Tavaly augusztusban, a háború talán legmeglepőbb hadműveleteként mintegy 30 ezer ukrán katona kísérelte meg elfoglalni az Oroszország nyugati határán fekvő Kurszk egy részét, ami a második világháború óta először jelentett idegen hatalmi jelenlétet orosz területen. Kijev ezzel két célt akart elérni: elterelni Moszkva erőit a kelet-ukrajnai frontvonalról és megszerezni egy „alkupozíciónak” használt területszeletet a jövőbeni béketárgyalásokhoz. Bár az ukrán hadsereg kezdetben gyors sikereket ért el, mára a helyzet drámaian megváltozott.  

Az orosz védelmi minisztérium és több háborús blogger is arról számolt be, hogy az orosz erők sorra foglalják vissza a településeket – köztük Viktorovkát, Nyikolajevkát és Sztaraját Szorocsinát, legutóbb pedig Lebegyevkát is. 

Az ukrán veszteségek azért különösen aggasztók, mert Kurszk jelenti Kijev utolsó olyan ütőkártyáját, amellyel területi engedményekért cserébe békét köthetne. A megmaradt 400 négyzetkilométeres területet is folyamatos csapások érik, így kérdés, hogy Ukrajna meddig tudja megtartani e stratégiai jelentőségű pozíciót. 

Gázvezetékből támadó kommandósok és a „fáradhatatlan” észak-koreai katonák 

Az orosz hadsereg egyik legváratlanabb lépése az volt, amikor speciális egységek – több ukrán és orosz blogger szerint is – egy jelentős gázvezetéket kihasználva észrevétlenül nyomultak be Szudzsa körzetébe. Ezt a várost már korábban is kulcsfontosságú csomópontként emlegették, mivel az ukrán erők az itteni útvonalakon át biztosítják a Kurszkban harcoló katonáik utánpótlását.  

Szemtanúk és blogbejegyzések alapján a különleges egységek néhány tagja napokon át rejtőzött a csővezetékben, mielőtt váratlanul hátba támadta az ukrán állásokat. 

Kijev megerősítette, hogy a csővezetéket valóban felhasználták a támadásra, a beszámolók szerint pedig az ukrán légideszant-erők rakétatüzérséggel és drónokkal próbálták visszaszorítani az orosz kommandósokat. A helyzetet súlyosbítja, hogy az orosz mellett 12 ezer főnyi észak-koreai kontingens is érkezett a térségbe, ezzel megerősítve az offenzívát. Ukrán katonák arról számoltak be, hogy az észak-koreaiak szinte szünet nélkül nyomulnak előre, komoly nyomást helyezve a védőkre. 

Diplomáciai válság 

Az ukrán helyzetet nemcsak a hadszíntéri fejlemények, hanem a külpolitikai fordulatok is egyre kilátástalanabbá teszik. Donald Trump amerikai elnök napokkal ezelőtt felfüggesztette mind a katonai segélyezést, mind a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. Az európai vezetők többsége most attól tart, hogy az amerikai elnök egy olyan megegyezés felé terelné a feleket, amely Moszkva érdekeit jobban előtérbe helyezné. Ez Brüsszelben nyugtalanságot váltott ki, és most számos európai vezető a védelem fokozását és az Oroszországgal szembeni szankciók további bővítését sürgeti – kérdés, hogy az eddig meghozott egyre radikálisabb intézkedések fényében ez mennyire állítaná meg Moszkvát. 

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Kijev „teljes mértékben elkötelezett a béketárgyalások mellett”, és magas rangú küldöttséget nevezett ki, hogy részt vegyen a Szaúd-Arábiában sorra kerülő egyeztetéseken.  

E találkozó egyik fontos résztvevője Steve Witkoff amerikai különmegbízott, aki nyilvánosan azt mondta: Washington célja egy „kezdeti tűzszünet” és egy „hosszabb távú békerendszer alapjainak” lefektetése. Szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy az orosz előrenyomulás és az Amerika irányából érkező „elbizonytalanodás” együttesen komoly engedményekre kényszerítheti Ukrajnát. 

Aggasztó kilátások: sarokba szorított ukrán védők és újabb pusztító támadások 

A csapatok helyzete nemcsak Kurszkban, de Kelet-Ukrajnában is romlik: Donyeckben és Harkiv körzetében az éjszakai légi csapások jelentős számú civil áldozatot követeltek, míg egy dróntámadás Dobropillya városközpontját érte, legalább tizenegy halottal és több tucat sebesülttel. A bombázások és az orosz szárazföldi előrenyomulás miatt az utak járhatatlanná válnak, a tavaszi olvadás pedig sártengerré változtatja az utánpótlási vonalakat. Az ukrán hadvezetés szerint emiatt egyre nehezebb biztosítani az élelmet, a lőszert és a felszerelést a harcoló alakulatoknak. 
A krízis mélyülése közepette Zelenszkij továbbra is azt hangoztatja, hogy fel kell erősíteni az Oroszország elleni szankciókat, mert „Moszkva továbbra sem mutat hajlandóságot a háború befejezésére”. Miközben a béke kilátásai bizonytalanok, a harcoló feleknek egyre nehezebb döntéseket kell meghozniuk.  

Ha Oroszország visszafoglalja a kurszki régió teljes területét, jelentős ember- és erőforrás-kontingenseket csoportosíthat át Kelet-Ukrajnába, tovább fokozva a harcok súlyosságát, ami felgyorsíthatja az eddig méterről méterre történő orosz előrenyomulást. 

Az egész konfliktus mostanra a hidegháborús fenyegetettséget idézi. Mindkét fél kockázatos hadmozdulatokkal igyekszik előnyhöz jutni, a nemzetközi diplomácia pedig egyelőre nem talált hatékony megoldást. Az elhúzódó háború és a kiszámíthatatlan nemzetközi politikai tényezők miatt a világ feszülten várja, vajon lesz-e olyan kompromisszum, amely képes pontot tenni a vérontás végére – vagy a kurszki hadműveletek csak egy még sötétebb jövőt vetítenek előre. 

(Források: Reuters; CNN; VOA News)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime