A héten komoly EU-küldöttség érkezett Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajnát ezekben a számukra kifejezetten nehéz időkben. Egy orosz portál szerint az ukrán parlament Zelenszkijt a delegáció előtt alázta meg.  
A Vzgljad orosz portál csúfondárosan számol be arról, hogy Volodimir Zelenszkij az EU delegáció előtt, február 24-én szerette volna látványosan megerősíteni az államfői legitimitását az ukrán parlamenttel. Bár jelen volt elég képviselő a verhovna radában, a voksolásnál már nem volt meg a szükséges szavazatszám. Csak másnap tudták a határozatot elfogadtatni.  

A rada 13039. számú hatrározata hangsúlyozza „az ukrán törvények által biztosított intézményi folytonosság elvének betartásának szükségességét, különösen a hadiállapotban”, és hogy „Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnökének kell gyakorolnia hatalmát Ukrajna újonnan megválasztott elnöki posztjának átvételéig az alkotmány 108. cikkelyének első részével összhangban”. 

Zelenszkij hétfőn fogadta Kijevben az Ursula von der Leyen által vezetett, európai tisztviselőkből álló küldöttséget. Az ukrán elnök számára a Washington és Kijev közötti konfliktus közepette ez egy kis gyógyírt jelentett, hiszen már nemcsak Putyin és az oroszok, hanem Donald Trump és környezete is egyre gyakrabban felveti az ukrán kabinet legitimitásának hiányát, követelve, hogy Kijevben tartsanak új választásokat. 

Az orosz lap szerint erre válaszul próbált Zelenszkij egyfajta „performance-t” rendezni, az ülésen jelenlévő uniós vendégek előtt demonstratíve megszavaztatni a verhovna radával az ominózus határozatot. Ez azt is jelezte volna, hogy Brüsszel továbbra is Volodimir Zelenszkijt tartja Ukrajna legitim elnökének. 

Csakhogy a határozat nem kapta meg a szükséges 226 szavazatot, csupán 218-at. Lehet valami az oroszok vélekedésében, hogy a voksolás kudarca szándékos volt, hiszen pár perccel korábban a parlament 244 igen szavazattal támogatta a külföldi államokhoz intézett felhívást az „Oroszország teljes körű inváziója kezdetének harmadik évfordulójára”. Vagyis volt elég képviselő a teremben. 

Mi folyik a háttérben

Az oroszok szerint a helyzet a Zelenszkij létjogosultságáról szóló vita szempontjából is beszédes. Csakhogy a verhovna rada arról ismert, hogy a szükséges törvényjavaslatokat és határozatokat addig bocsátja szavazásra, amíg azok meg nem szerzik a többséget. Még az alkotmányt is így fogadták el Ukrajnában. Így is történt, másnap, 25-én már meg is lett a szükséges szavazatszám. 

Az oroszok persze rögtön politikai szétesésről beszélnek, igaz, a felbujtóról ők is csak találgatni tudnak.  

A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy Zelenszkij nagyon rossz viszonyban van egyes parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel. Régóta tart a viszálya az Európai Szolidaritás frakcióvezetőjével, Petro Porosenko volt elnökkel.  

Vélhetően riválisnak tartja Porosenkót a jövőbeli választásokon. Ezért néhány napja szankciókat alkalmaztak vele szemben, többek között befagyasztották a számláit, és megtiltották az újak nyitását, mivel ha nem tud számlát nyitni, akkor nem lesz képes finanszírozni a választási kampányát, és a központi választási bizottság sem veszi nyilvántartásba jelöltként. A volt elnök ugyanakkor nyilvánosan többször is felszólalt az ellen, hogy a háború vége előtt választásokat tartsanak.  

Ennek eredményeként Porosenko frakciója nem volt hajlandó megerősíteni Zelenszkij legitimitását az európaiak előtt.  

Velük együtt tartott a szövetséges Holosz-frakció is, amelyet általában „sorosbérencnek” tartanak. Zelenszkij immár több mint egy éve nyíltan viszálykodik a Soros-struktúrák és az USAID szárnya alá tartozó szervezetek embereivel. Ezt az oroszok az ukrán elnök paranoiájával magyarázzák, aki szerint a Holosz a volt főparancsnok, Valerij Zaluzsnij támogatására készül. 

Az oroszok persze megemlítenek egy romantikusabb, de kevésbé hihető magyarázatot is a történtekre, miszerint  

az európaiak előtti szavazás sikertelensége jelzés volt Brüsszel felé: rossz emberrel üzletelnek.  

Egyes értelmezések szerint Zelenszkij elnöki jogköre tavaly május végén lejárt, viszont a parlament megszavazta a hadiállapot meghosszabbítását, ami lehetővé tette a választások elhalasztását. Így az ukrán elnök felel a háborúért és a békekötésért, illetve azért, hogy a „támogatások a megfelelő helyekre jussanak”.  Zelenszkij legitimitásának megkérdőjelezése a verhovna rada vezetésének, Ruszlan Stefancsuk házelnöknek és a Nép Szolgája frakció vezetőjének, David Arahamijának a kezében van. 

Viszont régóta pusmognak a David Arahamija és Andrij Jermak, Zelenszkij irodájának mindenható vezetője közötti régi konfliktusról. Január végén a nézeteltérések állítólag tovább fokozódtak, és pletykák keringtek Arahamija küszöbönálló eltávolításáról. De ez még nem történt meg. 

Mivel több, Jermakhoz közel álló képviselő nem vett részt a voksoláson, így az is felmerülhet, hogy a szavazás éppen Jermaknak az Arahamija elleni akciója miatt bukott el. Ezt támasztja alá az is, hogy az eset után mindketten egész nap nyilatkozatokban vádolták egymást a szavazás megzavarásáért.  

Kapcsolódó: