Decemberben lassult a bérnövekedés üteme, ami a bázishatásnak köszönhető, azonban a nettó tizenegy százalékos átlagos keresetemelkedés továbbra is figyelemre méltó. A költségvetési szféra volt a növekedés motorja, miközben a versenyszféra lassulást mutatott. Az infláció csökkenése miatt a reálbérek jelentős növekedést értek el.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Decemberben a várakozásoknak megfelelően lassult a bérdinamika, ugyanakkor a 11,0 százalékos átlagbér-emelkedés továbbra is jelentős.
A fékeződésben elsősorban az játszotta a szerepet, hogy bekerült a bázisba a 2023 decemberére előre hozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés. Ezt mutatja, hogy a vállalkozások körében volt a legnagyobb a lassulás, itt az átlagkereset 9,5 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét.
A legnagyobb csökkenés a dinamikában az építőiparban, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban következett be, ahol nagyobb a szerepe a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak.
A költségvetési szférában ezzel szemben gyorsult az átlagkereset növekedési üteme, a decemberi adatok szerint 17,2 százalékra.
A növekedéshez itt az oktatási ágazat járult hozzá, ahol decemberben ismét közel 30 százalékos volt az átlagkereset bővülési üteme, de a közigazgatásban is két számjegyű volt a bérdinamika.
2024: 13 százalék feletti bruttó átlagbér-emelkedés
A múlt év egészét tekintve a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal nőtt, köszönhetően a költségvetési szféra 16,8 százalékos bérfejlesztésének, miközben a versenyszféra átlagkeresete 12,1 százalékkal emelkedett.
Vagyis tavaly zárult az olló a két terület között. Rendkívül kedvező emellett, hogy a bérdinamikát nagyobb részben az alacsony keresetek növekedése hajtotta, ezt jelzi, hogy a mediánbér tavaly az átlagbérnél gyorsabb ütemben, 15,6 százalékkal nőtt, amiben a minimálbér és a garantált bérminimum bérfelhajtó hatásának volt a legnagyobb szerepe.
Az év egészét tekintve a 3,7 százalékra lassuló inflációnak köszönhetően jelentős, több mint 9 százalékos bővülést mutatott a reálbér, és ami még fontosabb, a reálbérek emelkedése a munkavállalók széles körét érintette.
Mi várható a közeljövőben?
Januárban ismét gyorsulást mutathat a keresetek növekedési üteme, mivel ekkor jelenik majd meg a minimálbér és a garantált bérminimum 9, illetve 7 százalékos emelésének közvetlen hatása. Az éves bérdinamika kapcsán ugyanakkor a március-áprilisi adatok lesznek meghatározók. A vállalatok jelentős része ekkorra dönt az adotti évi bérfejlesztések mértékéről, így az éves bérdinamika szempontjából is ez lesz a meghatározó.
A béremelési döntésekre ellentétes irányú erők hatnak, a továbbra is fennálló gazdasági bizonytalanság pedig óvatosságra intheti a döntéshozókat a bértárgyalások során, miközben a minimálbér emelése és a korábban vártnál magasabb infláció a munkavállalókat ösztönzi a magasabb bérek kiharcolására.
Továbbra is növekvő reálbérek
Várakozásaink szerint az idén kismértékben, 9 százalék feletti ütemben növekedhet az átlagos kereset értéke, amely továbbra is jelentős, érdemben 4 százalék feletti reálbér-dinamikát jelentene.
Ennek köszönhetően pedig tovább javulhat a háztartások jövedelmi helyzete, ami az óvatossági motívum oldódását és a fogyasztást is elő tudja segíteni.
Fotó: Pexels
KAPCSOLÓDÓ:
