A Gallup szerint az amerikaiak külpolitikai prioritásai továbbra is a nemzetbiztonságra, az energiaellátásra és a kedvező kereskedelempolitikára fókuszálnak, hasonlóan Trump első ciklusának kezdetéhez. Kirajzolódik tehát, hogy az amerikaiak külpolitikai kérdésekben továbbra is Trump mögött állnak.
A Gallup friss felmérése szerint az amerikaiak külpolitikai preferenciái Donald Trump második ciklusának kezdetén nagyjából ugyanazok, mint 2017-es hivatalba lépésekor. Az adatok szerint az USA legfőbb prioritásainak a terrorizmus megelőzésének, a nukleáris fegyverek elterjedésének megfékezésének és az energiaellátás biztosításának kell lennie. Emellett fontosnak tartották, hogy az Egyesült Államok kedvező kereskedelmi megállapodásokat kössön, és együttműködjön az olyan szervezetekkel, mint az ENSZ. Viszonylag kevesen tartják kiemelten fontosnak a demokrácia vagy a gazdasági fejlődés előmozdítását más országokban, bár ezen a területen kirajzolódik a pártpolitikai törésvonal.
Az Egyesült Államok biztonságának és jólétének védelme továbbra is kulcsfontosságú cél
A felmérés 11 külpolitikai célt határozott meg a korábbi kutatás alapján, amit a megkérdezettek fontosság szerint rangsoroltak.
A korábbi mérések adatai szerint évtizedes tendencia, hogy az amerikaiak a külpolitikában a nemzetbiztonságot helyezik előtérbe, és kevésbé tartják fontosnak más országok politikai vagy gazdasági támogatását.
A felmérés eredményei szerint az amerikaiak elsősorban a nemzetbiztonságra összpontosítanak: a megkérdezettek 84 százaléka szerint a terrorcselekmények megelőzése, 83 százaléka szerint pedig a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása kell legyen Washington legfontosabb külpolitikai célja.
Ezt követi a gazdasági jólét, ugyanis a válaszadók 78 százaléka a megfelelő energiaellátás biztosítását tartja nagyon fontos külpolitikai célnak, 67 százalék pedig a kereskedelempolitika támogatását.
A másik olyan kérdéscsoport, amit a megkérdezettek fontosnak tartanak, az országokkal való koordináció. A megkérdezettek 65 százaléka szerint fontos külpolitikai cél kell legyen NATO- és az USA-szövetségesek biztonságának védelme, 62 százalék szerint szükséges az ENSZ-hez hasonló szervezetekkel való együttműködés és 59 százalék szerint fontos cél az USA-szövetségesek biztonságának a garantálása.
A humanitárius célok esetében a kép vegyes: az amerikaiak támogatják a szegénység és a betegségek csökkentését világszerte, 58 százalékuk szerint ez nagyon fontos cél. Az emberi jogok más országokban való előmozdításával és védelmével kapcsolatban azonban kevesebben, mindössze 48 százalék vallja ugyanezt.
Sokkal kevésbé tartják fontosnak a nemzetépítő erőfeszítéseket: más országok demokráciaépítésének segítését a megkérdezettek 32, gazdasági fejlődésének előmozdítását pedig 28 százalék tartja fontosnak.
Az amerikaiak véleménye a korábban is (2017) értékelt 8 cél közül egy esetében – az amerikai szövetségesek biztonságának védelme – módosult, míg a többinél érdemben változatlan maradt. Jelenleg 59 százalék szerint nagyon fontos cél a szövetségesek védelme, ami a 2017-es 66 százalékhoz képest kevesebb, de ez a trend illeszkedik a 2001-ig visszanyúló korábbi értékelésekhez, amikor is ez az érték 57 és 62 százalék között mozgott.
A pártpolitikai törésvonal négy esetben szembetűnő
A republikánusok és a demokraták nagyjából egyetértenek abban, hogy a terrorizmus megelőzése és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása az Egyesült Államok legfontosabb céljai közé kell, hogy tartozzon.
Többségük egyetért abban is, hogy a megfelelő energiaellátás biztosítása, az USA számára kedvező kereskedelempolitika előmozdítása és az amerikai szövetségesek biztonságának védelme rendkívül fontos.
Kisebb az egyetértés abban, hogy a demokráciák kiépítésének a segítése és a gazdasági fejlődés előmozdítása mennyire fontos amerikai külpolitikai cél. A demokraták, a republikánusok és a függetlenek csoportja is a lista aljára helyezi ezeket.
Jelentősek a pártpolitikai különbségek abban, hogy mennyire tartják fontosnak a multinacionális szervezetekkel való együttműködést, a szegénység és a betegségek csökkentését világszerte, valamint az emberi jogok előmozdítását és védelmét külföldön. A demokraták mindezeket sokkal jobban értékelik, mint a függetlenek és a republikánusok.
2008 óta nőtt a különbség a demokraták és a republikánusok között, akik az emberi jogok külföldi előmozdításának tartják a legfontosabbnak. 2001 és 2008 között mindkét pártcsoport közel fele nagyon fontosnak ítélte meg ezt a kérdést, de azóta a republikánusok kevésbé tartják elsődlegesnek, míg a demokraták egyre inkább. A függetlenek véleménye nem változott jelentősen.
A republikánusok korábban is nagy hangsúlyt fektettek az energiaellátás biztosítására, ami tovább nőtt (a 2017-es 83-ról 90 százalékra), míg a demokraták érdeklődése ez iránt 77-ről 68 százalékra csökkent.
Hosszabb távon szemlélve, a republikánusok és a demokraták véleménye más országok demokráciaépítésének megsegítéséről az iraki háború óta megfordult. Jelenleg a demokraták (47 százalék) sokkal nagyobb valószínűséggel tartják ezt fontosnak, mint a republikánusok (21). Ez majdnem megfordította a 2005-ös hozzáállást, amikor az Egyesült Államok George W. Bush vezetésével demokratikus kormányt próbált létrehozni Irakban, miután megdöntötték Szaddám Huszein hatalmát.
A NATO még mindig kétpárti támogatást élvez
Annak ellenére, hogy a republikánusok 64, a demokraták 92 és a függetlenek 75 százaléka nem tartja olyan fontos külpolitikai célnak a NATO-val való együttműködést, mégis kétpárti konszenzus van abban, hogy NATO-szövetséget fenn kell tartani.
Ennek eredményeként az amerikaiak háromnegyede továbbra is támogatja a szervezetet, míg 19 százalék szerint nincs rá szükség.
Trump-hatás a kereskedelemben
A külkereskedelmet a gazdasági növekedés lehetőségének tekintő amerikaiak aránya tavaly óta 20 százalékponttal, 81 százalékra ugrott, míg azoké, akik inkább fenyegetésként tekintenek rá, a felére, 14 százalékra csökkent.
Ezzel a kereskedelem megítélése visszatért ahhoz, amit Trump első hivatali idejének vége felé láthattunk.
Mindhárom csoport bizakodóbb lett a kereskedelem előnyeivel kapcsolatban Trump alatt 2017 és 2020 között, majd a Biden-érában csökkent a bizalom, de azóta visszatértek a pozitívabb megítéléshez. A republikánusok véleménye azonban messze a legnagyobb mértékben ingadozott az elmúlt évben.
Ezek az elmozdulások azt tükrözik, hogy a republikánusok sokkal jobban bíznak Trumpban, mint Bidenben, hogy az USA számára kedvező kereskedelmi megállapodásokat fog kötni. A demokraták a maguk részéről talán védekezésképpen, Trump importvámokra tett javaslataira reagálva pozitívabban vélekednek a kereskedelem előnyeiről.
Az amerikai attitűdök visszatértek a 2017-es szintre
A különböző külpolitikai célkitűzések fontosságának megítélésekor az amerikaiak a legnagyobb hangsúlyt az amerikai nemzetbiztonságra, az energiabeszerzésre és a kedvező kereskedelempolitikára helyezik. A republikánusok és a demokraták többsége egyetért abban, hogy ezeknek kellene külpolitikai prioritásoknak lenniük.
A pártok közötti leglényegesebb különbségek a NATO-hoz és az ENSZ-hez hasonló szervezetekkel való együttműködésben mutatkoznak. Tízből 9 demokrata és 10-ből 4 republikánus szerint ennek fontos célnak kellene lennie.
A demokraták sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a külföldön tett humanitárius erőfeszítésekre, ezért érintette őket érzékenyebben az USAID programon keresztül kezelt külföldi segélyek nagy részének befagyasztása.
Folytatva azt a nyomást, amelyet első ciklusában gyakorolt a NATO-országokra, hogy azok nagyobb mértékben járuljanak hozzá Európa védelméhez, Trump januárban felszólította a tagországokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat a GDP-jük 5 százalékára. Az ilyen üzenetek megmagyarázhatják, hogy a republikánusok miért támogatják továbbra is a NATO-szövetséget, de alacsonyabb arányban, mint a demokraták.
Egy biztos: a számok azt mutatják, hogy az amerikai társadalom nagyrészt Trump mögött áll.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
