Az amerikai–orosz kapcsolatok enyhülése optimizmussal töltötte el az orosz gazdasági szereplőket. Az olaj esetében azonban dilemmával szembesülnek, mivel Amerika részéről jöhet akár a szankciók enyhítése, akár a szigorítása is.
Ellentmondó jelzések jönnek az amerikai kormányzattól. Nyugati portálok már beszámoltak az Oroszországgal szembeni szankciók lehetséges enyhítéséről, beleértve az orosz olaj árplafonjának módosítását. Ezzel párhuzamosan viszont már benyújtották az amerikai kongresszusban azt a törvényjavaslatot, amely keményebb csapást javasol Oroszország bank- és energiaszektorára, amennyiben az Ukrajnáról szóló tárgyalások nem járnak sikerrel. Mindezt egybevetve az orosz szakértők nem zárják ki a legszélsőségesebb forgatókönyveket sem, beleértve azt, hogy az Egyesült Államok esetleg újra nagy mennyiségben vásároljon orosz olajat.
Amennyiben a hordónkénti árplafont az USA 60-ról 70 dollárra emelné, akkor az szinte semmit sem változtatna a piaci gyakorlaton, azt ugyanis az oroszok eddig sikeresen kikerülték. Azok a tankerek, amelyek féltek a másodlagos szankcióktól, nem szállítottak orosz olajat, viszont a szállítást az oroszok megoldották az árnyékflottájukkal. Itt az árplafon tehát nem jelentett akadályt, csupán a drágább szállítás okozott többletköltséget az olajtermelőknek.
Az oroszok viszont szimbolikus lépésnek tekinthetik az árplafon módosítását, rámutatva, hogy az Egyesült Államok a jelentősebb szankciók további enyhítése felé halad.
Az Egyesült Államok volt az első, még 2022 márciusában, amely megtiltotta az amerikai vállalatoknak az oroszországi olaj, olajtermékek, gáz és szén vásárlását. Az EU ezt a lépést jóval később tette meg.
Az USA hajlandó lesz feloldani a tilalmat?
Vélhetően több tényezőnek is egybe kell esnie a szankciók feloldásához. Elsőnek a tárgyalási folyamatot említhetjük, amely során el kellene jutni valamilyen békeszerződés aláírásához.
Másrészt az orosz olaj Trump kezében a vámháborúi során akár ütőkártya is lehet. Amennyiben ugyanis Washington közelebb kerülne Moszkvához, és az USA folytatja a kereskedelmi háborúját Mexikóval és Kanadával, amelyek az Egyesült Államok legnagyobb olajszállítói, ezzel egyidejűleg nyomást gyakorol Venezuelára és Iránra, akkor nem ártana felmutatnia, hogy vannak alternatív olajbeszállítói.
Harmadrészt ez komoly csapás jelentene Kínának. Az USA prezentálhaja, hogy csak azért hajlandó orosz olajat vásárolni, hogy Oroszország ne működjön együtt olyan aktívan Kínával, és ne erősítse ezzel globális versenytársát.
Mit nyernének az oroszok?
A háború kitöréséig az Egyesült Államokba irányuló orosz olajszállítás nem volt olyan jelentős, mint az Európai Unióba érkező, amely egyelőre messze van a tilalmak feloldásától. A szankciókat vélhetően nem egy időben fogják megszüntetni, így az orosz szállítások elindítása konfliktusokat válthat ki az Egyesült Államok és más nehézolaj-szállítók között.
Oroszország számára azonban a legfontosabb az olajmezők szolgáltatásaihoz, a fúráshoz és az olajfinomító iparhoz szükséges felszerelések szállítására vonatkozó szankciók feloldása lenne. Természetesen az EU ezekre is vetett ki büntetőintézkedéseket, így ezek nem egy időben való feloldása szintén mérgezheti az amúgy is feszült amerikai–európai kapcsolatokat.
Az orosz olajipar számára természetesen fontos lenne a bankokat sújtó szankciók feloldása és a dollár használatának engedélyezése, ami csökkentené az export-import tranzakciók költségeit.
Ezek természetesen vágyak és feltételezések, hiszen nehéz megjósolni, hogy mikor és mely szankciókat oldják fel, ahogy nehéz előrevetíteni, hogy mennyibe fog kerülni az olaj.
Lényeges lesz az olaj ára
Múlt héten a brent kőolaj ára rövid időre a 2021 végi mélypontjára, hordónként 68,3 dollárra esett. A szakértők szerint az árakra egyszerre hatottak egyrészt az amerikai vámok, amelyek a világgazdaság lassulásához és az energiahordozók iránti globális igény csökkenéséhez vezethetnek, másrészt pedig az OPEC+ bejelentése, miszerint április 1-jétől növelné a termelési mennyiséget.
De mindkét tényező egy pillanat alatt megváltoztathat: Trump ugyanis megállapodhat Mexikóval és Kanadával, és ismét elhalaszthatja a vámokat. Vagy az OPEC+ késleltetheti az április 1-jére tervezett termelésnövekedést, ahogy ezt már tavaly októberben megtette.
Donald Trump amúgy is kiszámíthatatlan. Egyrészt azt mondta, hogy nyomást fog gyakorolni Venezuelára és Iránra, másrészt, hogy meg tud állapodni Iránnal. Néha úgy nyilatkozik, hogy 30 dolláros olajra lenne szüksége, néha úgy, hogy fejlesztené az amerikai termelést, amihez magas árakra lenne szükség. Néha azt mondja, hogy a legszigorúbb szankciókat fogja bevezetni, néha pedig azt, hogy ha Oroszország jó munkát végez, a szankciók enyhíthetők.
Az orosz szakértők ezért nem zárnák ki a legszélsőségesebb forgatókönyveket sem. Trump képes növelni az Oroszországra nehezedő nyomást, és ténylegesen korlátozni az orosz olajexportot – de mindez fordítva is történhet.
Sőt, azt sem zárják ki a lehetőségek közül, hogy Magyarország az Európai Unióban megakadályozhatja az oroszellenes szankciók kiterjesztését.
Az extrém forgatókönyveket leszámítva azonban egyelőre nem számítanak az olajár további esésére, mivel az OPEC egyértelművé tette, hogy módosítani fogja a kitermelést, ha az árak „kellemetlenek” (70 dollár alattiak) lennének a szövetség számára. Emellett az amerikai kormányzat növeli az iráni olaj- és gázszektorra nehezedő szankciókat, ami az ország kitermelésének napi 1,2–1,5 millió hordós csökkenését hozhatja. Az Egyesült Államok azt is bejelentette, hogy visszavonja a Chevron venezuelai olaj kitermelésére és értékesítésére vonatkozó engedélyét, ami körülbelül napi 200 ezer hordót von ki a piacról. Az orosz szakértők szerint a brent kőolaj hordónkénti átlagára idén 70–80 dollár között mozog majd, de inkább közelebb a 70-hez.
(Forrás: Vzgljad)
Kapcsolódó:
