Az európai elektromos járművek (EV-k) eladása 37 százalékkal nőtt januárban (a részarányuk 15 százalékra emelkedett). Köszönhető ez annak is, hogy a gyártók a szigorodó kibocsátási szabályozások fényében az akkumulátoros modelljeiket népszerűsítették. 

Az EV-eladások különösen Németországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban ugrottak meg – közölte az Európai Autógyártók Szövetsége. A régió összesített autópiaca azonban 2,1 százalékkal csökkent, mivel a plug-in hibridek, valamint a benzin- és dízelüzemű modellek iránti kereslet mérséklődött. 

A szigorúbb szabályozás és a Trump-vámok veszélyt jelenthetnek 

Az európai autógyártók újabb nehéz évnek néznek elébe, mivel az Európai Unió szigorúbb kibocsátási céljai arra szorítják őket, hogy több EV-t értékesítsenek, különben bírságokkal kell szembesülniük. A kínai piac gyengülése miatt szenvedő gyártóknak azonban Donald Trump vámfenyegetéseivel is számolniuk kell. 

Az amerikai elnök korábban bejelentette, hogy  

25 százalékos vámokat vezet be a félvezetők és a gyógyszeripari termékek mellett az autók importjára is, leghamarabb április 2-ától.  

Az autókra kivetett vámok az egész iparágra hatással lehetnek: az Egyesült Államokban tavaly a beszállított 8 millió személyautó és könnyű tehergépkocsi a járműeladások közel felét tette ki. Leginkább az európai gyártók lehetnek érintettek, így például a Volkswagen, de egyes ázsiai üzemekre, például a Hyundaira is jelentős csapást mérhet az intézkedés. 

Szakértők szerint e vámok jelentősen visszavethetik az európai autógyártók piaci részesedését, mivel, tekintettel az amúgy is vékony árrésekre, „a legtöbbjüknek nehézséget okozna, hogy az ilyen vámokat a fogyasztókra hárítsák, vagy maguk viseljék a költségeket”. 

Az EV-eladások januári erősödése ellenére az iparág számíthat némi enyhítésre az Európai Bizottság részéről.  

Franciaország például arra ösztönzi az uniót, hogy az idei kibocsátási célok teljesítése esetében legyen rugalmasabb az autógyártókkal szemben.  

A Renault egyik vezetője jelezte, szerinte 100 százalék, hogy Brüsszel lazítani fogja a szabályokat a helyi gyártók védelme érdekében. Friedrich Merz újonnan megválasztott német kancellárjelölt is amellett érvelt, hogy a belső égésű motorral működő járművek eladásának folytatódnia kellene a 2035-re kitűzött kivezetési céldátum után is. 

Az autógyártókat hónapok óta fenyegetik azzal, hogy amennyiben nem felelnek meg az EU-s kibocsátási céloknak, több milliárd eurós bírság megfizetésével kell számolniuk. A felmerült alternatívák között szerepel a többéves megfelelési időszakok bevezetése, illetve az, hogy a gyártók több évre szóló szén-dioxid-krediteket gyűjthetnek vagy kölcsönözhetnek. A Bizottság már tárgyal az iparág képviselőivel, és március 5-én cselekvési tervet fognak előterjeszteni ez ügyben.  

Közös forrásbevonásokkal próbálkoznának a szereplők 

Több vállalat jelezte azon szándékát, hogy a forrásait olyan EV-gyártókkal egyesítené, amelyek segíthetnek az előírások teljesítésében. A Tesla – amelynek az európai eladásai 45 százalékot zuhantak a múlt hónapban – olyan autógyártókkal szeretne összeállni, mint a Toyota, a Ford vagy a Stellantis,míg a Mercedes-Benz Csoport a Volvóval és a Polstarral társulna. 

A Stellantis – amely éppen új vezérigazgatót keres – januári eladásai 16 százalékkal csökkentek, a Volkswagen és a Renault esetében növekedés volt tapasztalható, míg az új BMW-modellek eladásai visszaestek (1. ábra). Eközben egyre több vásárló fordul az akkumulátorral támogatott, de belső égésű motorral ellátott járművek felé. A töltő nélküli hibrid autók eladásai a múlt hónapban 17 százalékkal nőttek. 

(Források: Bloomberg; Bloomberg) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime