Az erdők rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, viszont amikor azokat kivágják, ez újra a légkörbe szabadulhat. Ha azonban a biomasszát átalakítják bioszénné, az sokkal tovább marad lekötve, mint azt eddig gondoltuk.   

Tudósok vizsgálták az Amazonas esőerdőiben végzett ősi talajjavító gyakorlatot. Bár az ottani őserdők nagyon buják, a talaj mégis szegény, kevés benne a humusztartalom és a tápanyag. A talajréteg vékony és a sok esőtől kilúgozódott. A tápanyagok gyors hasznosulása miatt az esőerdő szervesanyag-tartalmának 95 százaléka az élő növényekben található. 

A bennszülött népek, miután leégettek egy erdőrészt, hogy megtermeljék a számukra fontos növényeket, azzal hosszabbították meg a talaj általában gyors kimerülését, hogy komposztból, trágyából, természetes hulladékból, faszénből táp- és szerves anyagokban gazdag „terra pretát”, vagyis fekete földet hoztak létre, amit beledolgoztak a talajba, fenntartva annak termékenységét. 

A Grist portál szerint ez az ősi gyakorlat akár egy erőteljes klímamegoldás is lehet. Az erdők fái megkötik a szenet, a kivágott fát viszont, ahogy az ősi szénégetők is csinálták, oxigénhiányos égéssel tiszta szénné változtatják. Ez pedig felhasználható a mezőgazdaságban, amennyiben a szenet feltöltik tápanyagokkal, és tehetnek ehhez komposztot vagy akár műtrágyát is. Ez a keverék a talajba juttatva segítene a víz megtartásában, a kijuttatott tápanyagok pedig növelnék a terméshozamot. Környezetvédelmi szempontból nemcsak a szén maradna lekötve, hanem néhány műtrágyahasználattal kapcsolatos aggályt is megoldana. Mivel a tápanyagok kötődnének a szénhez, kevesebb lenne a kipárolgás – mint például az ammóniaalapú műtrágyáknál – és kisebb lenne a műtrágyák kimosódásának a veszélye is. Emellett a növények jóval hosszabb ideig tudnák felvenni a tápanyagokat.  

A Grist szerint  

a gazdálkodók és a nagyvállalatok a növekvő keresletnek köszönhetően a bioszén globális piacát a két évvel ezelőtti 600 millió dollárról az idén 3 milliárdra emelik. 

A legnagyobb kérdés viszont az, hogy pontosan mennyi ideig marad ez a szén a talajban. Egy új tanulmány szerint a tudósok eddig alábecsülték azt az időt, amíg a bioszén stabil marad, a kutatásban ugyanis azt állítják, hogy a szén akár 90 százaléka nagyon könnyen túlélhet több ezer évet is. Mivel a bioszén sokkal ellenállóbb, mint azt gondolták, ezért ez a technológia hatékony módja lehet a szén-dioxid lekötésének. A kutatók modellje szerint az alkalmazott bioszénnek 100 éven belül csak a 30 százaléka fog eltűnni.  

Persze ez a gazdákat nem nagyon érdekli, ők azt szeretnék, ha a tiszta bioszén átalakulna szerves szénvegyületekké, humusszá. Viszont a tartósság fontos lenne az utóbbi években kialakult szén-dioxid-eltávolító iparágnak. Ők ugyanis a lekötött szén alapján tudják értékesíteni a szén-dioxid-krediteket akár az olyan energiazabáló techvállalatoknak, mint a Microsoft és a Google, hogy azok kiválthassák velük az elfogyasztott fosszilis energiát. Ezek a szén-dioxid-kibocsátási egységek tavaly elérték a 8 millió tonnát, ami 78 százalékos ugrás az előző évihez képest. 

A modellezés során úgy számolnak, hogy egy évszázad elteltével a bioszén 63–82 százaléka a talajban marad, itt csak a szén előállításának a módja a kérdés. A természetben is léteznek részlegesen oxidált szerves anyagok, megkövesedett szenek, amelyek például az erdőtüzek során alakultak ki. Ezek azért váltak évezredekig stabillá, állnak ellen a mikrobiális felbomlásnak, mert kiégetésükkor a hőmérséklet elérte akár az ezer fokot is.  

Persze a szén-dioxid-eltávolítás jóváírásához gondosabban kell a szenet kiégetni, mint tette azt a valamikori szénégető a boksájában. Mindent deklarálni kell, még a várható időtartamot is, mivel jelenleg a legtöbb szén-dioxid-eltávolítási kredit normál ideje 100 év.

Amennyiben 500 vagy akár ezer évet is deklarálni tudnának, az további versenyelőnyt adna ennek a technológiának,

hiszen ez a módszer lényegesen olcsóbb, mint például a közvetlen légbefogás, amelynek során óriási gépek szűrik ki a szén-dioxidot a levegőből, és a föld alá pumpálják azt. Az ára miatt nem is képes elterjedni annyira, hogy jelentős mértékben ellensúlyozza a szén-dioxid-kibocsátást. A bioszén viszont egy évezredek óta használt bevált technika, amely képes javítani a talajt, és az új kutatás szerint akár évezredekre lekötni a szén-dioxidot.  

Kapcsolódó: