A Morgan Stanley által kiadott The Humanoid 100: Mapping the Humanoid Robot Value Chain című átfogó tanulmány (Adam Jonas és szakértői csapata vezetésével) rávilágít, hogy az emberi testet és viselkedést utánzó robotrendszerek nemcsak a kísérleti laborok szintjén számítanak különlegességnek, hanem egy globális, több száz milliárd dolláros piac előhírnökei is lehetnek. 

A Morgan Stanley a kezdeti átlagos eladási árat humanoidonként 150 ezer dollárra prognosztizálja 2028-ban, ami ~2040-re 50 ezerre csökken. A 2040 utáni időszakban szerény, évi 0-1 százalékos áremelkedést feltételez, amelyet az infláció és a további technológiai fejlődés ellensúlyoz, miközben humanoidonként 8 éves cserearányt is feltételez. Ezen becsléseik szerint 

az amerikai humanoidrobot-piac 2030-ra ~4 milliárd, 2040-re ~240 milliárd USD összbevételt, 2050-re pedig ~1 ezermilliárd dollár összbevételt generálhat, vagyis a bevétel növekedésének gyors felgyorsulása 2040–50 között következik be.   

A Morgan Stanley saját, Kínára szabott humanoidpiaci előrejelzésében 2030-ra 12 milliárd, 2035-re 216 milliárd, 2040-re 6 ezermilliárd jüanos piacot vár a szektorban, a darabszám pedig az előrejelzések szerint 2030-ra elérheti az 1,5 milliót, 2035-re a 7,4 milliót, míg 2050-re már 59 millió körül alakulhat. Mindeközben a viszonylag alacsony kínai munkaerőköltségek és a hatalmas lakosságszám miatt a humanoidok elterjedési üteme (adoptálhatósága) valamelyest elmaradhat az USA-ban tapasztalttól. Ugyanakkor a tömegpiaci áttörés kulcsa a jelentős árcsökkentés, ezért a modellekben a robotok átlagárára és anyagköltségeire egyaránt évi 8, illetve 11 százalékos árzuhanást prognosztizálnak. 

A tanulmány 100 olyan tőzsdei vállalatot (ún. Humanoid 100) emel ki, amely kiemelkedő szereplője lehet az emberformájú robotok fejlesztésének, gyártásának vagy beszállításának. Ezeket három fő csoportba sorolja: 

1. Brain (a robot agya): 

• Olyan félvezetőgyártók, szoftverfejlesztők, mesterségesintelligencia-modellekért felelős cégek és adatelemző platformok, amelyek nélkül a robot „intelligenciája” nem jöhetne létre. 

• Ebbe a körbe tartozik például az Nvidia, az Alphabet (Google DeepMind), a Microsoft, a Meta vagy a Baidu, amelyek a nagy nyelvi és vizionális modellek, illetve a kiterjedt számítási kapacitások biztosításában játszanak fő szerepet. 

2. Body (a robot teste): 

• Az ipari alkatrészek, motorok, csapágyak, szenzorok, csavarok, aktorok és egyéb mechatronikai megoldások legfontosabb beszállítói. 

• Itt találunk olyan kulcstechnológiákat, mint a forgómozgást lineáris mozgássá alakító ún. planetary roller screws (magas minőségű csavarorsók), valamint a ritkaföldfém-mágnesek gyártói. 

3. Integrators (teljes robotot fejlesztő integrátorok): 

• Ezek a vállalatok az egész robotrendszer megalkotásával foglalkoznak, például egy autógyártó, amely saját tervezésű humanoid roboton dolgozik (pl. Tesla Optimus, Hyundai-Boston Dynamics, Xiaomi CyberOne stb.). 

• Idesorolhatók azok a kínai és nyugati óriáscégek (pl. ABB, Foxconn, Amazon), amelyek meglévő robotikai tapasztalatuk és gyártókapacitásuk révén egyre mélyebben lépnek be a humanoidok piacára. 

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy a csupán száz vállalatból álló lista egyfajta kiindulópont: a nem jegyzett (privát) startupok, a kisebb beszállítók és a kísérleti laborok száma több százra tehető világszerte. A befektetők számára mégis fontos, hogy képet kapjanak erről a folyamatosan bővülő, de egyre inkább Kína irányába mozduló ökoszisztémáról. 

Kína fölénye 

A Morgan Stanley jelentése szerint a felsorolt 100 cégből 56 százalék (azaz több mint a fele) kínai központtal vagy meghatározó kínai tulajdonnal működik.  

Ez különösen igaz az ún. integrátorokra, vagyis azokra a vállalatokra, amelyek magukat a komplett robotokat fejlesztik és szerelik össze – ezen a területen 45 százalékos a kínai jelenlét. A jelentésben szereplő cégek közé tartozik például a BYD, a Xiaomi, a GAC Group, a UBTech, a Rainbow Robotics és sok más vállalat, amelyek neve még nem épült be annyira a globális köztudatba, mint mondjuk a Tesla vagy a Boston Dynamics, de a szakmabeliek már jól ismerik ezeket. 

A humán formájú robotok iránti kínai elköteleződésnek több oka is van: 

• Kiterjedt állami támogatás: a Kínai Népköztársaság 14. ötéves tervében (2021–2025) célul tűzte ki, hogy robotikai „globális központtá” váljon, és a szektor bevételeinek éves növekedését 20 százalék fölé emelje. 

• Erős hazai ellátási lánc: Kína ipari infrastruktúrája rendkívül sokrétű. A gyártók könnyen hozzáférnek az alapanyagokhoz, az alkatrészekhez és párhuzamosan több ágazatot is kipróbálhatnak. 

• Előny a gyártásban: mivel Kína a világ „összeszerelő üzeme”, a robotok betanítása, tesztelése és a hibák kijavítása nem okoz óriási termelésleállásokat. Kis túlzással, ha valami nem megy elsőre, van elegendő kapacitás, munkaerő és gyártósor a kísérletezésre. 

• Demográfiai nyomás: a kínai lakosság fogyása, azaz a munkaképes korúak arányának csökkenése szintén motiválja a kormányt, hogy előtérbe helyezze az automatizálást és a robotokat. Ezáltal igyekeznek fenntartani a gazdasági növekedést és a versenyképességet. 

Bár még Kínán belül is léteznek területek, ahol a fejlesztések bizonyos részein (pl. csúcsminőségű csavarorsók) jelenleg japán vagy európai fölény  van, a trendszerű fejlődés azt mutatja, hogy a kínai vállalatok (pl. Hengli, LeaderDrive, Shanghai Beite) megkezdték a felzárkózást e „high-end” alkatrészek piacán is. 

A csavarorsóktól a ritkaföldfémekig 

A 86 oldalas jelentés részletezi, hogy egy humanoid robot „teste” mennyi különféle komponensből áll össze, és mely vállalatok felelősek a legkritikusabb alkatrészekért. A robot testét leggyakrabban a következő főbb alkategóriákra bontják: 

1. Aktuátorok: minden végtag mozgatását elektromos motorok és fogaskerekek (gear reductors) segítik. Gyakori megoldás a harmonic drive vagy a planetary roller screw használata. 

2. Csapágyak és csavarorsók: a forgó- és csúszóelemeknél kulcsfontosságú a súrlódás minimalizálása és a precíziós mozgás. Japán, európai és újabban kínai cégek is versenyeznek ezen a piacon. 

3. Ritkaföldfém-mágnesek: a villanymotorok lelkét képező mágnesek nagy része neodímium-vas-bór ötvözetből áll, amelyhez gyakran elengedhetetlen a ritkaföldfém (Kína vezető a ritkaföldfém-kitermelésben). 

4. Szenzorok: a látás (kamerák, lidar), a tapintás (erő- és nyomatékszenzorok), valamint a mágneses és egyéb szenzorok együttesen biztosítják, hogy a robot „érzékelje” a környezetét. 

5. A „testváz” és elektronikai struktúra: a robot belső vezetékei, áramkörei, hűtőrendszerei, akkumulátora. Ehhez gyakran könnyű, de erős anyagokat (például alumíniumötvözeteket) használnak. 

A jelentés név szerint is felsorol számos kulcscéget: 

• Harmonic Drive Systems (Japán), amely a reduktorok terén világvezető, 

• NSK (Japán) és SKF (Svédország), amelyek csapágyakban és csavarorsókban erősek, 

• JL Mag, Lynas Rare Earths, MP Materials, amelyek a ritkaföldfém-mágnesek piacát uralják, 

• Intel, Nvidia, Qualcomm, Samsung, TSMC: a félvezetőknél és a „robotagy” számítási kapacitásainál szinte megkerülhetetlenek. 

A kínai siker nagyban táplálkozik abból a széles körű technológiai bázisból, amelyet az évtizedek óta tartó erős gyártási kapacitások építettek ki.  

Amíg több nyugati ország részben leépítette saját nehéziparát és kiszervezte a termelést, Kína masszívan fejlesztette azt. Ez jelenleg óriási előny, mert a robotgyártás során rengeteg mechanikai, elektromechanikai és anyagtudományi tapasztalatra van szükség. 

Ugyanakkor a „humanoid brain” sem elhanyagolható: Kínának olyan mesterségesintelligencia-központjai vannak, mint a Baidu (amely a nyelvi modellek fejlesztésében is élen jár), a Tencent vagy az Alibaba, sőt a hazai chipgyártók (Horizon Robotics, Will Semiconductor) is mind törekszenek arra, hogy a robotok számára fejlett látás- és döntéshozatali rendszereket hozzanak létre. A Morgan Stanley ezért arra számít, hogy a kínai cégek a robotok „szemét” (kamerák) és „agyi kapacitását” jelentő chipeket is egyre inkább helyben fogják gyártani. 

Mindez azt eredményezi, hogy a nyugati befektetők nehezen találnak tőzsdén jegyzett cégeket a „humanoidportfólió” kialakításához, amelyek ténylegesen versenyre kelhetnek a kínaiakkal. Leginkább a Tesla és az Nvidia említhetők Amerika „humanoidsztárjaiként”, de a beszállítói hálózat és az alkatrészgyártók döntő része Ázsiában van. 

A nagy gyártókon múlik minden 

A tanulmány egyértelműen kimutatja, hogy a fejlett humanoid robotok megjelenése mögött nem csupán a kicsi, innovatív startupok állnak, hanem egyre inkább a nagy multinacionális vállalatok. Az elemzők a Humanoid 100 listában egy külön kategóriát szentelnek az ún. integrátoroknak, amelyek kifejezetten komplett robotokat fejlesztenek. Ebbe a körbe sorolták például: 

• autógyártók (pl. Tesla, BYD, Hyundai/Boston Dynamics, Toyota, XPeng), 

• nagy elektronikai és e-kereskedelmi vállalatok (pl. Samsung, Sony, Amazon, Alibaba), 

• hagyományos robotikai nagyágyúk (pl. ABB, Midea/KUKA, Teradyne). 

A verseny új terepe: az autóipar és a humanoidok összefonódása 

Érdekes módon számos, korábban szinte kizárólag autógyártásban érdekelt óriáscég (Tesla, BYD, GAC Group, XPeng, Hyundai) most gőzerővel dolgozik humanoid robotokon. Ennek a magyarázata többtényezős. 

1. Gyártási és mérnöki átfedések: az autóiparban megszerzett tapasztalatok – például a precíziós alkatrészgyártás, az akkumulátortechnológia vagy a logisztikai robotok alkalmazása a gyártósorokon – remek alapot adnak a humanoid robotokhoz. 

2. Potenciális belső felhasználás: a robotok alkalmazhatók a saját gyáraikban anyagmozgatásra, minőség-ellenőrzésre vagy akár a dolgozók monoton feladatainak kiváltására, így közvetlen költségcsökkentő hatásuk lehet. 

3. Piaci diverzifikáció: az elektromosjármű-gyártás és a robotika közötti technológiai konvergencia lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy belépjenek egy merőben új, de óriási növekedési potenciállal bíró piacra. 

A Morgan Stanley szerint a jövőben akár az is előfordulhat, hogy egyes vállalatoknál az autóipari bevétel háttérbe szorul a humanoid szegmens fejlesztése és értékesítése miatt. 

Elon Musk például többször nyilatkozott arról, hogy a Tesla „Optimus” humanoid projektje hosszú távon nagyobb forrásokat, nagyobb piaci értéket és magasabb profitabilitást érhet el, mint akár az elektromosautó-üzletág.  

A dél-koreai Hyundai pedig a Boston Dynamics felvásárlásával és a humanoid Atlas projekt előmozdításával már most olyan szegmensekbe lép, ahol nemcsak ipari, hanem potenciálisan fogyasztói felhasználás is elképzelhető (például háztartási „segítő robotok”). 

Elektronikai óriások: közeleg a háztartások meghódítása? 

Nem csak az autóipar érzi a lehetőséget. A Morgan Stanley elemzői rámutatnak, hogy olyan IT- és elektronikai cégek, mint a Samsung, az LG, az Apple, a Xiaomi vagy a Sony, mind gondolkodnak (vagy már aktívan fejlesztenek) humanoid konstrukciókban. E cégek a fogyasztói elektronika területén szerzett kompetenciáikat (dizájn, felhasználói élmény, szoftveres és ökoszisztéma-integráció) használják fel, hogy a jövő „digitális inasait” létrehozzák. 

• A Xiaomi már be is mutatta a CyberOne nevű humanoid robotját, igaz, egyelőre kezdetleges fázisban. 

• A Sony régóta elkötelezett a robotika iránt (gondoljunk a korábbi Aibo robotkutya projektre), és a hírek szerint van egy Qrio prototípusuk, amely emberi mozgást is képes utánozni. 

A kulcskérdés az, hogy ezek a vállalatok mennyire tudnak versenyezni a kínai és amerikai autógyártókkal a gépi tanulás, az aktorok és a szenzorok integrálása terén. A háztartási és „lifestyle robotoknak ugyanis eltérő technológiai követelményeik vannak, mint az ipari alkalmazásoknak: a fókusz a vékonyabb, könnyebb, biztonságosabb és „felhasználóbarátabb” kialakításon van. 

További érdekes szereplőként jelennek meg a nagy e-kereskedelmi és online platformcégek, mint az Amazon, az Alibaba vagy a Tencent. Számukra a robotok elsősorban a logisztikai központokban, a raktárakban és a szállításban jelentenek hatalmas innovációs potenciált (ez már ma is látható az Amazon raktárrobotjainak garmadájában). A humanoid elterjedése logikus folytatása lehet ennek a folyamatnak, főleg a fogyasztói interakciók automatizálásában. 

Globális ipari forradalom vagy egy újabb lufifújás? 

A The Humanoid 100 listában szereplő vállalatok piaci értékelése és tőzsdei előrejelzései rendkívül sokfélék. Vannak nagyon magas, akár 100–200-as P/E rátájú cégek (főként a feltörekvő technológiai szektorban), míg néhány befutott, nagy múltú ipari beszállító jóval mérsékeltebb árazáson mozog. A Morgan Stanley-elemzés egyik tanulsága, hogy a befektetők rendkívül élénken érdeklődnek a humanoidok iránt, de gyakran nehezen találnak kézzelfogható, „biztos” részvényeket a portfóliójukhoz. 

A tanulmány kiemeli, hogy ezen 100 cég közül 58 már a vállalati stratégia szintjén is egyértelműen „AI-enabler” szerepben van, vagyis aktívan fejleszt és alkalmaz mesterségesintelligencia-technológiát (pl. szoftveres vagy hardveres infrastruktúrát). A többiek inkább potenciális szereplők, amelyek beszállíthatnak vagy részlegesen beágyazhatják a portfóliójukba a humanoid projekteket. 

• Az elemzések szerint 65 százalékuknál már mérsékelt vagy jelentős az MI hatása a bevételekre és a növekedési kilátásokra, 19 százalék esetében pedig ez a hatás „kritikus fontosságú” (core to thesis) a cég jövőjét illetően. 

• A Morgan Stanley Thematics AI Mapping Survey-je rámutat, hogy a vállalatok többsége nem a homogén piaci növekedésre, inkább az erős, hullámszerű előretörésre számít (sikeres pilotprojektek, majd gyors kapacitásbővítés, utána esetleges lassulás). 

Felmerül a kérdés, hogy a nyugati országok – az Egyesült Államokat és az Európai Uniót beleértve – miként tudnak reagálni arra, hogy a humanoid robotikában Kína ekkora erőfölényre tett szert. A Morgan Stanley szerint mindenképpen várhatók 

1. exportkontroll-lépések, amelyekkel a fejlett hardver- és szoftvertechnológiákat próbálják távol tartani a kínai szereplőktől, 

2. államilag támogatott robotikai és MI-fejlesztési konzorciumok létrehozása, hogy felgyorsítsák a nyugati gyártói szektorban a felzárkózást, 

3. vállalati felvásárlások és stratégiai befektetések a nyugati piacokon, ahol nagy tőkeáramlás indulhat meg a kevés, de ígéretes robotikai startup felé, hogy ne kizárólag Kína (illetve néhány amerikai óriáscég, mint a Tesla vagy az Nvidia) tudjon diktálni. 

Merre tovább? 

A humanoid robotok – bár még mindig kísérleti fázisban vannak bizonyos tekintetben – komoly átalakulást hozhatnak a világ iparában, logisztikájában és akár a lakossági szolgáltatásokban is. Azt továbbra is nehéz előre jelezni, hogy a 2020-as évek végére vagy a 2030-as évek elejére milyen mértékű lesz az elterjedtségük, de a Morgan Stanley szakértői szerint elképzelhető, hogy a „nagy dobás” már a következő években megtörténik. 

Összességében az emberi alkatú robotok számos iparági folyamatot gyorsíthatnak fel: 

• gyártás és logisztika: munkaerőhiány és költséghatékonysági nyomás, 

• háztartási alkalmazások: a fogyasztói elektronika új eszközei, 

• szolgáltató- és szórakoztatóipar: innovatív kiskereskedelmi élmények vagy vendéglátás, 

• orvosi és szociális ellátás: segítő robotok idősek gondozásában vagy speciális egészségügyi helyzetekben. 

Hogy ezekből a forgatókönyvekből mennyi valósul meg és milyen ütemben, azon nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a geopolitikai erőviszonyok és a befektetői tőkeáramlás is sokat fog módosítani.  

Az viszont egyre biztosabbnak tűnik, hogy Kína a következő években is megkerülhetetlen szereplő marad, és a nyugati vállalatoknak – legyen szó autóipari óriásokról vagy specializált beszállítókról – komoly erőfeszítéseket kell tenniük a piaci helytálláshoz. 

A Morgan Stanley The Humanoid 100 jelentése nem egy végleges, lezárt lista, hanem egy folyton változó térkép. Ahogy a tanulmány is fogalmaz, várható, hogy a következő néhány évben további vállalatok csatlakoznak vagy lépnek ki a humanoidrobot-ökoszisztémából. A tendencia viszont világos: az „emberszabású” robotok értéklánca globális szereplőket és hatalmas tőkét mozgat meg, és Kína jelenlegi vezető pozíciója akár hosszú távon is megszilárdulhat. Ugyanakkor a többi térség (különösen az Egyesült Államok és Európa) sem marad tétlen, így még izgalmasabb küzdelemnek nézünk elébe, amely az MI, a robotika és a nemzetközi gazdaság összefonódásában fog kiteljesedni. 

(Források: South China Morning Post; Morgan Stanley)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: DALL-E