A tengerfenéken húzódó kábel- és csővezeték-hálózatok védelme egyre fontosabbá válik, ezért a NATO és több ország is fokozott figyelmet fordít az autonóm víz alatti járművek és a mesterséges intelligencia alkalmazására a fenyegetések észlelésére és elhárítására. 

Kilométeres kábelhálózatok, csővezetékek és egyéb kritikus infrastruktúrák húzódnak a tengerfenéken, szinte a globális gazdaság idegrendszereként működve. Ezek a létesítmények azonban súlyosan veszélyeztetettek, ahogy azt az Északi Áramlat gázvezeték elleni 2022-es szabotázsakció is bizonyította. A balti-tengeri incidens után a NATO és számos ország fokozta erőfeszítéseit a tenger alatti kritikus infrastruktúrák védelmére. 

Rene Heise alezredes, a NATO kritikus tengeri infrastruktúrát koordináló egységének a munkatársa szerint a mesterséges intelligencia (MI) segíthet a rendszerek fejlesztésében, a gyanús tevékenységek azonosításában és az ezek elleni fellépésben. A katonai szövetség a feltételezett orosz támadásokra válaszul tavaly januárban elindította a Baltic Sentry műveletet, amelyben víz alatti drónokat is használtak. 

A tenger alatti digitális iker 

Az e technológiában élen járó vállalatok, mint például a német North.io, azon dolgoznak, hogy létrehozzanak egy olyan rendszert, amely valós időben tudja megfigyelni és védeni a tenger alatti infrastruktúrát. Jann Wendt, a North.io vezérigazgatója elmondta, hogy  

terveik szerint létrehozzák az óceánok digitális ikreit, így folyamatosan figyelemmel kísérhetik az eseményeket.  

A startup rendszere a különböző forrásokból – szonárokból, szeizmikus mérőeszközökből, műholdakból – érkező hatalmas adatmennyiséget gyűjti és elemzi mesterséges intelligencia segítségével. A vállalat fő termékének, a TrueOcean adatkezelő rendszernek már most is számos felhasználója van, a katonaságtól kezdve a kutatóintézeteken át a szélerőműiparban tevékenykedő cégekig. A német kormány 3,5 millió eurót fektet az Argus nevű projektbe, amely a fenyegetések észlelésére szolgáló adatok elemzésére összpontosít. 

„Az óceáni térkép és a nagy felbontású adatok birtokában az autonóm rendszerek képesek lesznek azonosítani azokat a dolgokat, amik nem odatartoznak” – fejtette ki Wendt. Hozzátette: döntő fontosságú annak meghatározása, hogy egy  szélerőműcsoport közelébe kerülő objektum fenyegetést jelent-e, vagy csak egy delfinraj, illetve hogy egy kritikus tenger alatti kábel közelében lévő tárgy szikla-e vagy akna. 

Autonóm víz alatti járművek forradalmasítják a védelmet 

Az MI fejlődése felgyorsítja a katonai védelmi rendszerek automatizálását és emberi személyzet nélküli működését. A víz alatti drónokat eredetileg az óceán feltérképezésére és az ipar, valamint a kutatás számára történő adatgyűjtésre fejlesztették ki. Az elmúlt években azonban a haditengerészetek és a kormányok egyre gyakrabban alkalmazzák ezeket az autonóm víz alatti járműveket a védelem megerősítésére. 

Az amerikai haditengerészet és a Pentagon Védelmi Innovációs Egysége – amelyet 2015-ben hoztak létre a kereskedelmi forgalomban kapható élvonalbeli technológiák katonai alkalmazásának felgyorsítására – az idén januárban vásárolt egy Hugin nevű önjáró víz alatti járművet a norvég Kongsberg Discoverytől. 

Rene Heise szerint a jövőben egyre több pilóta nélküli rendszert használnak a levegőben és a víz alatt, de a katonaság és a kormányok már most is gyakran vetnek be aknamentesítő robotokat, drónokat és víz alatti érzékelőket. 

Kihívások a teljes autonómiához vezető úton 

A tenger valós idejű, pontos feltérképezése és a teljes víz alatti autonómia kialakítása előtt még számos akadály áll. A jelenlegi víz alatti járművek, amelyeket aknamentesítésre használnak, jellemzően csak azokat a tárgyakat tudják azonosítani, amiket már ismernek. 

Daniel Redmon, a Pentagon Védelmi Innovációs Egységének tisztviselője elmondta, hogy ha egy fenyegető tárgy nincs benne az MI katalógusában, előfordulhat, hogy nem ismeri fel. Emellett az óceánok mindössze 10 százalékát térképezték fel részletesen, ami komoly kihívást jelent a teljes körű rendszer kiépítéséhez. Redmon szerint  

sokkal több tenger alatti infrastruktúra kiépítésére lesz szükség, köztük töltőállomásokra és olyan helyekre, ahol le tudják tölteni az adatokat. 

A nagy védelmi vállalatok már mind dolgoznak víz alatti drónok fejlesztésén. A Kongsberg Discovery által kifejlesztett Hugin, amely egy mini-tengeralattjáróra hasonlít, és akár hatezer méteres mélységbe is képes lemerülni, fejlett szonárérzékelők, kamerák, lézerek és egyéb eszközök hordozására is alkalmas. 

Felgyorsulhat a fejlődés 

Ezen eszközök kivitelezése nem egyszerű feladat, azonban felgyorsulhat a fejlődés. Az utóbbi időben ugyanis egyre több vállalat nyit a hadi- és a védelmi ipar felé, többek között olyanok, mint a Google és az OpenAI.  

Ez azért is érdekes, mivel kezdetben ezen cégek irányelvei tiltották a hasonló típusú fejlesztéseket és alkalmazásokat, azonban valljuk be, igencsak sokba kerül az MI fejlesztése, a hadiipar pedig sosem sajnálta a pénzt az ilyen technológiákra.  

Az MI-szakértők és -szakemberek körében azonban vitatott, hogy ezt a nagy teljesítményű új technológiát hogyan kellene szabályozni a harctéren vagy akár csak a megfigyelések során. A legnagyobb aggodalmat az MI-alapú, önállóan is halálos akciókra képes fegyverek váltják ki, amelyek esetén mindenképp emberi felügyeletre van szükség.  

Egy a BBC által bemutatott jelentés szerint Ukrajnában és a Közel-Keleten már bevetettek olyan rendszereket, ahol mesterséges intelligencia segíti a célzást, és több ország is arra törekszik, hogy ezt a technológiát integrálja a hadseregébe.   

Kapcsolódó: