Alig két héttel a Bundestag-választások után a CDU/CSU és az SPD lezárta az előkészítő tárgyalásokat, és javasolták egymásnak, hogy pártjaik kezdjenek koalíciós tárgyalásokat, ami az első lépés azon az úton, amely végén Németország élére 2017 után visszatér a fekete–piros koalíció. 

A „törvény, a rend és az emberség” kell, hogy legyen a további tárgyalások irányelve Lars Klingbeil, az SPD vezetője szerint, míg Friedrich Merz, a CDU elnöke „jó és kollegiális légkörről” beszélt, amelyben számos kérdésben sikerült megegyezni, amivel lényegében megteremtették a koalíciós tárgyalások alapját. A leendő partnerek egy 11 oldalas dokumentumban megállapodtak az adósságcsomagról és a migráció területén hozott intézkedésekről. 

Migráció: Merz menekültügyi fordulatot sürget  

Az egyik legnagyobb vitát a pártok között a migráció kezelése jelentette: már a kampányban érezni lehetett, hogy az SPD és a CDU/CSU álláspontja nagyon távol áll egymástól. Most mindkét fél megegyezett a közös irányvonalban, amiből inkább az látszik, hogy az uniópártok akarata érvényesült. 

Ezzel elindulhat a CDU/CSU által követelt migrációs fordulat, amellyel az egyik választási ígéretük is teljesül.

Merz ugyanis ígéretet tett, hogy hivatalba lépésének első napján felszólítja a belügyminisztériumot, hogy kivétel nélkül utasítson el minden illegális beutazási kísérletet. A megállapodás szerint az SPD támogatni fogja a határon történő visszautasításokat. Ez elvileg csak ott lehetséges, ahol helyhez kötött határellenőrzés van, nem véletlen, hogy Nancy Faeser (SPD) belügyminiszter az elmúlt években egymás után rendelte el ezeket valamennyi német szárazföldi határon. Aki menedékkérelmet szeretne benyújtani, az jelenleg beutazhat az országba, ám erre a jövőben nem lenne lehetőség. 

A visszaküldés jogi helyzete azonban nem egyértelmű, ahogy arra a szociáldemokraták többször is rámutattak. Az európai dublini rendelet értelmében ugyanis nem megengedett a visszautasítás, ezért vélhetően a szomszédos országok ebbe nem fognak beleegyezni. 

A CDU/CSU más pontokban is megállapodott: leállítják a családegyesítést a kiegészítő védelemre jogosultakkal, gyakran polgárháborús menekültekkel, és így tesznek minden önkéntes befogadási programmal.

(Két nappal a választások után 155 afgán befogadási ígérettel történő beutazása váltott ki nagy elégedetlenséget.) Megállapodtak egy hazatelepítési stratégiáról is azzal a kikötéssel, hogy a kiutasítottaknak többé nem lehet előre jogi tanácsadást nyújtani. Elsősorban azokba az országokba toloncolják majd vissza őket, ahonnan a legtöbb menedékkérő érkezik: Afganisztánba és Szíriába. 

Az SPD-nek sikerült elérnie, hogy a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (CEAS) reformját még az idén átültetik a tagállami jogba, és ez nem érinti az állampolgársági törvényt. A CDU/CSU kérésére azonban meg kell vizsgálni, hogy a kettős állampolgárságú terroristák, antiszemiták és szélsőségesek német állampolgárságát vissza lehet-e vonni. 

Adóreform: homályos ígéretek 

A CDU/CSU és az SPD is adócsökkentést jelentett be a kampányában: utóbbi az alacsony és közepes jövedelműek, míg előbbi minden állampolgár és a vállalatok adóterhelését akarta mérsékelni. Most mindkét oldalnak sikerült a követeléseit elfogadható szinten elérni. 

Lars Klingbeil, az SPD vezetője (Forrás: Wikimedia Commons)

A középosztály terheit a jövedelemadó reformjával enyhítik, és növelik az ingázási támogatást, azonban konkrét számokat nem említettek. Az sem világos, hogy kit tekintenek a középosztály részének: mindezt a koalíciós tárgyalásokon kell tisztázni. Elméletileg az SPD magasabb felső adókulcsra vonatkozó követelése is összeegyeztethető lenne a dokumentumban szereplővel. 

A gazdasági problémák konkrét kezeléséről egyelőre nem sokat tudni. Az SPD a választási programjában adóprémiumot javasolt a Németországban beruházó vállalkozások számára, míg a CDU/CSU adócsökkentést akart. A megállapodásban most az áll, hogy a következő törvényhozási időszakban belevágnak a társaságiadó-reformba, ami arra utal, hogy a társaságiadó-terhelés csökken, de nem azonnal a CDU/CSU által követelt 25 százalékra. Jelenleg 30 százalék körül van. 

Egy ágazat viszont máris fellélegezhet: a vendéglátóipar és a fogyasztók tehermentesítése érdekében tartósan 7 százalékra csökkentik az élelmiszerek forgalmi adóját, ami főként az uniópártok követelése volt. 

Egy a CDU/CSU számára fontos csoportot is kifejezetten figyelembe vettek, méghozzá a gazdákat. Újra bevezetnék a mezőgazdasági gázolaj támogatását, amit a jelzőlámpa-koalíció korábban fokozatosan csökkentett, ami a gazdák tömeges tiltakozását váltotta ki. 

Új alapjövedelem, 15 eurós minimálbér 

Mindkét fél meg akarja változtatni a jelenlegi állampolgári jövedelem rendszerét, és egy új alapjövedelemmel akarja felváltani azt.

Merz bejelentette, hogy a munkaképes, de a munkát ismételten megtagadóktól teljesen megvonják a juttatásokat. 

Klingbeil szerint azok, akik teljesen visszautasítják a munkát, nem számíthatnak ugyanarra a támogatásra, mint mások, ami igazságos és méltányos eljárás. A reform célja az lenne, hogy véget vessenek a juttatásokkal való visszaélésnek. 

Emellett a koalíciós tárgyalások része lesz az SPD magasabb minimálbérre vonatkozó követelése. A dokumentumban még nem szerepel konkrétan, de egy erős és független minimálbér-bizottságot akarnak létrehozni azzal a céllal, hogy 2026-ra elérjék a 15 eurós óránkénti minimálbért. 

A törvényes nyugdíjkorhatár további emelése helyett a pártok nagyobb rugalmasságot szeretnének elérni a munkából a nyugdíjba való átmenetben és az aktív nyugdíjban.

A CDU/CSU és az SPD szerint, aki nyugdíjasként még önként dolgozik, annak 2000 euróig adómentes lenne a jövedelme. 

Az anyasági nyugdíjról szóló tárgyalásokon is az uniópártok kerekedtek felül. Az 1992 előtt született gyermekek után a jelenlegi maximum két és fél helyett három év gyermeknevelési időt is jóvá kellene írni az anyáknak. Jelenleg ez csak az 1992-ben vagy később született gyermekek után lehetséges. 

Olcsóbb energia és új gáztüzelésű erőművek a gazdasági válság leküzdésére 

A CDU/CSU és az SPD olyan célt tűzött ki maga elé, amelyet már az előző kormány is el akart érni a növekedési kezdeményezésével. Célként határozták meg, hogy Németországban a potenciális növekedés ismét jóval 1 százalék fölé emelkedjen, ami jelenleg a 0,5 százalékot sem éri el. 

Az ország gazdaság válságból való kivezetése érdekében a potenciális fekete–piros koalíció elsősorban az energiaköltségek mérséklésére összpontosít. A dokumentum szerint gyors, „kilowattóránként legalább ötcentes” csökkentésre lenne szükség. 

Ennek érdekében két intézkedésben állapodtak meg: az áramadót mindenki számára az európai minimumszintre akarják csökkenteni, mivel ez jelenleg csak a feldolgozóiparra vonatkozik. Azt is megígérték, hogy megfelezik a hálózati díjak összegét, ami jelenleg a hálózatbővítés költségei miatt az áram árának nagy részét teszi ki. A megállapodás azt is kimondja, hogy a hálózati díjakat tartósan korlátozzák, ennek az összege és finanszírozási módja azonban továbbra is nyitott. 

A CDU/CSU és az SPD terveket jelentett be az energiaellátás bővítésére is: 2030-ig új, akár 20 gigawatt kapacitású gáztüzelésű erőműveket építenének, elsősorban a meglévők telephelyein. A pártok azonban a szél- és napenergiára is összpontosítanak, és elmondásuk szerint a megújuló energiákban rejlő összes potenciált ki akarják használni úgy, hogy a klímacélokon nem kívánnak változtatni. 

Az autóipar támogatása 

A CDU/CSU és az SPD fenntartja azt a célt, hogy a stratégiailag fontos iparágakat Németországban tartsák. A dokumentumban példaként a félvezető-, a hidrogén- és a gyógyszeripar szerepel. Hogy az előző kormányéhoz hasonló nagy támogatásokra akarnak-e támaszkodni, az még nyitott kérdés.

Az ipar megerősítését célzó intézkedéseket is kilátásba helyeztek: az olyan klímasemleges termékeket, mint az acél, állami felvásárlási kvótákkal akarják támogatni. 

Az autóiparnak támogatást ígértek, mivel elkötelezettek Németország mint autóipari központ és az ottani munkahelyek mellett. A hangsúly a dokumentumban a technológiai nyitottságon van, ami alatt a belső égésű motorok értendők, ugyanakkor szerepel egy vásárlási ösztönző bevezetése is az e-mobilitás előmozdítására, míg az előző kormány 2023 őszén megszüntette a vásárlási prémiumot. A CDU/CSU és az SPD aktívan kampányolni akar annak érdekében, hogy megszüntessék a német autógyártókra kirótt uniós bírságokat, amelyek azért fenyegetnek, mert a gyártók túllépik a flottahatárokat, vagyis a járműparkjuk átlagos szén-dioxid-kibocsátását. 

A három párt bejelentette, hogy a következő négy évben 25 százalékkal kívánja csökkenteni a bürokratikus költségeket. Ennek érdekében megszüntetik a jelentéstételi, a dokumentációs és a statisztikai kötelezettségeket. Hogy ezt hogyan kívánják elérni, azt a dokumentum nem írja le részletesen. 

Finanszírozás és adósságproblémák 

A CDU/CSU és az SPD rögtön lerakta a finanszírozási kérdésekkel kapcsolatos megállapodás alapjait. Bejelentettek egy gigantikus adósságcsomagot:

a védelmi kiadások növelését nagyrészt kivonják az adósságfék alól, emellett egy 500 milliárd eurós különalapot hoznak létre a beruházásokhoz, továbbá a szövetségi államok lehetőséget kapnak hitelfelvételre is. 

Az adósságcsomaggal a pártok a költségvetésben meglévő lyukakat akarják betömni, és további nagy összegű intézkedésekre (adóterhek és energiaköltségek csökkentése) is forrást biztosítanak. Jó eséllyel ki akarják használni azt a lehetőséget, hogy a beruházásokat az alapköltségvetésből a különalapba helyezzék át, hogy így több mozgástér maradjon az egyéb kiadásokra. A dokumentum azonban nem említi, hogy ebből csak a többletkiadásokat finanszíroznák-e. 

A cél- és hatásorientált gazdálkodásra való fokozatos áttérés keretében azonban nem akarnak teljesen lemondani a költségvetési megtakarításokról. A kormány a tartományokkal és az önkormányzatokkal együtt egy átfogó feladat- és költségvizsgálatot is el akar végeztetni.

A választási kampányában Merz többször hangsúlyozta, hogy egy új hitel felvétele előtt megtakarításokat kell felhalmozni.

A dokumentum azonban nyitva hagyja, hogy a megszorítások mekkorák lesznek, és hogy hol akarnak spórolni. A korábbi koalíciós megállapodásokban is többször bejelentettek megtakarítási lehetőségeket, például a támogatások csökkentését, ám ezekből csak keveset hajtottak végre. 

Merz egy másik ötlete is bekerült a dokumentumba: a jövőben a beruházásokat egyre inkább közösen finanszírozza az állam és a magánbefektetők. Az ezekhez szükséges saját és idegen tőke biztosítására állami garanciákkal (pl. a KfW-vel, a világ egyik vezető német fejlesztési bankjával) és a magántőkével együtt befektetési alapokat kívánnak létrehozni, például a kockázati tőke, a lakásépítés és az energetikai infrastruktúra területén. Az állam tehát garanciákat nyújthatna a magántőke-szolgáltatók befektetéseinek biztosítására, hogy azok több pénzt invesztáljanak a lakásépítésbe. 

Sok még a nyitott kérdés 

Mindezekből az elemekből jól kirajzolódik, hogy az uniópártok és az SPD számos szakpolitikai területen nyitott kérdésekkel szembesül, és közelíteni kell az álláspontjaikat ahhoz, hogy ebből egy életképes koalíciós kormány alakulhasson. Az előzetes dokumentum jóváhagyásával a tényleges koalíciós tárgyalások is megindulnak a pártok között, ahol elkezdődhet egy részletes, pontos, immár konkrétumokat tartalmazó kormányprogram kidolgozása.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons