Az Európai Unió február 24-én, hétfőn döntött arról, hogy felfüggeszti a szíriai energetikai szektorra, szállításra és pénzügyi szegmensre kivetett, korábban rendkívül szigorúnak számító szankciók egy részét. Korábban az EU a 2011-ben induló polgárháború és Bassár el-Aszad brutális megtorlásai miatt vezetett be átfogó embargókat és vagyonbefagyasztásokat.  

A mostani döntés hátterében az a törekvés áll, hogy a decemberben hatalomra került szíriai vezetést segítse – elindítva az ország gazdasági talpra állását és a politikai átmenetet. 

Az Európai Unió Tanácsának közleménye szerint a szankciókat azonnali hatállyal és határozatlan időre függesztik fel, de egyértelművé teszik, hogy a korábbi restrikciók bármikor visszaállíthatók, ha az új damaszkuszi rezsim „nem tesz eleget a vállalt politikai és társadalmi kötelezettségeknek”. Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője úgy fogalmazott: „Ez egy lépésről lépésre haladó megközelítés. Ha bármi nem a megfelelő mederben zajlana, visszaállítjuk a korlátozásokat.” 

A szankciók széles körű felfüggesztése 

• Az EU-hoz tartozó banki és gazdasági tranzakciókban több szervezetet is töröltek a tiltólistáról, mint például az Industrial Bankot, a Popular Credit Bankot, az Agricultural Cooperative Bankot vagy a Syrian Arab Airlinest. 

• Megszűnnek azok a tiltások, amelyek gátolták a szíriai energia- és szállítási szektor külső finanszírozását. 

• A központi bankkal (Central Bank of Syria) kapcsolatos tranzakciók is engedélyezettek, ami új lehetőségeket nyit a nemzetközi befektetések számára. 

Ugyanakkor a Tanács leszögezte, hogy bizonyos korlátozások érvényben maradnak, például a fegyverekre, a drogokra, a kulturális javakra és a kettős felhasználású (dual-use) termékekre kivetettek. A korábbi években a széles körű, az EU-s és más nyugati országok által bevezetett szankciók jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az ország külső gazdasági kapcsolatai összeomoljanak – a 2023-as EU–Szíria közötti kereskedelmi forgalom például csupán 396 millió eurót ért el. 

Háborús örökség és új hatalmi berendezkedés 

Bassár el-Aszad rezsimjét az ellene harcoló egykori ellenzéki és iszlamista szervezetek közül az egyik legerősebbé vált Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű csoport döntötte meg tavaly év végén. A volt elnök Oroszországba menekült, maga mögött hagyva egy romokban álló országot. 

A decemberi hatalomátvételt követően a HTS – papíron – megszűnt létezni. Egykori vezetőjük, Ahmed al-Sharaa kapta meg a „tranzicionális elnöki” posztot, noha a múltja miatt sokan kételkednek abban, hogy mennyire szakított a dzsihadista vagy éppen az al-kaidás gyökerekkel.  

Al-Sharaa most igyekszik mérsékelt, befogadó kormányzatot kialakítani, ezzel is távolodva a korábbi iszlamista vonulattól. 

A nemzetközi szervezetek – köztük az EU, az ENSZ és az Egyesült Államok is – hivatalosan terrorszervezetként tartják nyilván a HTS-t, ám mivel most ők irányítják Szíriát, a diplomáciai nyitás elengedhetetlen az ország újjáépítéséhez.  

Ezt a „kettős státuszt” tükrözi az Európai Unió legfrissebb döntése is: feloldják a széles körű gazdasági szankciókat, de az Aszad-rezsim korábbi támogatói és a fegyveres csoportok továbbra is feketelistán maradnak, illetve a terrorlistát sem törlik el.  

A fegyverkereskedelmi, a kábítószer- és a vegyifegyver-gyártási tiltás változatlan formában fennmarad. 

Mély gazdasági válság és hatalmas szegénység 

– Az ENSZ friss becslései szerint a lakosság több mint 90 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. 

– A GDP a 2010-es szint felére zsugorodott, míg az extrém szegénység aránya a hatszorosára, 66 százalékra nőtt. 

– Az évek óta tartó háború pusztítása miatt az infrastruktúra (áram, víz, közlekedés, egészségügy) szinte összeomlott, 16,5 millióan humanitárius segélyre szorulnak. 

A közel másfél évtizedes polgárháború után az ország minden téren újjáépítésre szorul. Az EU-ban úgy vélik, egy inkluzív politikai átmenet és a gazdasági kapcsolatok helyreállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a milliók életét követelő humanitárius katasztrófa után Szíria talpra álljon. A Human Rights Watch és más szervezetek szerint ugyanakkor a szankciók lassú és fokozatos feloldása még mindig túl kevés: szerintük ezek az intézkedések továbbra is nehezítik a lakosság hozzáférését az áramhoz, a vízhez, az oktatáshoz és az egészségügyi eszközökhöz. 

Újrainduló kapcsolat és a „lépésről lépésre” stratégia 

Kaja Kallas nyilatkozatában kiemelte, hogy a mostani megnyitás „mindaddig érvényes, amíg Szíria új vezetése nem szegi meg az ígéretét”. Ezzel arra célzott, hogy a HTS korábbi dzsihadista története – és al-Sharaa egykori al-kaidás kapcsolatai – folyamatos bizalmatlanságot szülnek. 

Hogyan segít az EU? 

• A felfüggesztett szankciók révén a külföldi beruházók újra pénzt fektethetnek be a szíriai bankrendszerbe, különösen az energia- és a szállítási projektekbe. 

• A szíriai légitársaság (Syrian Arab Airlines) újra kereskedelmi kapcsolatokat építhet ki az európai repterekkel, segítve az utazás és az áruforgalom helyreállását. 

• A központi bank számára is engedélyezik, hogy deviza- és hitelműveleteket végezzen az EU országaiban, így elősegítve a pénzügyi helyreállást. 

Ennek azonban ára van: a Tanács fontosnak tartja, hogy a szektorális könnyítésekkel ne éljenek vissza az illegális fegyverkereskedelem vagy a kábítószer-hálózatok finanszírozói. Éppen ezért felállítottak egy monitorozó mechanizmust, amely figyeli, hogy a gazdasági transzfereket nem terelik-e át „gyanús irányokba”. 

A Brüsszelben meghozott döntés leszögezi: bár a korábban az Aszad-rezsimhez kötődő és más fegyveres csoportokat érintő tiltások közül sokat felfüggesztenek, a „terrorlistán” maradó emberek és szervezetek továbbra is utazási tilalom és vagyonbefagyasztás alatt állnak. Jelenleg 318 magánszemély és 86 entitás szerepel az EU feketelistáján. 

Kallas azt is bejelentette, hogy március 17-én Brüsszelben konferenciát tartanak Szíria jelenlegi helyzetéről. A cél, hogy a tagállamok megvitassák az újjáépítéshez szükséges források előteremtését, a humanitárius segítségnyújtást, valamint a szíriai politikai átmenet további lépéseit. 

Összegzés 

Az Európai Unió új stratégiája egy váratlan, de részben elkerülhetetlen nyitás felé mutat Szíria irányába. A 14 éves háború, Aszad bukása és a HTS hatalomra kerülése után megnyíló gazdasági kapuk lehetővé tehetik az ország fokozatos felépülését – feltéve, hogy a rendszer valóban nyitott és befogadó marad, s nem tér vissza a korábbi diktatórikus és brutális módszerekhez. A szankciók felfüggesztése „nyitott végű”, de nem feltétel nélküli: ha a szíriai kormány eltér az ígéretektől vagy az emberi jogok tiszteletben tartása sérül, a korábbi embargós intézkedések ismét életbe léphetnek. 

Ám miközben a diplomáciai és pénzügyi csatornák kinyílnak, a kérdés továbbra is fennáll: képes-e a HTS vezette új szíriai hatalom valóban szakítani szélsőséges múltjával, és visszaterelni az országot a normalizáció, a gazdasági stabilitás és a társadalmi megújulás irányába? Egyelőre ez a lépésről lépésre haladó folyamat csak most kezdődött – és mind a nemzetközi közvélemény, mind a szír nép további garanciákat vár arra, hogy a béke és az építkezés valóban tartós lesz. 

(Források: Euractive; Európai Unió Tanácsa; Euronews)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Flickr