Szlovákián belül évtizedeken keresztül a fővárosban lehetett könnyen jól fizető munkahelyekhez jutni, míg a vidék amolyan „éhségzónának” minősült. Most ez alapjaiban megváltozik, inkább a pozsonyi munkahelyek kerülnek veszélybe – állítja egy szlovák gazdasági portál.
A szlovák Trend portál szerint az ottani munkaerőpiac alapvető változásokon megy keresztül. Évek óta nőtt az igény az informatikusok iránt, és a programozás alapjainak az ismerete gyakran elegendő volt egy jól fizető pozícióhoz. A mesterséges intelligencia megjelenésével azonban változik a helyzet. Ma már az egyszerű feladatokat szabadon elérhető MI-modellekkel oldják meg, ezért inkább csak a magasan képzett szakemberek iránt van kereslet.
Ez a tendencia egy váratlan paradoxont is hoz. A ManpowerGroup munkaerőpiaci indexe (Nettó Foglalkoztatási Mutató) szerint a régiók közül egyedül Pozsonyban várható mérsékelt leépítés. Itt a következő három hónap indexe mínusz egyszázalékos értéket ér el. Összehasonlításképpen: Nyugat-Szlovákiában plusz 21, Közép-Szlovákiában plusz három, keleten pedig plusz tizennégy százalék.
A ManpowerGroup Employment Outlook Survey méri, hogy a munkaadók milyen szándékkal kívánják növelni vagy csökkenteni az alkalmazottak számát a következő negyedévben. A felmérést 1962 óta végzik, és ez a munkaerőpiaci trendek egyik legmegbízhatóbb mutatója a világon. A negatív eredmény azt jelenti, hogy több vállalat tervez elbocsátást, mint új alkalmazottak felvételét, a pozitív értékek viszont a munkaerő iránti kereslet növekedését jelzik.
Minden a feje tetejére állt
Pozsony hosszú évtizedek óta vonzotta az embereket Szlovákia minden részéről, köszönhetően elsősorban a gyors elhelyezkedési lehetőségeknek és a viszonylag magasabb béreknek. Voltak időszakok a rendszerváltozás után, amikor az elmaradottabb régiókban az átlagfizetés a felét sem érte el a fővárosinak. Főleg a keleti megyék voltak lemaradva. Meg is született az a mondás, hogy a keletieknek (východňári – ez külön kaszt a szlovákság körében) azért hosszú a nyakuk, mert mindegyikük egy jól fizető pozsonyi állás után leskelődik.
Ez a tendencia azonban nem biztos, hogy igaz lesz a következő három hónapban, mégpedig – legalábbis a ManpowerGroup Slovakia vezetője, Zuzana Rumiz szerint – vélhetően az automatizálás és a mesterséges intelligencia térnyerése miatt.
A vállalatok a hatékonyság maximalizálására és a költségek csökkentésére törekednek, miközben a mesterséges intelligencia fokozatosan átveszi az egyszerűbb feladatokat
– tette hozzá.
Hosszú távon azonban az MI több munkahelyet teremthet, mint amennyit megszüntet, a történelem ugyanis azt mutatja, hogy a technológiai innovációk gyakran új iparágakat és szakmákat hoznak létre – ezek közé tartozik a távközlési szolgáltatási szektor. Bár korábban az automatizált hívások tömeges elbocsátásokat okoztak, mára ezek a cégek vezetnek a munkaerő-toborzásban.
Ezzel szemben a felmérés szerint az információs technológia területén a vállalatok 11 százaléka jelzett elbocsátásokat.
Ahol fennáll az elbocsátás veszélye
A foglalkoztatás legjelentősebb visszaesése a pénzügyi és az ingatlanszektorban várható, ahol az index mínusz tizennégy százalékot jelez. A lakások értékesítését nehezíti az is, hogy az ingatlan-nyilvántartás működése még mindig problémás a januári hackertámadás miatt. A jelenlegi bizonytalan környezetben sokan elodázhatják az ingatlanvásárlást vagy -értékesítést, ezért a bankok jelzáloghitel-eladásokból származó nyeresége nagy valószínűséggel nem fog olyan ütemben növekedni, mint korábban. Ezekre általában az alkalmazottak számának csökkentésével reagálnak a bankok, és egyre több folyamatot automatizálnak, ám minderről még nem állnak rendelkezésre pontos adatok.
Pozsonyban voltak a legnagyobb ingatlanfejlesztések, de most az építőipar is nehéz időket él át. Az építést az idei első fél évben hátráltatják az amúgy csökkenő, de még mindig viszonylag magas kamatok és a gazdaság alacsony beruházási aktivitása. Ez annak ellenére igaz, hogy a lakáspiac már elérte a mélypontját. Csak fokozatos fellendülésre számítanak, ami meg sem közelíti majd az energia- és inflációs válság előtti szintet.
Az utolsó szektor, ahol több elbocsátás várható, mint felvétel, az az energia- és a hálózati iparág, ezeken a területeken az index mínusz nyolcszázalékos értéket mutat a közeljövőre vonatkozóan.
Bár Szlovákia számos kihívással néz szembe, a következő hónapokban nem várható a munkanélküliség meredek növekedése. A ManpowerGroup Index összértéke a következő három hónapra plusz tizenkét százalék. A legtöbb dolgozó felvételét az 1000–5000 főt foglalkoztató nagyvállalatok tervezik, ahol az index plusz 27 százalékon áll. Ráadásul még mindig csaknem 100 ezer betöltetlen állás van a piacon.
És Magyarországon?
A Manpower Magyarország december közepén tette közzé előrejelzését 2025 első negyedévére, amelyben egy 525 fős reprezentatív munkáltatói mintájú felmérés szereplőit kérdezték meg. Ennek alapján úgy fogalmaztak, hogy bár a gazdasági növekedés újbóli beindulásával kapcsolatban még sok a bizonytalanság, a foglalkoztatási tervek alapján a hazai cégek optimisták 2025-tel kapcsolatban. Az idei év első negyedévében a hazai munkáltatók 35 százaléka tervezi bővíteni a jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 21 százalékuk tervez.
Tehát a munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +14 százalékos átlagos értéket ért el, ami 3 százalékponttal elmarad az előző negyedéves értéktől, ugyanakkor éves szinten 4 százalékpontos növekedést mutat.
Ez a létszámbővítési mutató egy átlagos érték, az ország egyes régiói között jelentősek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásaia Nyugat-Dunántúlon (NFM: +21 százalék), Észak-Magyarországon (+18 százalék), illetve Budapesten (+15 százalék). A többi térségben kisebb mértékű növekedésre lehet számítani, a Dél-Dunántúl (–5 százalék) pedig immár második negyedéve negatív kivételnek számít.
Bőven az átlag feletti lehet a létszámnövekedés az alapanyag- és feldolgozóiparban (NFM: +26 százalék), a pénzügyi és az ingatlanágazatban (+23 százalék). Átlag körüli lehet a növekedés a fogyasztói javak és a szolgáltatások (+13 százalék), illetve az információtechnológia (+12) területén. Mérsékelt létszámnövekedésre a kommunikációs szolgáltatások (+9 százalék), valamint az egészségügy és az élettudományok (+6 százalék) cégei körében számíthatunk. Létszámcsökkenés várható a logisztika és az autóipar (NFM: –5 százalék) vállalatainál – itt a mutató egy év alatt nem kevesebb mint 20 százalékpontot esett, ami jól tükrözi az európai autóipart sújtó jelenlegi problémákat. Szintén nettó leépítés várható az energia- és közműszegmensben (–4 százalék).
Cégméret alapján összességében valamennyi kategóriában létszámnövelési szándék tapasztalható, ám a mikro- és kisvállalkozások körében ennek mértéke (6-8 százalék) jóval az átlag alatt marad.
Kapcsolódó:
