Mivel az Európai Unió a földgáz tekintetében kénytelen importra támaszkodni, így annak az ára az európai piacokon mindig is valamivel magasabb, mint ott, ahol bőséges földgázforrások találhatók, és a megfelelő technológiák is elérhetők – például az Egyesült Államokban. Emiatt azonban az uniós földgázárak rendkívül kitettek a globális hatásoknak.

A bizonytalan globális környezet tavaly áringadozásokat okozott az energiapiacokon, főként a földgáz és a cseppfolyósított földgáz (LNG) esetében. A zöldátállási célok miatti uniós környezeti előírások emellett további nyomást helyeztek a fosszilis energiahordozók árára, így a földgázéra is. Mindezt tetézte az orosz gázról való 2022 óta zajló fokozatos leválás és az ukrán tranzit tavaly év végi megszűnése is.

Ezen hatások miatt Európában a földgáz ötször, a villamos energia pedig kétszer olyan drága volt, mint az Egyesült Államokban.

Az áram és a földgáz között pedig jelentős összefüggés van az uniós piacokon. Az Agency for the Cooperation of Energy Regulators (ACER) jelentése ugyanis rávilágított arra, hogy habár az unió által előállított villamos energia tekintetében tavaly éves alapon 4 százalékkal, 14 százalékra csökkent a földgázzal előállított energia aránya, mégis 40 százalékban ez a fosszilis energiaforrás határozta meg az árampiaci árakat.

A 2024-es energiapiaci tendenciák

Tavaly év elején a földgáz- és áramárak 2021 óta a legalacsonyabb szintre csökkentek: 1 MWh átlagosan 81 euróba került – szemben a 2022-es 227 eurós átlagárral. Ennek egyik fő oka a megújulókból származó energiatermelés terjedése és kapacitásbővítése: a napenergia-teljesítmény például 21 százalékkal bővült éves alapon és a szélenergia is növekedett, igaz, a lassú engedélyeztetési folyamatok miatt komótosabban. Az energiatermelés stabilitását segítette a francia atomerőművek újraindítása a karbantartási munkálatokat követően és a vízenergia-termelés többéves rekordszintje is.

A stabil ellátás csökkentette a földgáz iránti keresletet, miközben bőséges volt az LNG-ellátás is, így tél végére az uniós földgáztárolók rekord töltöttségi szinten álltak. A földgáz esetében mutatott tendenciák és a nem árérzékeny forrásokból – például nukleáris, szél- és napenergiából – származó áramellátásnak köszönhetően egész nyáron alacsony volt a villamos energia ára az EU piacain, sőt néha negatív áresemények is előfordultak. Ezek gyakorisága 2024-ben a korábbi évhez képest 50 százalékkal növekedett.

Ugyanakkor a tárolók töltöttsége miatt csökkent az uniós LNG-import, ami év végére felhajtotta a földgázárakat, minderre pedig nyomást gyakorolt az ukrán tranzit megszűnése és a hideg idő miatt a gázkészletek gyorsabb kiürülése is.

A földgáz kulcsszerepe a csúcsidőszakokban

Az ACER egy esettanulmányon keresztül érzékelteti, hogy a megújulók térnyerése és a fosszilis tüzelőanyagokról való leválás miért lehet veszélyes.

Tavaly december 11-én Németország az úgynevezett Dunkelflaute jelenséggel szembesült, azaz olyan időszakkal, amikor a szél- és napenergia az időjárás miatt napi több órán keresztül nem tudott elegendő mennyiségű villamos energiát termelni.

A hideg időjárás növelte a keresletet, miközben a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveknek és az importnak 11 GW fosszilis kapacitáskiesést kellett kompenzálnia, így a december 12-ére előre jelzett árak az 1000 euró/MWh-s szintet is meghaladták.

A német példa arra figyelmeztet, hogy habár az EU valóban jól halad az energiaátmenet megvalósításában, még mindig rendkívül kiszolgáltatott a kiegészítő forrásként működő fosszilis energiahordozóknak, így a földgáznak, főleg az olyan esetekben, amikor a termelést hagyományos módon kell pótolni. Bár éves átlagban a gázerőművek villamosenergia-termelő kapacitásának csak az ötödét használják ki, csúcsidőszakban ez eléri az 52 százalékot is, mivel kizárólag a gázerőművek képesek kielégíteni a megnövekedett igényeket.

Hogyan lehet csökkenteni az áringadozást?

Ahhoz, hogy az áringadozások kezelhetők legyenek, és a zöldátmenet az áramárak jelentős növekedése és az ellátás biztonságának megtartása mellett valósuljon meg, az európai energiahálózat további fejlesztésére van szükség.

Egyrészt a hálózati beruházásokat úgy kell ösztönözni, hogy a kapacitás mellett a hatékonyságnövelés is hangsúlyt kapjon, illetve hosszú távon is megtérüljenek az ilyen jellegű projektek.

A központi és helyi megoldásokat is támogatni kell, amelyek az energiahálózat rugalmasságát erősítik. Így például be lehet vonni a keresleti oldalt, az elektromos autókat vagy az energiatárolókat. Ezek a technológiák segítenek stabilizálni a kínálatot és a keresletet, csökkentik az áringadozást és erősítik a hálózat általános rugalmasságát, különösen a csúcsidőszakokban.

Az energiapiac integrációjának a fejlesztésére is szükség van, főleg a megújulók esetében. Ez szintén a rugalmas és biztonságos ellátáshoz járulna hozzá, és a szélsőséges árkülönbségeket is mérsékelni lehetne egy integráltabb energiapiacon.

Azt, hogy a rugalmasságot még mindig a fosszilis tüzelőanyagok biztosítják a csúcsidőszakokban, a földgáz- és villamosenergia-tárolás fejlesztésével és a hálózati összekapcsolási kapacitások bővítésével lehet kevésbé veszélyessé és hatékonyabbá tenni. Ennek ellenére kétségtelen, hogy hosszú távon pozitívum a fosszilis tüzelőanyagok importjának a zöldcélok miatti csökkentése, hiszen ezzel az exportországoknak való politikai kitettség is csökken.

A földgázpiaci tényezők esetében reménykeltő, hogy több új nagy LNG-projekt kezdheti meg a működését idén, így a tavalyi 14 milliárd köbméteres pluszkínálat helyett 2025 és 2030 között évente 50 milliárd köbméter új mennyiség válhat elérhetővé.

(Források: ACER – Key developments in European electricity and gas markets; Euractive)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Rosta Tibor