Bár az adatközpontok energiaéhsége egyre nagyobb figyelmet kap, a villamosenergia-kereslet növekedését elsősorban a fejlődő gazdaságok, az ipar átalakulása és az elektromos járművek terjedése hajtja – a valódi kérdés tehát az lesz, hogy a hálózatok és a tiszta energiaforrások képesek lesznek-e lépést tartani ezzel a tempóval.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentése szerint a villamosenergia-kereslet 2024-ben 4,3 százalékkal nőtt, és 2027-ig évente közel 4 százalékkal fog növekedni. Az utóbbi időben tehát nem véletlenül lett felkapott az energiaéhség témája, főként az olyan adatközpontok növekvő népszerűsége miatt, amelyek a mesterséges intelligencia (MI) működtetéséhez szükségesek. Az ilyen a technológiák egyre több energiát szívnak el a hálózatból, de ezek csak egy kis részét képezik egy sokkal nagyobb történetnek.
A növekedés nagy része Kínának, Indiának és Délkelet-Ázsiának köszönhető: a légkondicionáló berendezések, az elektromos járművek, a gyárak mind szerepet játszanak ebben, és persze az adatközpontok is. Casey Crownhart, a MIT Technology Review szakértője szerint
2027-ig a villamosenergia-igény növekedésének mintegy 85 százaléka várhatóan a fejlődő és feltörekvő gazdaságokból származik majd.
Kína különösen meghatározó szereplő, mivel tavaly a globális villamosenergia-igény növekedésének több mint a felét adta. Az országban még az egyes ágazatok befolyása is megdöbbentő: például tavaly mintegy 300 terawattórát használnak fel csak napelemek, akkumulátorok és elektromos járművek gyártására. Ez annyi villamos energia, amennyit Olaszország egy év alatt fogyaszt el.
És ez az ágazat gyorsan növekszik. A nehézipar fellendülése, a légkondicionálók számának emelkedése és az elektromos járművek bővülő piaca mind növeli Kína energiaigényét. Indiában és Délkelet-Ázsiában szintén az átlagot meghaladó mértékben nő a kereslet, amit a gazdasági növekedés és a légkondicionálók fokozott elterjedése okoz – és ez még csak a kezdet, mivel Afrikában 600 millió ember még mindig nem jut megbízható áramhoz, vagyis a kontinens előtt még hatalmas a fejlődési lehetőség. Az adatközpontok globálisan némileg kisebb súlyt képviselnek: az IEA tavaly közzétett előrejelzése szerint várhatóan kevesebb mint 10 százalékát teszik majd ki a globális villamosenergia-igény növekedésének 2030-ig. Ez kevesebb, mint például az elektromos járművek, a légkondicionálók és a nehézipar miatt várható növekedés.
Pedig az adatközpontok a fejlett gazdaságok, például az Egyesült Államok és Európa jó néhány országa számára fontos szerepet játszanak. Bár ezek a nemzetek az elmúlt 15 évben nagyrészt stagnáló vagy csökkenő villamosenergia-igényt tapasztaltak, az adatközpontok megfordítják ezt a tendenciát. Például az IEA jelentésében szereplő kutatások szerint az USA azon 10 államában, ahol a leginkább növekszik az adatközpontok száma, 2019 és 2023 között 10 százalékkal nőtt a villamosenergia-igény, míg a többi 40-ben a kereslet ugyanebben az időszakban körülbelül 3 százalékkal csökkent. Az egyik probléma az, hogy senki sem tudja biztosan, milyenek lesznek az adatközpontok a jövőben, különösen azok, amelyek az MI működtetéséhez szükségesek. Az előrejelzések mindenhol eltérnek, és akár az apró technológiai módosítások is drasztikusan megváltoztathatják a technológiához szükséges energia mennyiségét. Kínában az adatközpontok szintén növelhetik a villamosenergia-szükségletet, ami az előrejelzések szerint 2027-ig megduplázódik.
Crownhart szerint a növekvő villamosenergia-igényt az előnyünkre fordíthatjuk, ugyanis a hőszivattyúk használata a földgázzal működő fűtési rendszerek helyett segíthet csökkenteni a kibocsátást még akkor is, ha ezzel együtt nő az áramfogyasztás. Ugyanakkor, miközben növeljük a hálózat terhelését, nem szabad megfeledkezni arról, hogy sok helyen az energiatermelés még mindig jelentős mértékben a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik. A biztató hír viszont az, hogy a megújuló és alacsony kibocsátású energiaforrások elég gyors ütemben bővülnek ahhoz, hogy lépést tartsanak a kereslet növekedésével. A napenergia terjedése önmagában elegendő energiát biztosít ahhoz, hogy a 2027-ig várható keresletnövekedés felét fedezze, emellett az atomenergia is valószínűleg hamarosan új lendületet kap. Többek között Franciaországban, az újraindítandó japán reaktorok révén, valamint Kína és India új erőművei is erősítik a globális nukleáris ipart.
A megújuló energiaforrások bevonása a villamosenergia-igény kielégítésébe önmagában még nem szorítja ki a fosszilis tüzelőanyagokat, hiszen a meglévő szén- és földgázalapú erőművek továbbra is működnek. A kibocsátás csökkentéséhez az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásoknak nemcsak az új igényeket kell kiszolgálniuk, hanem elegendő ütemben kell bővülniük ahhoz, hogy fokozatosan kiváltsák a szennyezőbb, hagyományos erőműveket.
Crownhart szerint tehát nem feltétlen negatív, hogy egyre több embernek van légkondicionálója és egyre több üzemben gyártanak napelemeket, de a kereslet ilyen gyors ütemű növekedésével kihívás lesz lépést tartani.
Ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások valóban kiválthassák a fosszilis tüzelőanyagokat, nemcsak a termelési kapacitás bővítésére van szükség, hanem a hálózatok fejlesztésére is. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak az átviteli berendezések, amelyek biztosítják, hogy a megtermelt energia eljusson a fogyasztókhoz. Kínában például a virtuális erőművek (azaz a digitálisan irányított, decentralizált energiatermelő és -tároló rendszerek, amelyek különböző kisebb energiaforrásokat fognak össze egyetlen egységként, mintha egy hagyományos erőmű lenne) segíthetnek kielégíteni az egyre növekvő villamosenergia-igényt, amelyet többek között az elektromos járművek terjedése okoz. Közben az adatközpontok energiafogyasztása és ezzel együtt a kibocsátás is folyamatosan növekszik.
Kapcsolódó:
