Több mint egy évtized után, 2024-ben ismét megszaporodtak a szomáliai kalózok által elkövetett incidensek a vörös-tengeri hajózás ellen, amit a korábbiakhoz képest súlyosbít, hogy mindezeket immár a jemeni húszi lázadók tevékenységeivel összehangolva végzik. A húszik a gázai háború kezdetén kezdtek szabotázsakciókba a Vörös-tengeren iráni támogatással, demonstrálva a Hamász melletti kiállásukat. Az akcióknak árfelhajtó hatása lett, mivel több nyugati szállítmányozó a biztonsági kockázatok miatt inkább Afrikát megkerülve juttatta el az áruit Európába.  

A JP Morgan Research 2024. februári számításai szerint a szabotázsakciók miatt ötszörösére nőttek az Ázsiából Európába irányuló szállítási költségek, ami az importált termékek árára is kihatott. A húszi támadások elkerülése érdekében a kereskedelmi hajók a Jóreménység foka felé tettek kitérőt, ami a becslések szerint hajónként 1 millió dollár többletköltséget jelentett a magasabb üzemanyag-, biztosítási és üzemeltetési költségek miatt. 

Most minden jel arra utal, hogy a szomáliai kalózok is csatlakoztak ezekhez az incidensekhez, mivel a húszi szabotázsakciók hatására a hajók közelebb kényszerültek a szomáliai partokhoz, és az ott állomásozó nemzetközi flottakötelékek a húszikra kezdtek koncentrálni a kalózok helyett, akik így szabad teret kaptak. 

Már a Lloyd’s List novemberi jelentése is arra figyelmeztetett, hogy a szomáliai kalózok, a húszik és más regionális szereplők közötti kapcsolatok erősödése komolyan megzavarhatja a tengeri kereskedelmet a vörös-tengeri és indiai-óceáni hajózási útvonalakon. 

A szomáliai partoknál a kalózkodás 2011-ben tetőzött, amikor 237 támadást jelentettek, és a régió akkoriban mintegy 7 milliárd dollárjába „került” a világgazdaságnak, amiből az Oceans Beyond Piracy megfigyelő csoport szerint 160 milliót fizettek ki váltságdíjként. 

A kalózok jelentette fenyegetést csökkentette a megnövekedett nemzetközi haditengerészeti járőrözés és a szomáliai főváros, Mogadishu központi kormányának megerősítése, de azért a kalózok nem tűntek el: mivel érzékelték, hogy megnövekedett az ellenőrzés a partokon, inkább átálltak az embercsempészetre, így az ebből befolyt összegekből tartották fenn magukat. 

A szomáliai kalóztámadások az elmúlt évben nagyobb ütemben folytatódtak, részben a jemeni húszi lázadók által okozott bizonytalanság miatt, akik támadásokat indítottak a Vörös-tengernél. A Nemzetközi Tengerészeti Iroda szerint 2024-ben hét incidenst jelentettek Szomália partjainál. A modern kori kalózkodás feltételei lényegében több száz éve változatlanok: forgalmas hajóútvonal, gyenge központi kormányzat. Szomáliában ezek a feltételek adottak, mivel az Ádeni-öblön halad át az EU tengeri kereskedelmének nagyjából 25 százaléka (mintegy 30 ezer hajó), és az országban a kormány továbbra is gyenge. 

Három hajót raboltak el 2024 januárja és szeptembere között 

2023 decemberében, egy hónappal a húszik színre lépését követően, a szomáliai kalózok eltérítették az MV Ruen nevű, máltai zászló alatt közlekedő teherhajót az Indiai-óceánon. A Nemzetközi Tengerészeti Hivatal szerint 2024. január 1. és szeptember 30. között három hajót raboltak el, kettőre fel is szálltak és rájuk lőttek, míg három másik támadási kísérletről számolt be a Szomália melletti vizeken. 

Kalózok (Forrás: Wikimedia Commons)

A kalózok visszatérésében szerepet játszott az ENSZ BT 2022-es döntése is, miszerint nem hosszabbítja meg a járőrözési tevékenységet a szomáliai felségvizeken, amelyet eredetileg a kalózfenyegetés semlegesítésére találtak ki. 

Jelenleg a globális kereskedelmi hajózás szempontjából a fő aggodalom a szomáliai kalózok növekvő ereje, mivel a húszik mellett olyan regionális szereplőkkel szövetkeznek, mint Szomália domináns militáns szervezete, az al-Kaidához kötődő as-Sabab.

Hivatalba lépésének első hetében Donald Trump átminősítette a húszikat a korábbi, különlegesen kijelölt globális terroristaszervezetből (SDGT) a külföldi terroristaszervezet (FTO) kategóriába. 

Maga a kalózkodás egy nagyobb rendszerbe ágyazódik: a szomáliai kalózok védelmi pénzt fizetnek az as-Sababnak, cserébe az szemet huny a támadások felett, nem beszélve arról, hogy a kalóztámadásokon keresztül indirekt módon a fegyverkereskedelmet is segíthetik (például egy a kalóztámadáshoz használt csónakkal, ami erre kiváló eszköz). Ezt támasztja alá az as-Sabab és a húszik közti pragmatikus üzleti kapcsolat is: fegyverek érkeznek a húsziktól Szomáliába, amiket az egyes terroristacsoportok használnak. Ez azért ad okot az aggodalomra, mert több jel abba az irányba mutat, hogy az Iszlám Állam központja Afrikába, ezen belül is Szomáliába tevődött át. 

Az Iszlám Állam térnyerése Afrika szarván 

Donald Trump a hivatalba lépését követően Szomália elleni légi csapásra adott parancsot, amit az Iszlám Állam (ISIS) térnyerése indokolt. 2024 májusában még a Biden-kormányzat rendelt el ilyen beavatkozást az ország északkeleti részén elterülő Puntfölddel szemben, mivel már ekkor gyanús volt, hogy az ISIS áthelyezte a központját a Közel-Keletről Afrikába. A májusi támadás a Szomáliai Iszlám Állam (ISS) korábbi vezetője, Abdul Kadír Mūmin ellen irányult.

Egyetértés van abban, hogy nincs perdöntő bizonyíték arra, hogy Afrika szarváról irányítanák az ISIS-t, de az bizonyos, hogy Mūmin immár a szervezet belső vezetésének a részese mint első nem arab személy, sőt ő a tartományokért felelős igazgatóság vezetője is, így a teljes ISIS közigazgatási működtetése a kezében összpontosul, beleértve a szervezet kelet-afrikai regionális pénzügyi transzferekért felelős irodáját, az al-Karrart.

Ez utóbbi irányítása stratégiai jelentőségű, mivel számos, Afrikában (Mozambik, Kongói Demokratikus Köztársaság) és Távol-Keleten (Afganisztán, Pakisztán) tevékenykedő ISIS-csoportot finanszíroz. Mindez jelzi az ISIS új stratégiáját és az ISS felemelkedését a globális hálózaton belül. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons