Az orosz sajtóban egyre több híradás szól a nyugati, elsősorban az amerikai vállalatok visszatéréséről, amelyek az ukrajnai invázió kitörése után, a szankciók erősödésével kivonultak az országból. Az oroszok, úgy tűnik, optimisták. 

A számadást kezdhetjük Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatójának nyilatkozatával, akinek optimista előrejelzése szerint több amerikai vállalat már az idei év második negyedévében visszatér az orosz piacra. Persze rögtön figyelmeztetett, hogy mindez nem lesz egyszerű, hiszen a távozásuk óta a piac jelentős változásokon ment keresztül, és számos piaci rést már más nemzetek vállalatai betöltöttek.  

Derűlátását egy orosz pénzügyi beszámoló támasztja alá, amely úgy tűnik, erős érvként szolgált az amerikaiakkal való tárgyalásokon. Maga Trump is tisztában van azzal, miszerint a tengerentúli vállalatok kivonulásával az USA teljes veszteségét 324 milliárd dollárra becsülik. Az IT-ágazat és a média 123 milliárd, a fogyasztói és egészségügyi szektor 94 milliárd, a pénzügyi vállalatok 71 milliárd, az ipar 26 milliárd, az energetika területén pedig 10 milliárd dollárt veszítettek.  

Dmitrijev szerint az oroszellenes szankciók több kárt okoztak az amerikai gazdaságnak, mint Oroszországnak. Biden politikája aláásta a dollárba vetett bizalmat, míg a szankciók – az Egyesült Államokban uralkodó közhiedelemmel ellentétben – segítették, hogy Moszkva függetlenebbé válhasson. 

Mindenesetre az oroszok is várják vissza a nyugati márkákat, igaz, már inkább csak azokat, amelyeket nem tudtak helyettesíteni. Az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nem tartja feladatának, hogy valamilyen módon ösztönözze a külföldi brandek visszatérését, és  

a kivonult vállalatok, márkák várhatóan már nem ugyanolyan feltételekkel térhetnek vissza. 

A nyugati cégek érkezését olyan területeken preferálnák, ahol azokat nem tudták az egyéb importból helyettesíteni, vagy a behozatalt nagyon nehéz pótolni. Idetartoznak a csúcstechnológiai alkatrészek, az okostelefonok, az elektromos járművek, valamint a hagyományos közép- és felső kategóriás autók gyártása. Fontosnak tartanák a neves gyógyszer- és gyógyászatitermék-, a sporttáplálkozási, a tápszer- és az állatitakarmány-gyártók visszatérését.  

Pénzügyek 

Az orosz állami duma pénzügyi piaci bizottságának vezetője, Anatolij Akszakov úgy véli, hogy a Visa és a Mastercard nemzetközi fizetési rendszer még az idén újraindulhat. Ez nagyon fontos volna az oroszok számára, mivel jelenleg a hazai bankok nem tudnak olyan teljes értékű kártyákat kínálni, amelyek kompatibilisek a külföldi fizetési rendszerekkel. Ugyanez a probléma fennáll az Apple Paynél és más hasonlóknál. Persze ehhez fel kellene oldani a Mir fizetési rendszer, illetve az orosz bankok elleni szankciókat, különben nincs, aki kiállítaná a kártyákat. Ha erre nem kerül sor, akkor csak néhány olyan külföldi bank fiókjaival lehetséges az együttműködés, amelyek Oroszországban maradtak.  

A kiskereskedelem  

Az oroszországi bevásárlóközpontok szövetsége kijelentette, hogy tárgyalásokat folytatnak a visszatérésről azzal az Inditex vállalattal, amely a Zara, a Zara Home, a Massimo Dutti, a Bershka, az Oysho, a Pull & Bear és a Stradivarius márka tulajdonosa, és amely 2022-ben hagyta el Oroszországot. 

Az elsők között olyan vállalatok térnek vissza Oroszországba, mint a PepsiCo, a Coca-Cola, az Apple, a Cisco, a Microsoft, a Johnson & Johnson, a Nike vagy a Ford.  

A ruhamárkáknak nem lesz nehéz visszamenniük a bevásárlóközpontokba, lényegében csak helyet kell találniuk maguknak. Azok a cégek, amelyek korábban nem termeltek Oroszországban, hanem csak exportálták az áruikat, például a nyugati országok bor- és szeszesital-gyártói, vagy azok, amelyek nem hagyták el az országot, csak nevet változtattak, könnyen visszatérnek. Vannak olyanok is, amelyek valójában soha nem mentek sehova. A tulajdonosok nem változtattak az adóbejegyzésükön, a vállalkozási struktúra változatlan maradt, csak a brand változott. Ez történt például a Coca-Cola esetében. Náluk gyors lehet a „fordított márkaváltás”. 

Nehezebb lesz a dolga lesz például az IKEA-nak, amelynek ugyan megvannak az üzletei, de sok helyütt üresen állnak, és a fő gondjuk inkább az emberek újrafelvétele lesz. Újra megnyílhatnak a McDonald’s éttermei, de várhatóan már csak franchise-rendszerben, ahogy a világ legtöbb országában. És már nem lesz többé olyan őrület egy-egy étterem megnyitásakor, mint a múlt század 90-es éveiben.  

Számolnak az európai háztartási gépek gyártóinak, illetve az Adidas, a Hugo Boss és a Puma gyors visszatérésével is, persze ehhez az kellene, hogy az európai politika közeledjen Donald Trump irányvonala felé. Japán és Dél-Korea nagy valószínűséggel megelőzi Németországot, és Oroszországban ismét megjelennek a nagy ázsiai elektronikai, háztartásigép- és autógyártók.  

Nagyipar 

Várják a német Siemens és a francia Alstom konszern visszatérését is, amelyek számos nagy oroszországi projektben vettek részt, és a távozásukkal több mint 5 milliárd eurót veszítettek.  

Egyes vállalatok, például a Hyundai és a Renault nagyon olcsón, visszavásárlási záradékkal adták el a gyáraikat. Ezeknek jogi szempontból könnyebb lehet az üzemeik visszaszolgáltatása, és a gyártás újraindítása, mint azoknak, amelyek visszavásárlási jog nélkül értékesítették a vagyonukat.  

Azon cégeknek lesz a legnehezebb a visszatérés, amelyek teljesen leléptek az orosz piacról, de jure és de facto is eladták az érdekeltségüket. Természetesen a megürült legjövedelmezőbb ingatlanokat már elfoglaltak az orosz utódaik vagy a „baráti országok” vállalatai. Várhatóan lesznek perek a termelőegységek visszaszerzésére, és az oroszok fogadkoznak, hogy a „hatóságok természetesen garantálják a befektetések sérthetetlenségét az új befektetőknek, és nem adnak vissza semmit a korábbi tulajdonosoknak”. Ezért az idén nem nagyon lehet számítani az ilyen nagyvállalatok teljes körű visszatérésére. 

Légi forgalom 

Bonyolult kérdés a légitársaságok visszatérése, de vélhetően erre csak az ukrán konfliktus lezárulta után kerülhet sor. A problémát főleg az iparágat sújtó hatalmas szankciók okozzák. Az európai légicégek szívesen visszahoznák a járataikat, és főleg visszaszereznék azt a lehetőséget, hogy Szibérián keresztül repüljenek Ázsiába. Most ugyanis az ázsiai légitársaságok „nyerik meg” az Ázsiába tartó járatok piacát a nyugati versenytársaik előtt, mert továbbra is a rövidebb úton repülhetnek.  

Ezen a téren az oroszok alkudozhatnak, a légtérért cserébe elérhetik az ágazat szankcióinak feloldását, hogy az orosz légitársaságok ne csak oda repülhessenek, ahová akarnak, hanem vásárolhassanak külföldi gépeket és alkatrészeket is. 

Kapcsolódó: