Bosznia-Hercegovina államügyésze körözést adott ki Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság (BSZK) szeparatista vezetője ellen. A szerb entitás elnöke mellett Radovan Višković miniszterelnök és Nenad Stevandić parlamenti szónok is a körözöttek listájára került – mindhármukat alkotmányellenes tevékenységgel vádolják.  

Dodikot korábban egy év börtönbüntetésre ítélték, illetve 6 évre a hivatalviseléstől is eltiltották. Válaszul olyan törvénytervezeteket nyújtott be, amelyek kitiltanák az állami igazságszolgáltatást és a hatóságokat a BSZK területéről. Dodik ezt követően nem tett eleget a bírósági idézésnek sem, ezért került sor a körözés kiadására, amit „politikai indíttatású” lépésnek nevezett.  

Szerdán a BSZK parlamentje két sürgősségi ülést jelentett be, amelyen a képviselők az autonóm terület új alkotmányát dolgozzák ki. Dodik az X-oldalán úgy fogalmazott: „a nemzetgyűlés két fontos ülése a Boszniai Szerb Köztársaság szuverén döntéshozatali jogának és a jövő építésének az ünnepe lesz.”  

A daytoni békeszerződés rendelkezései 

Az 1995-ben aláírt daytoni békeszerződés értelmében létrehoztak egy nemzetközi főképviselői pozíciót, amelynek feladata a békerendezés polgári végrehajtásának felügyelete az etnikai ellentétektől sújtott Bosznia-Hercegovina területén. Munkáját a Közös Civil Tanács segíti, amely a boszniai pártok szenior képviselőiből, az IFOR parancsnokából és a főképviselő által szükségesnek ítélt civil szervezetek és ügynökségek képviselőiből áll. 

Annak érdekében, hogy a bosnyákok és az egyes területeken többséget alkotó horvátok, illetve a Boszniai Szerb Köztársaság területén élő szerb többség között ne harapódzanak el az indulatok, a főképviselőnek jogában áll a köztisztviselők eltávolítása a hivatalából, és olyan törvények beiktatása, amelyek garantálják a békeszerződés rendelkezéseinek védelmét – amennyiben ez szükséges.

Az utóbbi időben azonban a BSZK szerb szakadárai egyre élesebb, a béke, valamint Bosznia-Hercegovina területi integritását fenyegető kijelentéseket és lépéseket tettek. 

A boszniai szerbek az elmúlt években egyre radikálisabbá váltak 

Milorad Dodik 2010 és 2018 között volt a BSZK elnöke, majd 2022-ben tért vissza ebbe a pozíciójába. Vezetése alatt a boszniai szerbek egyre szélsőségesebb szeparatista álláspont felé tolódtak. Amellett, hogy egy függetlenségi népszavazást követelt, számos esetben szembement a főképviselő döntéseivel. Emellett többször felvetette a Szerbiával való egyesülés gondolatát, amit különösen a 2022-es elnöksége óta propagál. 

Ami a szélsőséges nézeteket illeti, ott volt például egy 2021-es törvény, amely az 1995-ös srebrenicai mészárlás tagadását tiltotta. Ezt a boszniai szerbek elutasították, és bojkottálni kezdtek bizonyos állami intézményeket. Ugyanebben az évben Dodik azzal fenyegetőzött, hogy a BSZK fegyveres erői kiválnak Bosznia-Hercegovina hadseregéből, valamint hogy a terület kivonul a különböző bírósági és adóhivatalokból. Végül egyik sem valósult meg, ám a szakadárvezér ezt azzal magyarázta, hogy az ukrajnai háború kitörése miatt kellett elhalasztani a terveket. 

A BSZK nemzetgyűlése 2023-ban olyan jogszabályt fogadott el, amely felfüggeszti a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság döntéseit, és leállítja a főképviselő határozatainak a hivatalos közlönyben való közzétételét. Ezt a főképviselő hatályon kívül helyezte, azonban Dodik ennek ellenére aláírta a tervezetet. 2023 nyarán a bosznia-hercegovinai államügyészek vádat emeltek ellene a főképviselői határozatok végrehajtásának elmulasztása miatt, ám ő a törvényhozással fenyegetőzött, hogy lehetővé tegye a főképviselő letartóztatását és kitoloncolását. Az év végén már egyenesen azzal riogatott, hogy amennyiben Donald Trumpot megválasztják, ki fogja kiáltani a BSZK függetlenségét.  

A balkáni helyzet ismét fokozódik 

Egy 2021-es főképviselői jelentés Dodik tevékenységét Bosznia-Hercegovinára nézve „a háború utáni időszak legnagyobb fenyegetéseként” értékelte. Amellett, hogy az valóban sérti a daytoni megállapodás egyes elemeit, Bosznia-Hercegovina területi integritását is fenyegeti. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már Dodik és más BSZK-tisztviselők esetében is vetett ki szankciókat, amire válaszul a szakadárok kijelentették, nem működnek együtt többé sem Washington, sem London boszniai követségével, mivel azok „beavatkoznak az állam belügyeibe”.  

Az Európai Unió tagállamai is fontolgatták büntetőintézkedések kivetését, de közülük egyes országok – köztük Magyarország – ellenezte azokat. Dodik 2021-ben úgy fogalmazott, ha az EU szankciókat vezet be a boszniai szerb tisztviselőkkel szemben, akkor kinyilvánítják a függetlenségüket. 

A feszültségek mostani fellobbanása és kiéleződése jelentős fenyegetést jelent a Balkán stabilitását illetően. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy a szerb kormány válsággal küzd, és a boszniai szerbek ügye mellett Koszovóban is forronganak az indulatok. 

A daytoni békeszerződés értelmében Bosznia-Hercegovinában a NATO-vezetése alatt működő békefenntartó erők állomásoztak, majd 2004-től az Althea Művelet értelmében EU-s vezetés alá kerültek a békefenntartó csapatok. Jelenleg körülbelül 1600 fő teljesít szolgálatot 23 országból. A műveletben a magyar katonai részvétel is aktív és folyamatos. Az EU békefenntartó erői (EUFOR) kedden közölték, hogy megkezdték a tartalékos erők telepítését Boszniában a stabilitás és a biztonság fenntartása érdekében. A csapatok létszámát nem közölték, de várhatóan több száz katona érkezik.  

Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy Dodik tevékenysége aláássa Bosznia-Hercegovina intézményeinek működését, valamint veszélyezteti a biztonságot és a stabilitást. Felszólította az Egyesült Államok térségbeli partnereit, hogy közös erővel segítsenek visszaszorítani az ilyen jellegű „veszélyes és destabilizáló viselkedést”. Az, hogy a Trump-kormányzat nem támogatja a Boszniai Szerb Köztársaság szeparatista irányváltását, nagy csapást jelent Dodik számára. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Aleksandar Golić