A világ lakosságának kétharmadát érintő problémákról és lehetséges válaszokról egyeztetnek a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség által működtetett Aszálymegelőző Intézet március 5-i brüsszeli rendezvényén.
Rendhagyó eseményt szervez a Türk Államok Szervezete, az Aszálymegelőző Intézet és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség. A hiánypótló regionális vízügyi fórumot a brüsszeli Magyarország Házban rendezik március 5-én, amelynek fókuszában a vízgazdálkodás, a fenntartható mezőgazdaság és az aszálymegelőzéshez köthető beruházások állnak.
A vízipar hazai kormányzati és reálgazdasági szereplőit, valamint európai szervezeteket és nemzetközi finanszírozókat felvonultató rendezvény aktualitása az elmúlt években már Európában is többször tapasztalható súlyos aszály tükrében nem is kérdéses: világunk folyamatosan változik, és ez a folyamat az ipari, gazdasági tevékenység hatására felgyorsult. Mindez különösen érinti bolygónk egyik legnagyobb kincsét, az édesvízkészletet.
Házigazdák leszünk
A brüsszeli rendezvényt szervező házigazdaként üdvözli majd a megjelenteket Jenei Gábor, a HEPA vezérigazgatója, valamint Kubanicbek Ömuralijev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára.
A föld lakossága folyamatosan növekszik, miközben az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan az egy főre jutó vízigény is nő. Eközben a világ vízkészletét az emberi szennyezés, az ipari fejlődés és az intenzív mezőgazdasági termelés okozta terhelés egyre inkább veszélyezteti.
A helyzet komolyságát jól szemlélteti, hogy a világ népességének kétharmada olyan területen él, amely rendszeresen vízhiánynak van kitéve. A fokozódó vízhiány társadalmi feszültségekhez és konfliktusokhoz vezethet, mi több, a Világbank kimutatása alapján a gazdasági növekedésre is közvetlenül negatív hatást gyakorol.
Vízhiány: a Türk Államok Szervezete is felismerte a kihívást
A vízhiány kezelése egyre égetőbb kérdés, amelynek fontosságát a Türk Államok Szervezetének tagállamai (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország, Üzbegisztán, továbbá Magyarországnak és Türkmenisztánnak megfigyelő státusza van a szervezetben) is felismerték. Az éghajlatváltozás hatására az aszály egyre jelentősebb problémát okoz a türk országok régiójában, ahol a különösen vízigényes mezőgazdasági ágazat is kulcsfontosságú szerepet tölt be.
Ezért alakult az Aszálymegelőző Intézet
Az éghajlatváltozás és a vízhiány okozta nehézségek kezelése érdekében 2022. november 10-én az üzbegisztáni Szamarkandban írták alá a Türk Államok Szervezete Aszálymegelőző Intézetének megalapításáról szóló megállapodást, amely Magyarországon jött létre, építve a magyar vízgazdálkodási tapasztalatokra. A kezdeményezés célja, hogy innovatív technológiák alkalmazásával és a szükséges szakértelem bevonásával segítse az aszály elleni küzdelmet.
Utóbbi jelentős üzletfejlesztési lehetőséget jelent a versenyképes technológiákat alkalmazó környezetipari cégek számára, hiszen elemzések szerint az aszálymegelőzési intézkedésekkel kapcsolatos időben végrehajtott beruházások 2–10-szeres megtérüléssel járhatnak. Így a vízmegtartás kormányzati eszközökkel történő támogatása nem csupán fenntarthatósági szempontokat szolgál, hanem gazdasági előnyökkel is jár.
Az Aszálymegelőző Intézet a Türk Államok Szervezetének Magyarországi Képviseleti Irodájának felügyelete mellett működik, míg a szükséges szervezeti hátteret a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség biztosítja. Az intézet szakmai partnere a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE).
Fókuszban a gazdasági és a társadalmi kockázatok is
Az intézet a fenntartható mezőgazdaság és a környezetvédelem mellett a gazdasági és társadalmi kockázatokra is átfogó, multidiszciplináris megközelítéssel keres megoldásokat. Az elsősorban vízgazdálkodásra, öntözéstechnológiára és a mezőgazdasági ellenálló képesség fejlesztésére fókuszáló, továbbá általában a zöldfinanszírozást lehetővé tevő projekteket szigorú kritériumok alapján választják ki, figyelembe véve a fejlesztési hatásokat, a fenntarthatóságot és az érintett országok igényeit. Az első kiválasztott projekteket az idén januárban hagyták jóvá, ennek keretében aszálytűrő növények elterjesztését és a sivatagos, alacsony termékenységű területek fásítását tűzték ki célul a kirgizisztáni Batken régióban.
A projektek megvalósítása során az intézet együttműködik a türk államok kormányzataival, egyetemekkel és a gazdasági élet szereplőivel is.
Az intézet célja, hogy már középtávon egy olyan erős projektportfóliót alakítson ki régiószerte, amely helyzetbe hozza a nemzetközileg is versenyképes hazai környezetipari szereplőket, valamint privát és nemzetközi forrásokat is megmozgat.
Az intézet által támogatott beruházási és kapacitásfejlesztő projektek hozzájárulnak a türk régió gazdasági versenyképességének javításához is.
Az esemény részletes programja az ide kattintva érhető el.
KAPCSOLÓDÓ:
Címlapfotó: Dreamstime – Egy elhagyott hajó a kiszáradt Aral-tóban