Az Arab Liga jóváhagyta a Gáza újjáépítésére vonatkozó tervet, amely 53,2 milliárd dolláros költségvetéssel valósulna meg, de a Hamász jövője és a nyugati támogatás hiánya akadályozhatja a megvalósítását. Az Öböl menti államok pedig csak egy palesztin állam létrehozásával finanszíroznák a projektet.
Az arab országok vezetői jóváhagyták Egyiptom gázai újjáépítési tervét, ezzel ellensúlyozva Donald Trump ellentmondásos elképzelését, bár még számos fontos részletet kell tisztázni. A javaslatot az Arab Liga rendkívüli csúcstalálkozóján fogadták el, amelyen jelen volt többek között Abdullah jordániai király, Tamím bin Hamád Al Táni katari emír, Ahmed as-Saráa szíriai elnök és António Guterres ENSZ-főtitkár. Az Arab Liga terve megőrzi a palesztin nép jogát arra, hogy újjáépítse a hazáját, és biztosítja, hogy a földjén maradjon. Az egyiptomi elnök felszólította az Arab Liga tagjait, hogy járuljanak hozzá egy Gáza számára létrehozandó speciális alaphoz.
Az Arab Liga országai (Forrás: Wikimedia Commons)
A Hamász üdvözölte az arabok által támogatott újjáépítési tervet, és hogy elutasították Trump javaslatát, miszerint a háború sújtotta Gáza összes lakóját áttelepítenék, hogy az USA helyet csináljon az általa „a Közel-Kelet Riviérájának” nevezett építkezésnek.
Az arab csúcstalálkozó zárónyilatkozatában elítélték Izrael döntését a Gázába irányuló humanitárius segélyek felfüggesztéséről, emellett figyelmeztettek a palesztinok kitelepítése és további palesztin területek megszállása ellen, amit a közel-keleti béke alapjait fenyegető lépésnek minősítettek.
Hangsúlyozták, hogy az Izrael és a Hamász közötti fokozatos tűzszüneti megállapodás végrehajtásának tartalmaznia kell Izrael kivonulását a Gázai övezetből és az egyiptomi határ közelében lévő Philadelphia folyosó területéről.
Az átmeneti időszakra vonatkozóan a nyilatkozatban rögzítették, hogy a palesztin kormány alatt alakuljon egy bizottság a Gázai övezet igazgatására, valamint Egyiptom és Jordánia javaslata is helyet kapott, miszerint a tengerparti enklávéban palesztin rendőröket képezzenek ki. Az Arab Liga egyúttal felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát is, hogy telepítsen békefenntartó erőket az övezetbe és Ciszjordániába.
Ám miközben egységes frontot igyekeznek felmutatni Trump palesztinok kiszorítására irányuló javaslatával szemben, a kezdeményezés számos komoly akadályba ütközik. A Gázai övezet palesztin irányításának kérdésében ugyanis nézeteltérések vannak. A terület biztonsága még mindig megoldatlan, akárcsak az Egyesült Államok és számos más nemzet által terroristacsoportnak minősített Hamász jövője.
Gáza romokban (Forrás: Wikimedia Commons)
Az egyiptomi elnök szerint a háború utáni gázai tervnek egy palesztin állam létrehozására kell irányulnia, valamint hozzá kell járulnia az Izrael és az összes arab ország közötti átfogó békéhez. Egyiptom biztos benne, hogy Trump képes békét hozni a térségbe, de elutasította az amerikai elnök ajánlatát, hogy Egyiptom fogadjon be sokakat a Gázából elűzött 2 millió palesztin közül.
Az arab terv 90 oldalas változata több, 6 hónaptól 5 évig tartó szakaszt irányoz elő, összesen 53,2 milliárd dolláros költséggel. Kezdetben 1,5 millió palesztint helyeznének el ideiglenes egységekben, amelyek a háború sújtotta területen hét helyszínen lennének elosztva, miközben megkezdődik a közel 50 millió tonna törmelék eltávolítása.
A Gázai övezet napi ügyeit egy független, technokratákból és pártonkívüli palesztin személyiségekből álló bizottság irányítaná a palesztin kormány égisze alatt, megnyitva az utat a Palesztin Hatóság teljes visszatérése előtt Gázába. Egyiptom és Jordánia átvilágítaná és kiképezné a gázai rendfenntartókat az ENSZ BT által megbízott és egyértelmű referenciákkal rendelkező nemzetközi védelmi és békefenntartó erők bevetésének lehetőségével.
Folytatódik a tűzszünet?
A hathetes gázai tűzszünet lejártával újra fellángoltak a harcok Izrael és a Hamász között, ami egyelőre vitathatóvá tesz minden újjáépítési tervet. Izrael amerikai támogatással meg akarja hosszabbítani az Egyiptom, Katar és az Egyesült Államok által januárban közvetített tűzszüneti megállapodás kezdeti szakaszát.
A Hamász azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a feleknek tovább kell lépniük a tárgyalások második szakaszába, amely a háború befejezését írná elő.
Izrael a patthelyzet miatt felfüggesztette a Gázába irányuló humanitárius segélyeket, ami az arab közvetítők, valamint Szaúd-Arábia rosszallását váltotta ki, és a térség országait Trump Gázára vonatkozó újjáépítési javaslatai köré gyűjtötte.
A háború 2023. októberi kezdete óta a gázai egészségügyi hatóságok szerint több mint 48 ezer palesztin halt meg. A terület nagy része romokban hever, az újjáépítési költségeket 50 milliárd dollárra becsülik.
Trump máshogy képzeli el a gázai rendezést (Forrás: Wikimedia Commons)
Kihívás lesz azonban meggyőzni számos országot, különösen a Nyugatot, hogy támogassák a tervet, ha az nem foglalkozik kifejezetten azzal, hogy hogyan lehet eltávolítani és lefegyverezni a Hamászt. Izrael, és valószínűleg az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió ezt mindenképp fontosnak tartaná, főleg, mivel a szervezetet nem tekintik tárgyalópartnernek. Szaúd-Arábia támogatja a Hamász keményvonalas katonai és politikai vezetésének eltávolítását a Gázai övezetből, de szükségesnek tartja, hogy foglalkozzanak a csoport mérsékelt elemeivel.
Az Egyesült Arab Emírségek kompromisszumkészebb álláspontot képviselt, és a ciszjordániai székhelyű Palesztin Hatóság teljes átalakítását akarja elérni, mielőtt bármilyen forrást lekötne az újjáépítésre.
A terv másik akadálya az Öböl menti államok ismételt nyilatkozatai, miszerint nem finanszírozzák a gázai újjáépítést a palesztin állam létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, amit Izrael elutasított.
Összességében ugyanaz a szemléletbeli különbség látható Washington és az Arab Liga országai között a gázai, mint Washington és Brüsszel között az orosz–ukrán háború kérdésében. Donald Trump a saját rendezési koncepcióját, ha kell, erővel átveri mindkét esetben, azonban az Arab Liga pozíciói erősebbek, mint Európáé: egyrészt szénhidrogénekben gazdagok, másrészt Egyiptom a világkereskedelem egyik fojtópontjánál, a Szuezi-csatornánál fekszik, ahol a kereskedelmi forgalom zavartalan áthaladása magyar szempontból is stratégiai kérdés.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
