Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön kétnapos indiai látogatásra érkezett. Az EU India legnagyobb árukereskedelmi partnere, és a bejelentések szerint még az idén megkötnének egy szabadkereskedelmi egyezményt.
Von der Leyen a látogatása kezdetén egy ambiciózus kereskedelmi és befektetési megállapodást szorgalmazott, amely az akkumulátoroktól és a gyógyszeripari termékektől a félvezetőkön át a tiszta hidrogénig és a védelemig terjedhet.
„Mindketten arra törekszünk, hogy diverzifikáljuk a legkritikusabb értékláncainkat”
– mondta az Európai Bizottság elnöke.
Az EU a geopolitikai térképen meglehetősen perifériára szorult, így tulajdonképp India az egyetlen ország, amellyel sikerrel járó tárgyalásokat folytathat anélkül, hogy ezzel kihívná valamely másik nagyhatalom nemtetszését. Nem véletlenül nyilatkozta Von der Leyen, hogy
„a zaklatott idők nagyszerű lehetőségeket kínálnak India és az EU közötti partnerségre”.
Az India és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások már régebben megindultak, majd nyolcévnyi szünet után, 2021-ben folytatódtak, és most a befektetések védelméről és a földrajzi jelzésekről folyik az alku.
Az áruk terén az unió India legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétirányú kereskedelem egy évtized alatt körülbelül 90 százalékkal nőtt, és a 2023–24-es pénzügyi évben elérte a 137,5 milliárd dollárt.
Ursula von der Leyen és Narendra Modi indiai miniszterelnök bejelentették, hogy még az idén megkötik a szabadkereskedelmi egyezményt, ami a világ legnagyobb ilyen jellegű megállapodása lenne.
Ennek létrejöttét sok éven át az késleltette, hogy Újdelhi bizonyos területeken vonakodott csökkenteni a vámokat, míg az Európai Unió nem enyhítette az indiai szakemberek vízumkorlátozását.
Az EU azt szeretné, ha India több mint 100 százalékkal visszavenné az importált autókra, a whiskyre és a borra kivetett vámokat, India pedig az olcsóbb gyógyszereinek és vegyi anyagainak szeretne nagyobb hozzáférést biztosítani az unió piacán.
Emellett alacsonyabb vámokat szeretne a textil-, a ruha- és a bőrtermékek exportjára. Ellenzi azt az uniós javaslatot, hogy 2026 januárjától 20–35 százalékos vámot rögzítsenek a magas szén-dioxid-kibocsátású termékekre, beleértve az acélt, az alumíniumot és a cementet. ,
A Reutersnek nyilatkozott India egyik korábbi tárgyalója, aki szerint nem lesz könnyű lezárni a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, hacsak India nem vállalja az autókra és más olyan termékekre kivetett vámok drasztikus csökkentését, amelyekkel eddig szerették volna védeni a hazai iparágakat. Az EU-nak viszont meg kellene nyitnia a piacait az indiai termékek előtt, és teljesítenie kellene az adatbiztonsággal és a vízumokkal kapcsolatos követelményeket.
A megállapodásról Újdelhiben most Pijush Gojal kereskedelmi és ipari miniszter, valamint Maroš Šefčovič kereskedelemért és gazdasági biztonságért felelős európai biztos tárgyalt, és a tervek szerint március 10. és 14. között tartják Brüsszelben az szabadkereskedelmi tárgyalások tizedik fordulóját.
Az EU és India között közös az is, hogy Donald Trump mindkét fél részéről magasnak tartja az USA-ra kirótt vámokat, ezért „ellenvámok” bevezetését helyezte kilátásba, igaz, mindketten abban reménykednek, hogy sikerül megállapodást kötniük Washingtonnal. Ennek hiányában viszont lenne tér India és az EU kereskedelmének növelésére, az amerikai piacról kiszoruló termékek elhelyezésére.
Mindenesetre a javaslat egybevág azzal az amerikai szándékkal, amely az ellátási láncok számos elemét fokozatosan áthelyezné Kínából Indiába. Ez a folyamat már el is indult, ennek az egyik eredménye, hogy felértékelődött az India–Közel-Kelet–Európa folyosó, amely közvetlenül köti össze Indiát, az Arab-öblöt és Európát. Minden geopolitikai változás közül talán itt van a legtöbb lehetősége az EU-nak, persze ehhez versenyképes gazdaságra volna szüksége.
Von der Leyen egyik korábbi nyilatkozatában azt is elmondta, hogy az EU vizsgálja egy jövőbeli biztonsági és védelmi paktum lehetőségét Indiával, Japánnal és Dél-Koreával.
Kapcsolódó:
