Nagy Márton egy március 11-i háttérbeszélgetésen ismertette a kormány legújabb intézkedését, az úgynevezett árrésstopot, amelynek célja az élelmiszer-infláció mérséklése. A miniszter hangsúlyozta, hogy az intézkedés március 17-én, hétfőn lép hatályba, és a jelenlegi tervek szerint május 31-ig tart. A hatásai leghamarabb az áprilisi inflációs adatokban mutatkoznak meg, amelyeket a KSH május 9-én tesz közzé.  

A kormány várakozásai szerint az árrésstop 2 százalékponttal csökkentheti az élelmiszer-inflációt, ami Nagy Márton szerint márciusban már 9-10 százalék körül mozoghat. Ha a várt csökkenés nem valósul meg áprilisra, a Nemzetgazdasági Minisztérium szigorúbb lépéseket fontolgat, akár az árstop bevezetését is az érintett termékkörökre. 

Az intézkedés lényege 

A Portfolio.hu beszámolója alapján Nagy Márton részletezte, hogy az árrésstop 30 élelmiszer-termékkört érint, beleértve a helyettesítő termékeket is. A lista tartalmazza többek között a csirkemell, a csirkecomb, a pulykamell, az UHT- és az ESL-tejek, az étolaj, a margarin, a sertéscomb, a tojás, a tejföl, a trappista sajt, a joghurtok és a párizsi termékkört.  

Az érintett 30 termékkör

– baromfihúsok: csirkemell, csirkecomb, csirke far-hát, csirkeszárny, egész csirke, pulykamell; 

– tej: UHT-tej (1,5), UHT-tej (2,8), ESL-tej (1,5), ESL-tej (2,8 százalék zsírtartalom); 

– zsiradékok: étolaj, margarin, sertészsír, vaj; 

– lisztek: finomliszt, rétesliszt; 

– késői burgonya; 

– kristálycukor; 

– sertéshúsok, hústermékek: sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas, sertéstarja, párizsi; 

– tojás; 

– tejtermékek: tejföl, trappista sajt, tehéntúró, natúr joghurt, gyümölcsjoghurt; 

– fokhagyma. 

A miniszter a tájékoztatón kiemelte, az árrésstop lényege, hogy az érintett termékek kereskedelmi árrése nem emelkedhet, és ahol 10 százalék felett van, ott az alá kell csökkenteni. Ez a lépés a kiskereskedelemben forgalmazott élelmiszerek körülbelül negyedét érinti, és a teljes inflációs kosár 6 százalékát teszi ki.  

A kormány számításai szerint az intézkedés 10-15 százalékkal csökkenti az érintett termékkör árát, ami az élelmiszer-inflációt 2 százalékponttal mérsékelheti. 

Nagy Márton felidézte, hogy a kabinet háromlépcsős stratégiát dolgozott ki az élelmiszer-infláció ellen. Az első a kiskereskedelmi láncok önkéntes árcsökkentése lett volna, ám a hat nagy lánc közül csak kettő tett elfogadható javaslatot, ezért a kormány a második lépcsőhöz, az árrésstophoz folyamodott. A miniszter szerint az önkéntes intézkedések elégtelenek voltak, így szükségessé vált a keményebb fellépés. Az árrésstop az úgynevezett backmarginnal csökkentett beszerzési árakra vonatkozik. Azaz a minisztérium az alacsonyabb beszerzési árat veszi figyelembe, és arra vetül az árrésstop – ismertette Gerlaki Bence államtitkár. A beszerzési árak meghatározásánál pedig figyelembe veszik azokat a különböző háttér-megállapodásokat és egyedi kedvezményeket, amelyeket a nagykereskedők, a beszállítók adnak a kiskereskedőknek. 

Nagy Márton hozzátette: ha a beszállítói árak csökkennek, az árak és az árrés is lefelé mozog, ha pedig emelkednek, akkor felfelé – de az árrés akkor sem haladhatja meg a 10 százalékot. 

További intézkedések és ellenőrzések 

A Portfolio.hu kiemeli, hogy Nagy Márton szerint az árrésstop nem egyedülálló intézkedés: a kormány jövő héten a beszállítókkal is egyeztet, hogy ármérséklésre ösztönözze őket. Emellett szabályozzák a saját márkás és brandelt termékek arányát a polcokon, hogy a kereskedők ne kerülhessék ki az intézkedést. Lesznek készletezési szabályok és hatósági ellenőrzések is, a kereskedelmi hatóság pedig bírságolhat, sőt akár üzletbezárást is elrendelhet.  

Az intézkedés nem vonatkozik a „kicsi” boltokra (pontosabban az egymilliárd forint alatti 2023-as nettó árbevételű üzletekre), a referenciapont pedig a januári átlagárak szintje lesz. 

Ez már egy olyan széles termékkör, ahol a helyettesítő árucikkek is az intézkedés hatálya alá esnek – válaszolta Nagy Márton arra a kérdésre, hogy mivel éri el a kormány, hogy más termékek árrésének az emelésével ne kompenzálják a veszteségeiket a kereskedők. 

Mikorra várható a pozitív hatás? 

A kormányzat úgy látja, hogy a márciusi, akár 9-10 százalékosra is várható élelmiszer-inflációt az intézkedés még nem befolyásolja, mert a KSH adatgyűjtési időszaka március 20-ig tart, így az új intézkedéscsomag hatása áprilisban jelentkezik. Nagy Márton szerint, ha az élelmiszer-infláció nem csökken 7-8 százalékra, a kormány meghosszabbíthatja az árrésstopot, vagy akár árstopot is bevezethet. A teljes infláció márciusban 5 százalék körül lehet, év végére pedig 4 százalékra csökkenhe. A Portfolio.hu megjegyzése szerint a részletszabályok 1-2 napon belül megjelennek a Magyar Közlönyben, és az intézkedés hatásait az online árfigyelő, valamint a NAV adatai alapján követik nyomon a minisztériumban. 

A vártnál magasabb lett az inflációs adat 

A március 11-én közzétett KSH-adatok szerint az idén februárban tovább gyorsult az infláció, elérve az 5,6 százalékot, szemben a várt 5,3 százalékos mérséklődéssel, ami az elemzői előrejelzések igazítását vonja maga után. Az élelmiszer-infláció különösen aggasztó: februárban havi 1,2, éves szinten 7,1 százalékkal nőttek az árak, és az ötéves kumulált drágulás 80,3 százalékot tett ki, megélhetési nehézségeket okozva. Az ING Bank elemzője, Virovácz Péter szerint az év hátralévő részében az infláció 5,0–6,5 százalék között hullámzik, így az 5,6 százalékos éves előrejelzésük reálisabb, szemben a kormány 3,2 százalékos céljával. Nyeste Orsolya (Erste Bank) kiemelte, hogy a maginfláció 6,2 százalékra nőtt, jelezve a tartós árnyomást, különösen az élelmiszerek és a szolgáltatások terén. Az MBH Bank 5,1 százalékos éves átlagot prognosztizál, míg a kormányzati beavatkozások hatása szerintük bizonytalan. Összességében az elemzők az idei évre 5-6 százalék körüli inflációt és magas élelmiszer-inflációt várnak, ami a gazdasági növekedést is veszélyeztetheti. 

Fotó: Freepik

KAPCSOLÓDÓ: