A vállalati fenntarthatósági jelentéstételre és az ellátási láncok átláthatóságára vonatkozó szabályok enyhítését tervezi az Európai Bizottság – jelentették be február 27-én. A cél az Európai Unió versenyképességének erősítése, hogy a blokk képes legyen felzárkózni az Egyesült Államokhoz és Kínához. 

Ezek a tervek, vagyis az úgynevezett Omnibusz egyszerűsítési csomag egy nagyobb reformelképzelés része, amelynek célja az európai vállalatok segítése. Olyan iparági ösztönzőket is tartalmaz, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését és az energiaárak csökkentését célozzák.  

A Bizottság 25 százalékkal kívánja csökkenteni a jelentéstételi terheket már az idei év első felétől, az intézkedések első hullámának keretében. Ezzel 40 milliárd eurót takaríthatnak meg az európai vállalatok. 

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen rámutatott: „Az EU vállalatai profitálnak majd az észszerűbb szabályokból. Ezek könnyebbé fogják tenni az életüket, miközben biztosítják, hogy az unió továbbhaladjon a kibocsátási célok felé. És még több egyszerűsítés készül”. Az európai vállalkozások üdvözölhetik a döntést, hiszen régóta panaszkodnak, hogy a szigorú szabályozás és a bürokrácia akadályozza őket a globális versenyben. 

Emellett a Bizottság meghatározta az úgynevezett Tiszta Ipari Tervet, a versenyképességi tervezet második pillérét, amelynek célja az energiaintenzív ágazatok támogatása, amelyek a magas árak mellett szintén küszködnek a bürokratikus rendszer miatt.  

Maga a terv 100 milliárd euró felszabadítását javasolta az uniós zöldtechnológiák gyártásának támogatására,  

igaz, még nem világos, hogy ebből mennyi az új, kiegészített tőke. 

Szakértők szerint, habár a tiszta ipari megállapodás jogalkotási folyamatai időbe telnek, ez a lépés jól láthatóan jelzi, hogy az EU törekszik az ipar szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítására és adózási szempontból való támogatására. 

Végre valódi lépések történhetnek 

Ezek az intézkedések az unió talán első konkrét és világos lépései afelé, hogy valóban beindítsa a vállalatai versenyképességét. Ebben pedig fontos szerepe volt hazánknak is, amikor a Mario Draghi és Enrico Letta által készített versenyképességi jelentésekre alapozva a magyar elnökség szorgalmazta, hogy az EU vállaljon kötelezettséget a gazdasági felzárkóztatás mellett. 

Tavaly novemberben az Európai Unió Tanácsának informális ülésén a küldöttek elfogadták a budapesti deklarációt, amely tizenkét területen rögzítette a tagállamok közös erőfeszítéseit a versenyképesség ösztönzése érdekében. Ezek között szerepelt a szén-dioxid-mentesítés és az ipar innovációjának biztosítása annak érdekében, hogy az EU továbbra is ipari és technológiai erőközpont maradhasson. Mindezt a bürokrácia visszaszorítása nagyban elősegítheti, hiszen ahogyan azt Draghi is jelezte – és utóbb J. D. Vance amerikai alelnök is rámutatott –,  

a túlzott szabályozás megöli az innovációt. 

A CSRD-szabályozás is módosulhat 

A gyűjtőcsomag a vállalkozások tevékenységének környezeti és társadalmi hatásáról szóló jelentés (CSRD), valamint az ellátási láncra vonatkozó átvilágítási szabályok (CSDDD) enyhítését javasolja. Mégpedig oly módon, hogy a korábban  

a CSRD-szabályozás alá eső vállalatok közül a kevesebb mint ezer dolgozót foglalkoztatók mentességet kapnának. Ezzel a jelenlegi szabályozás hatálya alatt álló cégek durván 80 százalékának enyhülnének az ilyen jellegű terhei.  

Az átvilágítási törvényt eközben egy évvel elhalasztják, és 2028-ban vezetik be, és csak a közvetlen beszállítók környezetvédelmi és emberi jogi ellenőrzésére kötelezi a vállalatokat, nem pedig a teljes ellátási láncra. 

A Bizottság igyekszik elhessegetni a kétségeket 

A deregulációs törekvések ellenzői attól tartanak, hogy azok gyengítik a vállalati elszámoltathatóságot, illetve hogy tönkreteszik a hosszú évek során elért és kiharcolt fenntarthatósági, valamint zöldátállási eredményeket. Ráadásul a Bizottság azt is bejelentette, hogy az importőrök mintegy 90 százalékát érintően a szén-dioxid-határvám alóli felmentést is fontolgatják, mivel ezek a jelenlegi rendelkezés hatálya alá tartozó összes kibocsátásnak csupán az 1 százalékát teszik ki. 

Az EU végrehajtó szerve a felmerülő kétségeket illetően jelezte, hogy a blokk a zöldpolitikákkal kapcsolatos jelentéstételi szabályok lazítása mellett is kitart a nettó zéró kibocsátási célértékek és más klímasemlegességi célok mellett.  

A javasolt változtatásokat az Európai Parlamentnek és a 27 uniós tagállam megerősített többségének is támogatnia kell, vagyis a felvázolt tervek még módosulhatnak. Az már korábban sem volt kérdés, hogy kizárólag a „papírmunka” nem fogja fellendíteni az európai gazdaságot, ahhoz a most vázolt tervekhez hasonló intézkedésekre van szükség, hogy valóban új erőre kapjanak az európai vállalatok. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Ettore Ferrari