Az Aszálymegelőző Intézet szervezésében a brüsszeli Magyarország Házában szerdán tartott Regionális Vízipari Fórumhoz kacsolódóan Jenei Gábor közölte, az elmúlt években jelentkezett időjárási viszontagságok, köztük az árvizek és az aszályok rávilágítottak a fenntartható vízgazdálkodás szükségességére. 

Magyarországon olyan szakértelem található, olyan szakosodott intézetek vannak, amelyek vizsgálják és előre jelzik ezeket az „időjárási extremitásokat” – közölte a vezető az MTI-nek nyilatkozva.

„Nem vagyunk tehetetlenek ezen kihívásokkal szemben. Megvan a tudás és megvannak az eszközök, hogy jobb döntéseket hozhassunk”

– fogalmazott.

A magyar MARS szerepe  

Jenei Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a természeti katasztrófák jelentős veszteséget okoznak a türk államok régiójában, ami súlyosbítja a klímaváltozás okozta mélyreható gazdasági zavarokat is. Elmondta, Magyarország is szembesült e kihívásokkal, amelyekre válaszul kifejlesztette a magyar aszályfigyelő rendszert (MARS). Ez az egész országot lefedő megoldás valós idejű adatokat szolgáltat, amelyek – mint kiemelte – elengedhetetlenek a kormányzati döntéshozatalhoz, a mezőgazdasági tervezéshez és az ökoszisztéma védelméhez. 

Az ellenőrzés nemcsak a vízellátás, hanem az élelmezésbiztonság és a gazdasági stabilitás szempontjából is kulcsfontosságú – hívta fel a figyelmet a HEPA vezetője.

„Nagyon jó ötleteink, szakértelmünk és technológiáink vannak, amik viszonylag olcsón elérhetők. Hasznos lenne a türk országoknak, ha ezt használni tudnák”

– fogalmazott, majd hozzátette: „együtt innovatív megoldásokat fejleszthetünk ki”, amelyek rugalmasabb és fenntarthatóbb jövőt biztosíthatnak mindenki számára. 

Kubanicsbek Ömüralijev, a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) főtitkára az MTI-nek nyilatkozva a brüsszeli fórum fontosságát hangsúlyozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízkészletet érintő kihívások minden régió számára egyre több problémát jelentenek.

Szavai szerint a stratégiai fontosságú területen elhelyezkedő türk államok régiója számára a vízhiány problémája közös és egyre növekvő kihívás. Ez a gond nem új keletű, ráadásul számos tényező rontott a helyzeten, többek között az éghajlatváltozás, a népességnövekedés és a nem fenntartható vízgazdálkodási gyakorlat – hívta fel a figyelmet. 

„Közös munkával azonban ezeket a kihívásokat lehetőségekké alakíthatjuk. A regionális együttműködés elengedhetetlen e kihívások kezeléséhez. A határokon átnyúló hatékony vízgazdálkodás kulcsfontosságú” – fogalmazott a Türk Államok Szervezetének főtitkára.

Fotó: Dreamstime

Kijelentette: jelentős lépés volt a TÁSZ európai, budapesti székhelyének létrehozása, amely – mint kiemelte – aktívan működik együtt a tagállamokkal a vízgazdálkodás, az öntözés, a megelőzés és az egyéb környezetvédelmi kihívások kezelésén. 

Ömüralijev egy példát említve elmondta: a szervezeten belüli együttműködés részeként Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán között létrejött egy vízerőmű közös építéséről szóló megállapodás, amely kiváló példa arra, hogy a regionális együttműködés hogyan hozhat kézzelfogható megoldásokat.

„Határokon és a másként gondolkodó szereplőkön átívelően kell együttműködnünk, hogy nemzeteink fenntartható vízügyi jövőjét biztosítsuk. Ezzel nemcsak korunk egyik legégetőbb problémájával foglalkozunk, hanem néhány példával is szolgálunk a világ számára arra vonatkozóan, hogy mit lehet elérni az innovatív együttműködések által” 

– tette hozzá. 

Vásáry István, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője az MTI-nek nyilatkozva jelentősnek nevezte azt a kezdeményezért, amely mások mellett a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tapasztalataira alapozva fel tudja használni a magyar vízgazdálkodási, növénynemesítési szakértelmet a szárazság által érintett közép-ázsiai türk köztársaságokban. 

Az együttműködés keretében ez idáig két kezdeményezés indult, mindkettő Kirgizisztánban, amelyek a szárazságot jól tűrő növények telepítését célozták – tájékoztatott Vásáry István. 

Örlős László, az Aszálymegelőző Intézet operatív igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdeményezések megvalósításával mérsékelhető azon érintett országok kitettsége, amelyeket a klímaváltozás miatt súlyosbodó vízhiány okozta kedvezőtlen társadalmi és gazdasági hatások érik. 

Kiemelte, hogy  

az aszálymegelőzés társadalmi és környezeti haszonnal jár, miközben a gazdasági megtérülési ráta 2–10-szer nagyobb, mint a kezdeti beruházási költségek. Az aszályokra, a vízhiányra vagy akár a víztöbbletre való felkészültség, azaz a vízügyi károkkal szembeni ellenálló képességet erősítő beruházások hosszú távú befektetésnek minősülnek, és hasznot hoznak

hívta fel a figyelmet. 

A vízgazdálkodás, a városfejlesztés, a fenntartható mezőgazdaság és az energetikai megoldások terén a türk államok Magyarország jelentős tapasztalataira és technológiai előnyére támaszkodhatnak, amelyek mind fontos szerepet játszanak a Türk Államok Szervezetének országaival is megosztandó új gyakorlatok kialakításában. Ebben az összefüggésben az Aszálymegelőző Intézet a vízbiztonság fokozására, a fenntartható mezőgazdaság és vízgazdálkodás előmozdítására, a regionális együttműködés elősegítésére, a vízzel kapcsolatos kérdésekben az innovatív aszálymegelőzési technológiák alkalmazására törekszik – mondta. 

Az ismeretek, a technológiák és a bevált gyakorlatok megosztásával a tagállamok egységesebb megoldásokat dolgozhatnak ki az aszály elleni küzdelemben, és biztosíthatják lakosságuk élelmezés- és vízbiztonságát – tette hozzá előadásában Örlős László.

Forrás: MTI

KAPCSOLÓDÓ:

Címlapfotó: Dreamstime / A Szir-darja folyó Hudzsand városában (Tádzsikisztán), 2021. augusztus 20.