Pénteken egyelőre dugába dőlt a nagy ukrán–amerikai nyersanyagalku, aminek a tárgyát az orosz sajtó még az aláírás előtt igyekezett kétségbe vonni, Putyin pedig felkínálta az amerikai vállalatokkal való együttműködés lehetőségét is. 

Elsősorban a ritkaföldfémek váltak a Kijev és Washington közötti, a katonai kiadások kompenzációjáról szóló 500 milliárd dollár értékű lehetséges megállapodás egyik kulcspontjává. Vlagyimir Putyin orosz elnök próbált egy kicsit zavart kelteni, a szerződés aláírása előtt vázolta, hogy Oroszországnak lényegesebb több a nyersanyagkincse, emellett ritkaföldfémbányák fejlesztését, sőt egy alumíniumipari beruházást is felkínált, amihez várja az amerikai tőkét.  

A Roszkongressz felmérte Ukrajna erőforrásait  

A Roszkongressz orosz elemzőintézet véleménye szerint az ellenőrzött területek elvesztése és a lelőhelyek fejletlensége miatt  

Ukrajna ásványkincseinek a valós értéke lényegesen alacsonyabb az Egyesült Államok által követelt 500 milliárd dollárnál.  

Ukrajna jövedelmező lelőhelyeinek a többsége olyan területeken található, amelyek Oroszország részévé váltak, és már nincsenek Kijev ellenőrzése alatt – írja a TASZSZ. Ez megnehezíti az ásványércek kompenzációként való felhasználását, ráadásul sok stratégiai lelőhely jelentős befektetést igényel, mivel fejletlen maradt.  

Ukrajnának kétségtelenül van ásványkészlete: lítium, titán, nikkel, kobalt, króm, tantál, nióbium, berillium, cirkónium, szkandium és más kritikus elemek találhatók az országban. A rendelkezésre álló tartalékok összértékét azonban soha nem mérték fel megfelelően. Az ukrán erőforrásbázisra vonatkozó geológiai információk főként a szovjet időszakból származnak, amikor a lelőhelyek szisztematikus feltárását végezték, a Szovjetunió összeomlása után a krónikus alulfinanszírozottság miatt viszont csak szórványosan folytak geológiai feltárási munkálatok az országban. A US Geological Survey pedig nem veszi fel Ukrajnát azon országok listájára, amelyek jelentős ritkaföldfém-tartalékokkal rendelkeznek – áll az elemzőintézet bejegyzésében.  

A Roszkongressz szerint Ukrajna ásványkincseinek a valós értéke és a jövedelmezősége lényegesen alacsonyabb a közölt adatoknál. Először is, a legjövedelmezőbb lelőhelyek jelentős része olyan régiókban található, amelyek Oroszország részévé váltak, vagyis amelyeket már nem Kijev irányít. Másodszor, a kritikus ásványok és a szénhidrogének globális piaci feltételei nem kedveznek a beruházások növekedésének. A lítiumárak zuhanása, a kobaltszükségletet csökkentő alternatív akkumulátortechnológiák fejlesztése, valamint a szénhidrogének fejlesztésének nehézségei a Kárpátok térségében jelentősen korlátozzák az ukrán erőforrások potenciális értékét. A legtöbb stratégiai lelőhely jelentős befektetést igényel és fejletlen.  

A ritkaföldfémelemek éves globális termelését körülbelül 15 milliárd dollárra becsülik, ami mindössze kétnapnyi globális olajtermelés bevételének felel meg. Még ha feltételezzük is, hogy Ukrajna biztosítaná a világ ritkaföldfém-termelésének 20 százalékát, ez évi 3 milliárd dollárt jelentene – jegyzik meg az áttekintés szerzői.  

Ukrajna 2021-ben csak a vasérc, a titán, a kaolin és a cirkónium-oxid esetében mutatott ki jelentős termelési volument. A legtöbb kritikus ásványt vagy nem, vagy kis mennyiségben bányásszák. A lítiumból jelentősek a készletei, de a kitermelést magát nem fejlesztették. Ráadásul a négy fő lítiumlelőhely közül kettőt Oroszország ellenőrzi.  

Az EU megállapodást kínál Ukrajnának a „kritikus anyagokról”  

Az Európai Unió is megállapodna Ukrajnával a kritikus anyagok szállításáról. Stéphane Sejourné, az Európai Bizottság ipari stratégiáért felelős biztosa kijelentette, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tett kijevi látogatásán tárgyalt a kérdésről ukrán illetékesekkel. Sejourné  hangsúlyozta, hogy az Európa számára kritikus fontosságú 30 anyagból 21-et Ukrajnából lehetne szállítani egy kölcsönösen előnyös partnerség keretében.  

Megjegyezte, hogy

Európa hozzáadott értéke abban rejlik, hogy soha nem kérünk olyan megállapodást, amely nem kölcsönösen előnyös”.  

Orosz–amerikai együttműködés  

Donald Trump amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok érdeke az Oroszországgal való együttműködés a gazdaságfejlesztés terén. Szerinte Oroszországnak sok olyan áruja van, amely Amerika érdeklődésére tarthat számot, és ezek közül kiemelkednek a ritkaföldfémek.  

Ezt támasztja alá Putyin több bejelentése is. A Pavel Zarubin újságírónak adott interjújában  az elnök nemcsak az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások előrehaladásáról és Volodimir Zelenszkij újraválasztási esélyeiről beszélt, hanem Oroszországot a nemes- és ritkaföldfémkészletek egyik nagyhatalmának nevezte, hangsúlyozva, hogy ezek az erőforrásaik nagyságrenddel nagyobbak, mint az ukránoké.  

Elsőként elmondta, hogy Oroszország kész együttműködni az Egyesült Államokkal a ritkaföldfémek területén, beleértve az új orosz régiókban folyó projekteket – írja a TASZSZ.  

„Készek vagyunk külföldi partnereket vonzani az úgynevezett új, történelmi területeinkre, amelyek visszatértek az Orosz Föderációhoz. Vannak ott bizonyos tartalékok, és ezek ügyében készek vagyunk együttműködni a partnereinkkel, köztük az amerikaiakkal is” – mondta.  

Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a ritkaföldfémekről szóló amerikai–ukrán megállapodás nem érinti Oroszországot. „Semmilyen módon nem értékelem, és nem is akarok gondolni rá” – tette hozzá.  

Putyin javasolta az Egyesült Államokkal közös alumíniumgyártás megfontolását  

Emellett együttműködést ajánlott amerikai vállalatoknak az alumíniumtermelés bővítésében, emlékeztetve egy meg nem valósult szovjet projektre a krasznojarszki régióban. Itt még a szovjet időkben egy új vízerőmű építését és az alumíniumgyártás további kapacitásának létrehozását tervezték. „Elgondolkodhatnánk azon, hogy ezen a területen amerikai cégekkel dolgozzunk együtt” – hangsúlyozta Putyin. Megjegyezte, hogy ha az amerikai piac megnyílik az orosz gyártók előtt, Oroszország készen áll az Egyesült Államokba tartó évi 2 millió tonnás alumíniumszállítás újraindítására.  

Megjegyeznénk: 

A Putyin és Trump közötti telefonbeszélgetés után láthatóan érdekes alku rajzolódik ki. Sokat mond, hogy a pénteki nagy Zelenszkij – Trump – Vance politikai performance leghangosabb része akkor robbant ki, amikor az ukrán elnök arra próbálta kényszeríteni Donald Trumpot, hogy ítélje el, mondjon rosszakat Putyinról. Trump természetesen elutasította ezt, hiszen ezzel elvágta volna magát egy potenciális megegyezés elől az orosz elnökkel.

Az orosz elnök a nyilatkozataival saját országának a pozícióját próbálja erősíteni Ukrajnával szemben. Végül még az is megtörténhet, hogy az amerikai vállalatok a front mindkét oldalán bányászati lehetőségekhez jutnak. 

Többen feltételezik, hogy Trump igyekszik leválasztani Oroszországot Kínáról, amiben az Ukrajna melletti kiállás csak zavarna, és ehhez egy érdekes gazdasági együttműködést javasolhatott. Ennek ellentmond, hogy folyamatosnak tűnik a három nagyhatalom vezetője közti kommunikáció, ahol informálják egymást a lehetséges alkukról. Mindenesetre a kínai lapok is foglalkoznak Oroszország esetleges átállásáról.   

A cikk nem tükrözi a Makronóm álláspontját, célja csupán a tájékoztatás és információközlés arról, miképp kommentálta az orosz sajtó az elmúlt hét eseményeit a nagy nyersanyagüzletről.