Szerző: Kerekes György

Ifjúkorunkban sokat játszottunk a Tropico nevű „diktátorszimulátorral” (ebben egy karibi szigetet kell menedzselni, favellákat építeni, cukornádat termelni, fenntartani a jó viszonyt a szovjet vagy az amerikai tengellyel, és közben letörni a másként gondolkodók ellenállását).

Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki szívesen bújna egy kis időre egy banánköztársaság teljhatalmú urának bőrébe:

latin zenei aláfestés, rumos koktélok, táncoslányok és tengerparti villák világába menekülni egyetemistaként az álmok netovábbja volt. Ezért is olvastuk a kollégákkal érdeklődve 2021-ben, hogy a Nayib Bukele elnök vezette közép-amerikai ország, El Salvador a világon először hivatalos nemzeti fizetőeszközzé tette a bitcoint. Óriási, bombasztikus! – lelkesedtünk, és velünk együtt a fél világ. 

El Salvador Magyarországon leginkább a hazánk elleni 10-1-es futballvilágbajnoki vereségéről híres (az 1982-ben játszott világbajnoki mérkőzés az egyik legnagyobb különbségű győzelem a vb-k történetében), esetleg a salvadoriakra nézve szintén nem túl hízelgő futballháborúról (más néven 100 órás háború, ami egy Honduras és El Salvador között egy focimeccs ürügyén kitört fegyveres konfliktus 1969-ből), de nem sok honfitársunk jut el a közép-amerikai országba, hiába kínál csodálatos trópusi tengerpartokat.

A közelmúltban a drogkartellek uralma és az extrém magas bűnözési ráta, esetleg az USA-ba irányuló illegális migrációs útvonalak miatt került be Salvador a hírekbe, amíg meg nem jelent Bukele,

ez a szinte közhelyesen excentrikus latin-amerikai figura: tévedhetetlen diktátor, de nem hiányzik belőle sem a fantázia, sem a népjobbító szándék. És ez a kombináció, megspékelve a technológia iránti rajongással, azt hozta, hogy Bukele meghirdette a kriptoforradalmat. 2021-ben azt mondta, hogy

500 millió dollár értékben vásárol bitcoint,

amivel majd sokat fog keresni, felépít egy bitcoinvárost a dzsungelben és geotermális energiát fog használni a kriptobányászatra (El Salvador teli van működő vulkánokkal), hogy odacsábítsa a környezettudatos befektetőket és kikerülje a hagyományos tőkepiac éhes cápáit. 

De az ilyen kuruckodást a pénzvilág kíméletlenül bünteti, például 2022 nyarán előfordult, hogy 30 centen kereskedtek egydollárnyi salvadori kötvénnyel. Amikor pedig a kormány elkezdte bitcoinban fizetni a közalkalmazottakat, a befektetők a legrosszabbra kezdtek készülni.  

Most a kriptofórumokon nagy a csönd, Salvador pedig kénytelen volt beismerni, hogy az ötlet nem vált be.

Bitcoin elleni tiltakozás El Salvadorban 2021. szeptember 7-én / Fotó: Dreamstime

Az ország kormánya múlt héten állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy 1,4 milliárd dolláros kölcsönről, amelyet 40 hónap alatt folyósítanak. Az IMF (kárörvendő) döntéshozói feltételül szabták, hogy Salvador vegyen vissza a kriptoprojektből, így január óta nem lehet bitcoinban fizetni az adót, a boltok maguk dönthetnek arról, hogy elfogadják-e a kriptovalutát, valamint kivezetik a Chivo nevű állami digitális tárcát, ami amúgy is rengeteg technikai problémával küzdött és drága is volt. (Természetesen az IMF bevetette a szokásos fiskális kötőfékjeit is, például az energiához kapcsolódó ártámogatások megnyirbálását.) Salvador mindazonáltal nem teljesen reménytelen, az államháztartás hiánya a 2020-as 10-ről a GDP 2-3 százalékára csökkent, az adófizetési morál sokat javult és a gazdasági növekedés is éledezik. 

 

Az IMF „nagylelkűen” hagyja, hogy Salvador továbbra is napi kb. 1,6 bitcoint vásároljon, de a kölcsönért cserébe limitálja a tranzakciók számát. Most 6091 bitcoin van az államkincstárban (aranytallérokban jobban nézne ki), ami kb. 500 millió dollárt ér, amivel az elnök továbbra is szívesen büszkélkedik.  

Az IMF és a Wall Street-i elemzők szerint a salvadori bitcoinkísérlet egyértelmű kudarc: az elejétől kezdve többe került, mint amennyi hasznot hozott. Az ingyen hírverésnek lehetett valamennyi haszna a turizmusban, de a befektetők nem rohamozták meg a kis közép-amerikai országot, és amikor 2022-ben a hype a legnagyobb volt, akkor is csak az adó 5 százaléka érkezett bitcoinban, míg a cégek 20 százaléka fogadta el a tranzakciói során.

A nyakas salvadoriak pedig ragaszkodtak a készpénzhez és a bankkártyához.

A Moody’s becslése szerint 375 millió dolláros veszteség a kriptoutópia végső egyenlege, és azt nem is kalkulálták bele, hogy mennyi felára lesz a közeljövőben Salvador alacsony reputációjának. 

Bár Nayib Bukele elnök ennek ellenére bámulatosan magas népszerűségi mutatókkal büszkélkedhet, még ő is beismeri, hogy nem a kriptoforradalom tette őt a „világ legnépszerűbb diktátorává”. Ezt a címet még latin-amerikai társai (Castrótól Chávezig) sem használták ilyen explicit módon, de kétségtelen, hogy Bukele drákói szigora a bűnözés visszaszorításában elképesztően sokat javított a polgárok életkörülményein. Még az amerikai külügy utazási tanácsokkal foglalkozó oldala is azt írja, hogy kevesebb a turistákra leselkedő veszély, latin-amerikai mércével mérve El Salvador pár év alatt csaknem biztonságos ország lett. Igyunk hát egy Tic Tackot (Salvador nemzeti itala) a derék salvadoriak jövőjére!

KAPCSOLÓDÓ:

 

Címlapfotó: Bitcoin elleni tiltakozók El Salvador fővárosában, San Salvadorban 2021. szeptember 7-én / Dreamstime