Március 4-én életbe léptek a Trump által a kínai termékekre kivetett 10 százalékos vámok. Amint az intézkedések hatályossá váltak, Peking megtorlással válaszolt, méghozzá az amerikai mezőgazdasági árucikkeket vette célba.
Március 4-én életbe léptek a Donald Trump által még februárban bevezetett vámok. Ennek értelmében minden kínai termék esetében 10 százalékkal emelték a vámtételeket, de az intézkedést a mai napig felfüggesztették. Miután azonban ezek hivatalosan is hatályba léptek, Peking rögtön megtorlóintézkedésekkel válaszolt.
A pénzügyminisztérium 10 és 15 százalék közötti vámemeléseket jelentett be az amerikai mezőgazdasági árucikkek esetében – ideértve a szójababtól kezdve a kukoricán át a tej- és marhahústermékeket. Ez a lépés egyébként segíti Kína leválását az Egyesült Államok termékeiről, amely már Trump első ciklusa óta zajlik. Ennek köszönhetően
Brazília átvette a vezető szerepet a kínai mezőgazdasági import területén: tavaly ugyanis már elérte a 22 százalékos részesedést a brazil áruk aránya (1. ábra).
- ábra: A kínai mezőgazdasági import értéke, illetve a brazil és amerikai termékek aránya 2015-ben, illetve 2024-ben Forrás: Reuters
A Kínába irányuló amerikai mezőgazdasági export 2018 óta csökken. Ekkor Peking 25 százalékos vámokat vezetett be a szója, a marha- és a sertéshús, a kukorica, valamint a cirok esetében – az akkori Trump-vámokra adott válaszként. Azóta a diverzifikálás mellett a hazai termelést is megerősítették a nagyobb élelmiszer-biztonság érdekében. Tavaly 29,25 milliárd dolláros amerikai mezőgazdasági importértékről beszélhettünk, ami azt jelenti, hogy a 2023-as 34 milliárd körüli összeg körülbelül 14 százalékkal csökkent, ami pedig már 2022-höz képest is 20 százalékkal alacsonyabb volt. Eközben a brazil mezőgazdasági termékek kínai importja – habár éves alapon szintén csökkent 2024-ben – 50 milliárd dollár fölött jár.
Mindezek ellenére Kína még mindig a legnagyobb piacot jelenti az amerikai farmerek számára. Az iparág amerikai vezetői és kereskedői „pótolhatatlannak” nevezték az ázsiai országot, még úgy is, hogy a csökkenő kereslet ellensúlyozása miatt más piacok után kell nézniük.
A szója és a kukorica terén is Brazília vezet
A legnagyobb mennyiségben exportált termék a szója: az összes amerikai szójatermény körülbelül felét Kínába szállítják, ami tavaly 12,8 milliárd dollár értékű kereskedelmet jelentett.
Kína azonban egyre inkább az olcsóbb és bőségesebben elérhető brazil árura támaszkodik, hogy csökkentse az amerikai ellátástól való függőséget. Ennek köszönhetően míg 2016-ban 40, addig 2024-ben már csupán 21 százalékos volt az amerikai részesedés, miközben a brazil szója már a kínai import 71 százalékát biztosítja.
A második legdominánsabb mezőgazdasági importtermék az amerikai kukorica volt – egészen 2021-ig, ez után ugyanis Kína szintén Brazília felé fordult. 2023-ban az Egyesült Államok még 2,6 milliárd dollár értékben exportálta ezt a gabonát Kínába, tavaly viszont ugyanez a szám 561 millióra zuhant. A hatalmas kínai állattenyésztő ipar miatt a kukorica iránti kereslet növekedett, de a brazil áru itt is felülmúlta az amerikait.
A csökkenő kereslet mellett versenytársak is nehezítik az amerikai termelők dolgát
Kína az amerikai csirkecomb-, sertésfül- és belsőségkivitelnek is kulcsfontosságú piaca – olyan termékeké, amelyekre az USA-ban alacsony a kereslet. Ezekből az ázsiai nagyhatalom 2024-ben 2,54 milliárd dollár értékben vásárolt, míg 2021-ben még 4,11 milliárdért.
Kína emellett az amerikai gyapot mintegy negyedét vásárolja meg.
A világ második legnagyobb gazdaságába irányuló amerikai gyapotszállítások 2023-ban 1,57 milliárd dollárt tettek ki, tavaly viszont már csak 1,49 milliárdot. Ez azzal magyarázható, hogy a textíliák és a ruházati cikkek iránti kereslet a gazdasági körülmények miatt csökkent.
Bár Kína amerikai cirokimportja enyhén emelkedett, itt is igyekszik csökkenteni az amerikai takarmánygabonától való függőségét, amelyet főként kukoricapótlóként használnak. 2014-ben 1,52 milliárd dollár volt az amerikai cirokimport értéke, tavaly pedig 1,73 milliárd.
A Kínába irányuló amerikai cirokexportnak erős versenytársa Ausztrália és Argentína, valamint az olcsó brazil kukorica.
Kína tavaly közel 600 millió dollár értékben importált amerikai búzát, ami három éve a legmagasabb érték, csakhogy az elmúlt hónapokban a bőséges helyi kínálat közepette csökkentette a behozatalt, ami valószínűleg hatással lesz az amerikai szállítmányokra is.
(Forrás: Reuters)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Vu Hong
