Németország váratlan gazdaságpolitikai fordulattal készül lazítani a 2009-ben bevezetett szigorú adósságféken, hogy példátlan összegű befektetéseket eszközöljön a védelmi és infrastrukturális szektorban. A lépés nemcsak Berlin számára sorsdöntő, de az egész Európai Unió jövője szempontjából is új távlatokat nyithat. A fő kérdés az, hogy a Zöldek beállnak-e a tervezet mögé.
A 2009-ben még a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kormányzása alatt bevezetett német adósságfék (Schuldenbremse) mára a pénzügyi megszorítás és a deficittől való idegenkedés szimbólumává vált. Az akkor rögzített szabályok gyakorlatilag megakadályozták, hogy Németország érdemi költségvetési hiányt vállaljon: a kormány csak rendkívüli helyzetekben térhet el a közel nulla egyenleges céltól. Ez a hozzáállás nagyban tükrözi a német társadalomban mélyen gyökerező félelmeket a túlzott eladósodástól és a közös európai pénzügyi felelősségvállalástól.
Most azonban mindez megváltozhat. Az új kancellárvárományos, Friedrich Merz – akinek pártja korábban szintén keményen ragaszkodott a megszorító politikához – felismerte, hogy „a jelenlegi globális bizonytalanság és az Európát fenyegető katonai veszélyhelyzet” radikálisabb fellépést kíván. A tervek szerint két fő célt fogalmaztak meg:
- „Whatever it takes” a védelmi kiadásokban: a NATO-tagság és az európai védelmi együttműködés kritikus helyzetbe került, különösen az orosz fenyegetés miatt. A Merz által hangoztatott koncepció kimondja, hogy „bármennyit hajlandók költeni” a honvédelem megerősítésére.
- 500 milliárd eurós infrastrukturális program: hivatalos bejelentés szerint a kormány a következő években 500 milliárd eurót kíván fordítani olyan területekre, mint a közlekedés (úthálózat, vasúti fejlesztés), az energetikai hálózat modernizálása és a lakáspiac élénkítése.
Mivel az adósságfék az alkotmányba van beépítve, a felfüggesztéséhez kétharmados többség szükséges. A szélsőjobboldali AfD markánsan ellenez mindenféle hitelfelvétel-növelést, ezért könnyen elképzelhető, hogy Merz és a többi középpárti szereplő sajátos jogi kiskaput választ: még az előző parlament ciklusának végén (az ún. „kifutó parlament” segítségével) tolnák át a szükséges módosítást. Bár ez komoly vitákat váltott ki a demokrácia szereplői között, a közvélemény-kutatások tanúsága szerint a német társadalom többsége – felismerve a nemzetközi helyzet súlyát – egyetért ezzel a rendkívüli lépéssel.
A javaslatot jelen formájában nem támogatja a zöldpárt sem. Ezt többek között azzal indokolják, hogy a CDU/CSU és az SPD nagyrészt kihagyta őket az egyeztetési folyamatokból, így nem csatornázták be a tervezetbe a Zöldek által fontosnak tartott környezetvédelmi szempontokat. A kormánypárt és a Zöldek nyilatkozataiból jelenleg az látszik, hogy az ellentétek ellenére dolgoznak a kompromisszum kialakításán, ami várhatóan a héten megszülethet. A megegyezésre mielőbb szükség van, hiszen a jelenlegi parlament már csak március 25-ig hívható össze.
A 10 éves német államkötvények hozama a bejelentés után 2,5 százalékról 2,8-ra emelkedett, ami első ránézésre aggodalomra adhatna okot. Ám a piacokon ezt inkább a gazdasági növekedésbe vetett bizalom megugrásának a jeleként értékelték, amit jól mutat, hogy a bejelentéssel párhuzamosan az euró is erősödött. Egyes elemzők szerint, ha az infrastrukturális fejlesztések növelik a gazdaság potenciális kibocsátását, idővel csökkenhet a GDP-arányos adósságráta is
Több százmilliárdos eladósodás – de még mindig elmarad a G7-átlagtól
Mindazonáltal a berlini költségvetési fordulatnak komoly ára lehet a középtávú adósságráta növekedésében.
A Scope Ratings elemzése szerint a német államadósság a következő öt évben akár 625 milliárd euróval (ez GDP-arányosan 13 százalékos emelkedés) is megugorhat, ha a Merz-féle infrastrukturális és hadiipari beruházási csomag valóban megvalósul.
Ilyen feltételek mellett, 1 százalékos éves gazdasági növekedést és 2 százalékos inflációt feltételezve, 2029-re 73 százalékra emelkedhet a német adósságráta.
A kötvénypiacon a bejelentés „a legnagyobb kötvénypiaci mélyrepülést hozta Németországban 1990 óta”, és világszerte kiterjedt eladási hullámot indított el. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik: még ezzel az ugrással is előfordulhat, hogy a szövetségi költségvetés teljesítőképessége jó marad. Míg a nettó kamatfizetések a jelenlegi 1,6 százalékról 3,7-re nőhetnek a kormány bevételeihez viszonyítva, ez továbbra is kevesebb, mint amit Franciaország, az Egyesült Királyság vagy éppen az Egyesült Államok fizet.
Ugyanakkor a Scope elemzője, Eiko Sievert figyelmeztet: a megnövekedett államháztartási mozgástér elkényelmesítheti a politikai döntéshozókat. Ha a magasabb kiadások és a költségvetési rugalmasság mellett elmaradnak a szükséges szerkezeti reformok (például a nyugdíjrendszer átalakítása vagy a termelékenységet növelő intézkedések), hosszabb távon mégis kedvezőtlen pályára kerülhet az adósság. Ezért az elemzés szerint kulcsfontosságú, hogy a gyors állami beavatkozás mellett a gazdaság szerkezeti fejlesztése is folytatódjon.
Németország tehát két tűz között találja magát: egyrészt mindenképpen reagálnia kell a geopolitikai kihívásokra és a belső infrastrukturális hiányosságokra, másrészt fennáll a veszély, hogy a jelentős méretű hitelfelvétel hosszabb távon újra az adósságválság rémképét hozza elő.
Új ipari lendület: stabilizálódó termelés és infrastrukturális kilátások
A német gazdaságpolitikát érintő változások pozitív jeleket küldhetnek az iparnak is. A friss adatok szerint a német ipari termelés 2025 januárjában 2 százalékkal bővült az előző hónaphoz képest, miközben a közgazdászok előzetesen csak 1,5 százalékos növekedést vártak. Ez elsősorban az autóiparnak köszönhető, de az emelkedés némileg ellentmond annak a korábbi statisztikának, amely épp az év eleji időszakban hanyatló gyáripari megrendeléseket mutatott.
Elemzők megosztottak abban, hogy a pozitív februári-márciusi gyáripari aktivitás elégséges-e a 2022-ben kezdődött recessziós folyamat megfordításához. Az mindenesetre biztos, hogy a vásárlásimenedzser-indexek javuló hangulatról számolnak be, és a Bloomberg Economics közgazdászai arra számítanak, hogy
ha a német kormány tényleg hozzálát az 500 milliárd eurós védelmi és infrastrukturális beruházáshoz, az már rövid távon 1, közép- és hosszabb távon akár 2 százalékkal is megemelheti a bruttó hazai terméket (GDP).
A befektetések ösztönzőleg hathatnak a teljes ellátási láncra, az építőipartól az elektronikai beszállítókon keresztül egészen az energiaszektorig.
Vámfenyegetés és európai összefüggések
Miközben Németország úgy tűnik, hogy végre proaktív gazdaságpolitikával igyekszik megerősíteni az EU gerincét, komoly külső veszélyforrással is számolnia kell. Donald Trump amerikai elnök ugyanis többször kilátásba helyezte, hogy 25 százalékos vámot vet ki az európai árukra – ez pedig különösen nagy csapást jelenthet a német feldolgozóiparra és az autóexportőrökre. Igaz, Trump sokszor következetlenül változtatja álláspontját, ahogy azt Kanada és Mexikó esetében is láthattuk; de már a vám lehetősége is kockázatot, sőt bizonytalanságot hoz Németország szempontjából.
Ezt csak tovább tetézi az is, hogy a német kereskedelmi mérleg többlete – a legutóbbi adatok szerint – szűkülőben van, ami a hagyományosan exportorientált gazdaság számára aggasztó jel.
Németország külkereskedelmi többlete ugyanis a 2024. decemberi 20,7 milliárd euróról 16 milliárdra csökkent 2025 januárjában, ami jócskán elmarad a 21 milliárd eurós előrejelzéstől, és tavaly október óta a legkisebb kereskedelmi többletet jelenti, mivel az export csökkent, míg az import nőtt. Az export januárban 2,5 százalékkal, 129,2 milliárd euróra esett, ami három hónapja az első exportcsökkenés, amit az uniós országokba (–4,2 százalék), különösen az euróövezetbe (–5,0 százalék) és az euróövezeten kívüli országokba (–2,3 százalék) irányuló eladások nehezítettek.
Eközben a behozatal 1,2 százalékkal nőtt, és 18 hónapos csúcsra, 113,1 milliárd euróra emelkedett. A harmadik országokból származó behozatal 3,7 százalékkal nőtt az USA-ból (6,5 százalék), Oroszországból (7,2 százalék) és az Egyesült Királyságból (18,8 százalék) érkező magasabb behozatalok közepette, míg a Kínából származó vásárlások csökkentek (–2,8 százalék).
A kormányzati reformok és beruházások ugyanakkor friss lendületet adhatnak a gazdaságnak. A Bloomberg Economics szerint bár rövid távon a vámokkal kapcsolatos aggályok uralják a kilátásokat, a középtávú fejlemények – különösen a katonai és infrastrukturális kiadások – komoly esélyt teremtenek, hogy Németország kilábaljon a beruházási deficitből. Az exportfüggés csökkentése, a belföldi kereslet élénkítése és az innovációba fektetett források stabilabb pályára állíthatják az országot és vele együtt az egész régiót.
Összegzésül
Németország új kancellárra és új gazdaságpolitikai korszakra készül: a merész, több százmilliárd eurós beruházási tervek egyszerre ígérnek lendületet a német (és uniós) iparnak és védelemnek, miközben komoly kockázatokat is magukban hordoznak az államadósság és a piaci bizalom terén. A kedvezőbb ipari adatok, a növekedést előrevetítő elemzések és a megugró befektetési kedv bizakodásra adnak okot. Ezek realizálódásához azonban most a zöldpárt támogatására is szükség van, így a tervezetről szóló egyeztetések kulcsfontosságúak lehetnek a német ipar jövőjét tekintve is.
Ugyanakkor a vámfenyegetés, a geopolitikai feszültségek és a politikai megosztottság hosszú távú hatásaira nem lehet legyinteni. A következő hónapok és évek sokat elárulnak majd arról, hogy Németország képes-e tartósan megújítani gazdasági modelljét és újra az egész európai közösség motorjává válni.
(Források: Bloomberg; Bloomberg; Bloomberg; Trading Economics)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Friedrich Merz hivatalos X-oldala
