban van az érdemi tranzitszerep. Az elmúlt években a hazai gázpiac jelentős változásokon ment keresztül, és az ország kifejezetten tranzitországgá vált a földgázszállítások terén. Csak a Török Áramlat vezetéken keresztül Magyarország 2024-ben 7,6 milliárd köbméter földgázt importált, szemben a 2023-as 5,6 és a 2022-es 4,8 milliárddal. 

Az olajpiacon hasonló tranzitszerep azonban eddig nem valósult meg, mivel hazánk főként a saját szükségleteinek kielégítésére használta eddig az importált nyersolajat. Az új magyar–szerb olajvezeték ezt a helyzetet változtathatja meg. A projekt ugyanis nemcsak Szerbia ellátásbiztonságát erősíti, hanem hosszú távon lehetőséget teremt arra is, hogy Magyarország fontos olajtranzit-útvonallá váljon. Bár a konkrét szállítási útvonalak és mennyiségek egyelőre nem ismertek, az új infrastruktúra lehetővé teszi a nyersolaj továbbítását más országok felé is, így csökkentheti a régió egyoldalú ellátási függőségét. 

Gazdasági és geopolitikai hatások  

Az olajvezeték stratégiai jelentősége természetesen bőven túlmutat Magyarország és Szerbia kétoldalú együttműködésén.  

A vezeték potenciálisan bővíthető Thesszaloníki és Durrës irányába, ami új déli szállítási útvonalat nyithat meg. Ez a fejlesztés lehetővé tenné, hogy a Balkán-félsziget országai számára diverzifikált beszerzési források álljanak rendelkezésre, csökkentve az orosz energiahordozóktól való függőséget. 

A magyar–szerb projekt előnyei és a kihívások  

Az új vezeték érdemben növeli a piaci versenyt, ezáltal hosszú távon csökkentheti az árakat és a szállítási költségeket. Emellett, ahogyan szó volt róla,  

javítja a régió energiabiztonságát, különösen a Balkán országai számára. 

Fontos megjegyezni, hogy bejelentést követő napokban, azaz február végéhez közeledve az európai energiapiac továbbra is instabil, és az árak magasak, amiben a béketárgyalások bizonytalanságai mellett az igen hideg időjárás is szerepet kap. A holland TTF gáztőzsdén az árak ugyan csökkentek a béketárgyalások hírére, az olcsó orosz gáz újbóli megindulásának hosszabb távú elvi lehetőségére reagálva.  

A február elejét jellemző 52–58 euróról 47-48-ra mérséklődtek a TTF-jegyzések, ám ez még mindig jóval meghaladja a válság előtti 15–20 eurós szintet.  

Közben a Török Áramlaton keresztüli gázszállítások az idén februárban rekordot döntöttek, hiszen egy hét alatt 396 millió köbméter földgáz érkezett Európába. 

Mit jelenthet az új vezeték hosszabb távon? 

A magyar–szerb olajvezeték projektje hosszú távon jelentős stratégiai lépés Magyarország számára, kiváltképp, mert a vezeték potenciális kiterjesztése Görögország és Albánia felé új lehetőségeket nyitna meg a régió számára, lehetővé téve, hogy alternatív forrásokból érkező nyersolaj is elérhetővé váljon.   

A villamosenergia-hálózat is bővül a két ország közt 
A közelmúltban jelentették be azt is, hogy Magyarország és Szerbia 2028-ig megduplázza a két ország közötti villamosenergia-átviteli kapacitást, ami jelentős előrelépés mindkét ország energiabiztonsága és a régió villamosenergia-hálózatának stabilitása szempontjából. A fejlesztés célja, hogy növelje akár a napon belüli áramkereskedelmi lehetőségeket, biztosítsa a hálózatok közötti jobb összeköttetést és támogassa a növekvő energiaigények kiszolgálását. A projekt illeszkedik Magyarország hosszú távú energiastratégiájába is, amelynek az egyik alappillére az atomenergia térnyerése és a nukleáris kapacitások bővítése Paks II. révén. 
A villamosenergia-átvitel terén eddig kevésbé volt szoros az együttműködés, de a tervezett fejlesztések ezt az egyensúlytalanságot orvosolják. A jelenlegi átviteltechnológiai kapacitás ugyanis nem elegendő a növekvő igények és a villamosenergia-kereskedelem bővítésének támogatására, ezért van szükség az új infrastruktúra kiépítésére. 
A beruházás fő előnye, hogy sokkal rugalmasabbá válik a villamosenergia-kereskedelem, mivel mind Magyarország, mind Szerbia hatékonyabban tud majd áramot exportálni és importálni egymás között. Ezzel együtt nő a hálózati stabilitás és ellátásbiztonság is. Az új vezeték, illetve határkeresztező kapacitás csökkenti az áramkimaradások kockázatát és biztosítja a rendszer stabilitását. Ezenfelül Szerbia jobban integrálódhat az európai energiahálózatba. Ám ennél is fontosabb a Paks II. révén megnövekvő atomerőművi kapacitások belépése: a várható energiatöbblet stabil átviteléhez ugyanis fejlett hálózati infrastruktúra szükséges, ráadásul a jelenlegi tervek szerint már 2032-re, azaz nyolc év múlva elkészülhet Paks II., ami 2400 megawatt kapacitású lesz, szemben a ma működő négy blokk összesen 2000 megawattjával. Ráadásul az indulást követő mintegy másfél évtizeden át még együtt működhet az új atomerőmű a Paks I.-es blokkokkal. 

Nyitó fotó: Freepik (a kép illusztráció)

Források:

Serbia, Hungary continue strengthening energy cooperation

Hungary Energy Information

Nagy üzletre készül Magyarország, széket kér Orbán Viktor a nagyhatalmak asztalánál

Szijjártó: Hungary, Serbia to double power transmission capacities by 2028

KAPCSOLÓDÓ: