Szakértők szerint Musk hasonlóan tapossa ki a humanoid robotok útját, ahogyan az elektromos autók esetében tette. 

A Tesla vezérigazgatója egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a vállalat Optimus nevű humanoid robotjának, különösen azért, mert a kínai árversenynek és az európai kereslet lassulásának köszönhetően az elmúlt évben az elektromos járművek piacán csökkent a cég profitja.  

Musk a Tesla negyedik negyedéves eredményeinek ismertetésekor magabiztosan nyilatkozott a vállalat terveiről. Elmondta, hogy  

több ezer humanoid robotot terveznek gyártani az idei év végére, 

amelyek először a Tesla gyáraiban fognak dolgozni, ahol a monoton és kellemetlen munkákat végzik majd. A külső ügyfeleknek történő szállítás valószínűleg a jövő év második felében kezdődik. 

A humanoidok a tipikus ipari robotoktól eltérően – amelyek általában csak egy-egy konkrét feladatot végeznek el – az emberekhez hasonlító kinézettel és képességekkel rendelkeznek, tehát nem okoz nekik gondot a lépcsőzés vagy ha változatos feladatokat kapnak. Paul Gong, a UBS Investment Bank kínai autóipari kutatásának vezetője Muskot az iparág szellemi vezetőjének nevezte, hasonlóan az elektromos járművek területén betöltött szerepéhez. 

„Musk teljes önvezető technológiája arra ösztönözte a kínai autógyártókat, hogy egyre okosabb járműveket és autonóm vezetést fejlesszenek, a humanoid robot koncepciójának bevezetése pedig számos kínai vállalatot vezetett ebbe az irányba” – világított rá. 

Kína a humanoid robotok tömeggyártására készül 

A kínai szakértők a humanoid robotokat tartják az elektromos járművek után a következő nagy dobásnak. A héten a sencseni kormány egy cselekvési tervet adott ki az intelligens robotok, köztük a humanoidok finanszírozására és politikai támogatására. Ezáltal remélik, hogy áttörést érhetnek el az alapvető alkatrészek, az MI-chipek, a finommotorikus mozgás és más technológiák terén. A céljuk pedig az, hogy 2027-re több mint 10 olyan vállalat működjön ott, amelynek az értéke meghaladja a 10 milliárd jüant (1,3 milliárd dollár), és több mint 20, amelynek az éves bevétele meghaladja az 1 milliárd jüant. 

Emellett Sanghaj az idei év végére egy 1 ezermilliárd jüanos iparág létrehozását tűzte ki célul, míg Peking bejelentette, hogy egy 10 milliárd jüanos robotikai alapot és egy humanoid innovációs központot hoz létre. Az olyan tartományok, mint Csöcsiang, Santung, Csungking és Anhuj, szintén célzott robotikai cselekvési terveket dolgoztak ki. 

Tesla és Kína: verseny vagy együttműködés? 

A szakértők szerint Musk és Kína kapcsolata folyamatosan alakul. Paul Gong úgy véli, a Tesla-vezér humanoid robotjai az alkatrészek terén Kína kiterjedt ellátási láncára is támaszkodnak majd. Ráadásul több kínai vállalat már tavaly bejelentette, hogy megkezdte a humanoidok szállítását az elektromosjármű-gyártók számára. 

Joseph Li, a C Capital vagyonkezelő tőkeképzési és portfóliófejlesztési vezetője szintén úgy véli, hogy Musk Optimusa felgyorsíthatja a humanoid robotok globális elterjedését, validálva az ágazat létjogosultságát és innovációra ösztönözve a kínai cégeket. Hozzátette, hogy ez elősegítheti a Tesla kínai beszállítóival való partnerségeket is, és a költségek további csökkentésére bírhatja a helyi ipari szereplőket. 

A Morgan Stanley közelmúltbeli jelentése szerint a humanoid robotikával foglalkozó vállalatok többsége Ázsiában található, mégpedig leginkább Kínában, a területen érintett 100 tőzsdén jegyzett cég közül ugyanis 56 itt működik. Az integrátor vállalatok 45 százaléka, amelyek a végfelhasználók igényeihez igazítják a robotokat, szintén kínai. 

A Tesla-modell ismétlődése a robotikában 

A pekingi kormánynak a robotikai iparág fellendítésére irányuló erőfeszítéseinek támogatásával olyan feltörekvő vállalatok is megjelentek, mint az UBTech, a Fourier Intelligence és a Unitree Robotics. Az utóbbi alapítója, Vang Hszing-hszing ott volt, amikor Hszi Csin-ping elnök a múlt hónapban fogadta az ország egyes legjobban ismert vállalkozóit, és támogatást ígért a magánszektornak. 

A nagy techvállalatok – a Huawei, a DJI, a Xiaomi és az XPeng – beszálltak a humanoid robotikai versenybe is. Li szerint Kína ellátási lánca a középkategóriás alkatrészek, például a motorok és a reduktorok tekintetében 80-90 százalékban hazai forrásra támaszkodik, de továbbra is külföldi beszállítók szükségesek az olyan kulcsfontosságú alkatrészek esetében, mint a nagy teljesítményű MI-chipek és a precíziós aktuátorok (elektrohidraulikus szerkezetek), bár egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a helyi gyártás előmozdítására. 

Ez a dinamika tehát sok szempontból hasonlónak tűnik ahhoz, ami az elektromos járművek piacán történt, ahol a Tesla nyitotta meg az utat, a kínai szereplők pedig ezt használták fel a gyors terjeszkedésre, és feleltek az amerikai úttörő kihívására.  

Kapcsolódó: