A mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyi ellátásban: az úgynevezett okoskórházak piaca 2029-re elérheti a 148 milliárd dolláros értéket. 

Az okoskórházak piaca a Deloitte előrejelzése szerint 2029-re elérheti a 148 milliárd dollárt. A mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyi ellátásban, mivel e technológiák képesek óriási mennyiségű klinikai adatot feldolgozni és elemezni. Mindez javítja a betegellátást és növeli a hatékonyságot, ugyanakkor jelentős beruházásokat igényel. 

Az okoskórházak abban különböznek a hagyományostól, hogy az ágyában fekvő páciensnek lehetősége nyílik arra, hogy az okostelefonjáról rendelje meg az ételt, hívja a nővért, megtekintse a diagnosztikai tervét vagy akár leeressze a redőnyöket. Ez néhány kórházban már most is működik. Az Egyesült Királyságban a Nottingham University Hospitals NHS Trust olyan technológiákat tesztel, amelyek lehetővé teszik a neurológiai rehabilitációs részlegen fekvő betegek számára, hogy a hangjukkal vagy az ágy melletti terminállal szabályozzák a szobájuk hőmérsékletét, a redőnyeit és a világítását. Emellett mesterséges intelligenciával működő biztonsági kamerák segítenek észlelni, ha a kognitív károsodást elszenvedett páciensek megpróbálják elhagyni az épületet. 

Elektronikus nyilvántartás 

Az elektronikus betegnyilvántartás jelenti sok okoskórház technológiai alapját. A kórházi informatikai rendszerek képesek összekapcsolni ezeket a nyilvántartásokat, így valós időben lehet követni a betegek mozgását a kórházi ágyakon, az osztályokon és a műtőkön keresztül. A páciensek elektronikus csuklópántjai folyamatosan kapcsolatban vannak az ellátásmenedzsmenttel és az ágybeosztó rendszerekkel, miközben a kórház teljesítménycéljait az irányító központok képernyőin keresztül monitorozzák, figyelmeztetve a személyzetet arra, ha elakadás van a rendszerben. Ezzel a módszerrel a kritikus orvosi berendezések is könnyebben megtalálhatók. 

Rachael Ellis, a Hull University Teaching Hospitals NHS Trust programigazgatója rámutatott arra, hogy nagyon sok időbe telik egy másik osztály által kölcsönvett orvosi berendezést visszaszerezni, sok esetben a raktárhelyiségekben kell keresgélni, pedig az időben való beavatkozás sokszor életeket menthet. Az intézmény a Zebra Technologies rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) technológiáját használja több mint 70 ezer eszköz nyomon követésére.  

A kórház becslése szerint az új rendszer a 2500 alkalmazottjuknak évente fejenként körülbelül 35 órát takarít meg. 

Életmentő algoritmusok és robotok 

A Cleveland Clinic, az Egyesült Államokban és Londonban működő egészségügyi központ MI-algoritmust használ annak kiszűrésére, hogy mely betegeket fenyeget vérmérgezés. Ha egy pácienst magas kockázatúnak ítélnek, elektronikus riasztást küldenek a szeptikus osztály szakorvosának. Sarah Hatchett informatikai vezető szerint a programnak köszönhetően a betegek rövidebb ideig tartózkodnak a kórházban, mivel a jobb szepszisszűrésnek köszönhetően kevesebb komplikáció lép fel az ottlétük során. 

A londoni Guy’s and St Thomas’ NHS Foundation Trustnál pedig már szinte minden prosztata-, vese- és tüdőrákműtétet robot segítségével végeznek. A sebészek egy konzolról irányítják a robot karjait, amely az operáció közben 3D-s nagy felbontású képet mutat nekik. A sebészeti eszközöket és a kamerát apró bemetszéseken keresztül vezetik be a testbe. Az intézmény szerint a robotsebészet egyik előnye, hogy a betegek gyorsabban felépülnek, és kevesebb időt kell kórházban tölteniük, mivel a beavatkozás kevésbé megterhelő a szervezetük számára. 

Akadályok és költségek 

Ahhoz azonban, hogy a kórházak „okosabbá” váljanak, először a különálló és elöregedett informatikai rendszereikkel kell foglalkozniuk. Németországban a Charité – Universitätsmedizin Berlin, Európa egyik legnagyobb egyetemi kórháza egy új kórházi információs rendszer telepítését tervezi, amely valószínűleg több mint 100 millió euróba kerül majd. A Statista és a Newsweek szerint a kórház már most is a világ 10 „legokosabbja” közé tartozik, azonban a nem egységes informatikai rendszerének és hálózatának a kezelése kihívást jelenthet. 

Ezen rendszerek modernizálása, a mesterséges intelligencia, valamint az adatelemzési technológiák telepítése jelentős költségekkel járhat. Mike Jones, a Gartner tanácsadó cég egészségügy-technológiai szakértője szerint ahhoz, hogy egy intézmény elérje az okoskórházi státuszt, szinte meg kellene dupláznia az informatikára fordított teljes működési költségvetését. Becslése szerint egy olyan nagy brit kórház esetében, amelynek a teljes éves működési költségvetése 800 millió és 1 milliárd font között van, az informatikai kiadások 2,5-ről 4,5 százalékra való növelése évente további 15 millió fontba kerülhet. Jones hozzátette, hogy részben ez a költségigény magyarázhatja, hogy miért minősítik világszerte az egészségügyi intézmények kevesebb mint egytizedét okoskórháznak. 

Ennek ellenére a legtöbb szakértő úgy véli, hogy az okoskórházak egyre gyakoribbá válnak az elkövetkező évtizedben, mivel az egészségügyi szolgáltatók keresik a módját az ellátás javítására és a hatékonyabb működésre.  

Kapcsolódó: