A Nyugat-Afrikában 2027-re bevezetni tervezett eco valuta csökkentheti a régió dollárfüggőségét és elősegítheti a dedollarizációt. A WEF szerint az eco évente 5 milliárd dollárt takaríthat meg a devizaváltási költségek csökkentésével. Bár ez nem része a BRICS+ terveinek, sikere inspirálhatja a dollárhegemónia elleni globális törekvéseket is.
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) évtizedek óta dolgozik az eco nevű közös valuta bevezetésén, amely a régió 15 tagállamának gazdasági integrációját és fenntarthatóságát célozza. A World Economic Forum (WEF) március 4-i cikke kiemeli, hogy az eco nemcsak a kereskedelem egyszerűsítését és a tranzakciós költségek csökkentését ígéri, hanem a nettó zéró kibocsátás finanszírozásának kulcseszköze is lehet. Ennél is tovább mutat azonban a projekt globális jelentősége: az eco sikere új lendületet adhat a dedollarizációs törekvéseknek, inspirálva más régiókat – például a BRICS+-t –, amelyek szintén a dollárhegemónia csökkentésén dolgoznak.
Egy kis visszatekintés: az eco eredete és céljai
Az eco koncepciója a 2000-es évek elején konkretizálódott a Nyugat-afrikai Monetáris Zóna (WAMZ) keretében, kezdetben a nem CFA-frankot használó országok – Nigéria, Ghána, Libéria – számára. A hosszú távú cél az, hogy ezt később egyesítsék a frankofón Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unió (UEMOA) CFA-frankjával, amelyet nyolc országban (pl. Szenegál, Elefántcsontpart) használnak, és az euróhoz kötött.
A WEF szerint az eco évente 5 milliárd dollárt takaríthat meg a devizaváltási költségek eliminálásával, mivel a régió országai közötti tranzakciók jelenleg gyakran a dollár közvetítésével zajlanak. Ez a megtakarítás a 400 milliós lakosságú régió zöldenergia-rendszereibe fektethető, miközben csökkenti az amerikai monetáris politika hatását.
A 2019-es ECOWAS-döntés, amely az eco nevet a fenti kezdeményezés kapcsán hivatalossá tette, mérföldkő volt, ám a bevezetést többször elhalasztották – legutóbb 2027-re –, még anno a Covid–19 és annak gazdasági hatásai miatt. A WEF friss cikke mindenesetre hangsúlyozza, hogy az eco nem pusztán gazdasági eszköz, hanem immár egy új céllal bővült: a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozásának friss pillére is lehet, különösen az ECOWAS Common Currency Code (Közös Valutakódex) szabályozási keretének elfogadása esetén, amelynek a részletei éppen egyeztetés, kidolgozás alatt állnak.
Az eco zöldgazdasági szerepe
A WEF állítása szerint az eco Ecozone néven egy az eurózónához elvben hasonló egységes valutauniót hozhat létre, amely három módon támogatja a nettó zéró átmenetet. Először is a devizaváltási költségek megszüntetése – ahogy említettük – súlyos dollármilliárdokat szabadít fel, amelyek megújuló energiaforrásokba vagy klímaadaptációba fektethetők. Afrika, amely a globális üvegházhatású gázok csupán 4 százalékáért felelős, 2,8 trillió dolláros költséggel néz szembe a nettó zéró eléréséig 2050-re, az Ecozone pedig ezt a finanszírozási rést hidalhatja át – írja a WEF tanulmánya. Másodszor, a rögzített árfolyamú eco stabilitást is teremt, a mainál sokkal vonzóbbá téve a régiót a zöldbefektetők számára. Harmadszor: politikai lendületet adhat a tagállamoknak innovatív klímavédelmi lépésekhez, például nap- és szélenergia-projektekhez, amelyek a régió áramhiányát – amelyben a térség mintegy 640 millió lakosának közel fele érintett – is mérsékelhetik.
Kihívások az eco előtt
Ugyanakkor az eco bevezetése komoly akadályokba ütközik. A tagállamoknak ugyanis tíz konvergenciakritériumnak kell megfelelniük, például a költségvetési hiány 3 és az infláció 10 százalék alatt tartása. A korábbi adatok – például az, hogy 2011-ben csak Ghána teljesítette egyszerre az összes kritériumot – azonban éppen azt mutatják, hogy a gazdasági eltérések (Nigéria olajfüggősége, különböző inflációs ráták) és az infrastrukturális hiányosságok (pl. az áruk szabad mozgása) megnehezítik a sikert. A politikai konszenzus hiánya egy újabb probléma. Az UEMOA-országok az euróhoz kötött ecót támogatják, míg a WAMZ-államok (Nigéria, Ghána) függetlenebb valutát szeretnének. A WEF szerint a 2027-es céldátum eléréséhez erős politikai akarat és a fent említett új szabályozási keret elfogadása szükséges.
Az eco és a dedollarizáció
Bár az eco nem kapcsolódik közvetlenül a BRICS+ (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika és új tagjaik) közös valutaterveihez, a sikere inspirációt nyújthat a szervezetnek.
Mint ismert, a BRICS+ már most is a dollárfüggőség csökkentésén dolgozik, például a nemzeti valuták használatával a kereskedelemben és a New Development Bank révén. Az afrikai Ecozone szabályozási kerete – például a Közös Valutakódex – adaptálható modell lehet a BRICS+ számára, különösen a gazdasági konvergencia és a politikai koordináció terén.
Ha az ECOWAS bizonyítja, hogy egy közös valuta működhet eltérő gazdasági fejlettségű országok között, az lendületet adhat a BRICS+ ambícióinak, amelyek a dollár globális hegemóniájának hosszú távú megtörését célozzák.
A fentiek tükrében elmondható, hogy az eco bevezetése Nyugat-Afrikában történelmi lehetőség a korábban politikailag szétszabdalt régió gazdasági integrációjára és a fenntartható fejlődésének felpörgetésére. A WEF cikke szerint az Ecozone sikerrel kapcsolhatja össze a térség hatalmas piacait, ehhez azonban az ECOWAS-nak le kell győznie a máig erős gazdasági és politikai akadályokat.
Forrás:
KAPCSOLÓDÓ:
