A nemzetközi részvénypiacokon uralkodó bizonytalanság közepette a befektetők egyre több jelét mutatják annak, hogy felülvizsgálják korábbi, a kínai piacot övező szkeptikus álláspontjukat. Az egyre súlyosabb amerikai–kínai kereskedelmi háború és az ország gazdasági lassulása ellenére a technológiai szektor áttörései újra az ázsiai óriás felé terelik a figyelmet.
Az elmúlt időszakban a befektetők számára Kína sokáig „érinthetetlennek” tűnt. A folyamatos amerikai–kínai kereskedelmi vita, a hongkongi szabadságjogok szűkülése, a pekingi kormányzat egyre erősebb befolyása a magánszektorra, valamint a kínai ingatlanpiac körüli forrongó aggodalmak hozzájárultak a kedvezőtlen nemzetközi megítéléshez. Számos pénzügyi intézmény és jogi tanácsadó cég részben vagy teljesen kivonult Hongkongból, illetve a szárazföldi Kínából, ami a globális sajtóban – és persze a befektetői körökben – kételyeket keltett arról, hogy vajon meddig érdemes még a világ második legnagyobb gazdaságában parkoltatni a tőkét.
Mégis, a hongkongi Hang Seng Index idén lendületes növekedést mutat:
az év elejétől mintegy 23 százalékot emelkedett, míg a Hang Seng Tech Index – a hongkongi tőzsdén kereskedett nagy technológiai cégek mutatója – 30-36 százalék körüli pluszban van.
Eközben a kínai buboréktealánc, a Mixue részvényeinek az értéke is 70 százalékkal nőtt a tőzsdére lépés óta, és a részvénykibocsátás iránti több mint 5200-szoros túljegyzés is azt mutatja, hogy a befektetők továbbra is imádják a látványos hozamokat ígérő új lehetőségeket.
A szárazföldi (mainland) piacokon, például a Shanghai SSE Composite Index vagy a CSI 300 teljesítményén ugyanakkor még érződik a bizonytalanság: nagyjából 5 százalékos emelkedésről számolnak be az év elejétől, ami elmarad Hongkong tőzsderali dinamizmusától. Szakértők szerint ennek az oka részben az, hogy az amerikai–kínai vámháború miatt egyes befektetők „biztosabbnak” vélik Hongkongot.
A (főként amerikai) piaci szereplők attól tartanak, hogy a szárazföldi befektetések esetén könnyebben ütközhetnek washingtoni ellenlépésekbe, így Hongkong részvénypiaca egyfajta kiskaput jelenthet a kínai fellendülésben bízó, de az amerikai szankcióktól tartó befektetők számára.
Az MI-chatbotok kora: DeepSeek és a többi kínai áttörés
A Kínába visszatérő befektetői érdeklődés egyik fő mozgatórugója a DeepSeek legújabb, R1 névre keresztelt mesterségesintelligencia-chatbotja, amely villámgyorsan került a rivaldafénybe. A vállalat azt állítja, hogy a nyugati modellekhez hasonló teljesítményt nyújtó, ám sokkal olcsóbban előállítható MI-technológiával rukkolt elő, és ez legalább annyira meglepte a piacot, mint amennyire fellelkesítette azokat a befektetőket, akik a következő nagy technológiai forradalmat keresik.
A mesterséges intelligencia körüli felfokozott várakozások már Amerikában is óriási hullámokat vetettek: a „Magnificent Seven” (Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft, Nvidia, Tesla) részvényeit sokáig a végtelen növekedés szimbólumaként emlegették. Azonban az utóbbi hetekben az amerikai tőzsdéken egyre több az aggodalom, kezdve a recessziós félelmektől az újabb és újabb kereskedelmi konfliktusokon át a kínai verseny erősödéséig. Érdekes módon a mesterségesintelligencia-fejlesztések terén Kína, úgy tűnik, az amerikaihoz hasonló erővel tör előre:
A DeepSeek példája nyomán a befektetők ismét elkezdtek hinni abban, hogy a pekingi kormányzat képes hosszú távon is biztosítani a technológiai innováció számára létfontosságú feltételeket.
Különösen fontos jelzés a külföldi tőke számára, hogy a kínai vezetés most már nem csupán monetáris vagy fiskális eszközökkel próbálja serkenteni a gazdaságot, hanem szektorálisan támogatja a csúcstechnológiai iparágakat, ezzel növelve az ország versenyképességét a globális színtéren. A mesterségesintelligencia-fejlesztések, a robotika és a digitalizáció a jelenlegi kilátások szerint Kína stratégiai fontosságú kitörési pontjai lesznek a következő években, és ez hosszabb távú növekedési pályát biztosíthat.
Amerikai kivonulásból kínai visszatérés? – A befektetők mérlegelnek
Ahogyan az elején említettük, az elmúlt években több nagybank és jogi tanácsadó cég mondhatni „kimenekült” Kínából, illetve Hongkongból, mivel az Egyesült Államok és Kína közti feszültségek számos formában jelentkeznek: vámháború, technológiai szankciók, adatbiztonsági aggodalmak. Mindezek mellett Kínában az állami befolyás számos magáncég működésére is szigorú szabályozásokat ró, ami a nyugati befektetők szemében gyakran kiszámíthatatlanná teszi a piacot.
Azonban ahogyan a recesszióval és a politikai bizonytalanságokkal kapcsolatos félelmek erősödnek az Egyesült Államokban, úgy válik egyre vonzóbbá a globális befektetők szemében a relatíve olcsóbb, ám nagy növekedési potenciállal kecsegtető kínai részvénypiac. A Goldman Sachs nemrégiben közzétett kimutatása szerint a 400 milliárd dollár értékű, az MSCI All Country World Indexet követő globális befektetési alapok közel fele teljes mértékben nélkülözi Kínát a portfóliójában, míg 40 százalékuk 3,3 százalékos átlagos alulsúlyozást alkalmaz a kínai piacon. Ezek az arányok azt sugallják, hogy a nemzetközi alapkezelők egyelőre óvatosak – vagy éppenséggel még nem reagáltak az új lehetőségekre.
A friss fejlemények viszont arra utalnak, hogy mindez gyorsan megváltozhat.
A HSBC elemzői és londoni befektetési banki szereplők (mint például a TH Global Capital) szerint egyre több globális szereplő vizsgálja újra a korábban „befektethetetlennek” gondolt Kína esélyeit.
Emellett a shanghaji és a sencseni tőzsdén jegyzett számos vállalat értékeltségi szintje – a folyamatos eladási hullámok okán – ma már rendkívül vonzó lehet, különösen azoknak a befektetőknek, akik hosszabb távon mernek gondolkodni.
Szkeptikusok vs. optimisták
Az úgynevezett „amerikai kivételesség” hosszú éveken át vonzotta a nemzetközi tőkét az Egyesült Államokba. A tőzsdei szárnyalás az elmúlt időszakban valóban az USA javára billentette a mérleget, elég csak a legnagyobb techvállalatok irreálisan magas piaci értékelésére gondolni. Ugyanakkor az utóbbi időben egyre több elemzés mutat rá arra, hogy az amerikai részvénypiacok 2023 óta folyamatos, túlságosan meredek növekedése most megbicsaklani látszik.
A jelek szerint az S&P 500 index és a Nasdaq Composite is korrekciós fázisban mozog. A Bank of America nemrég azt jósolta, hogy további zuhanás is elképzelhető, mivel a kereskedelmi háború és a fejlett piacokon jelentkező makrogazdasági kockázatok – például a stagfláció, a lassuló növekedés és a felszökő infláció – együttese még komoly nyomást gyakorolhat a részvényárfolyamokra. Ezzel szemben Kína, ahol a gazdasági kilábalás jelei összefonódnak a kormányzati stimulus reményeivel és a mesterséges intelligenciát övező optimizmussal, egyre inkább a ciklikus fellendülés fázisába kerülhet.
Az összehasonlításnál a befektetők természetesen azt is mérlegelik, hogy az Egyesült Államokban a GDP-növekedés lassulására vonatkozó jelek és a politikai ciklus közeledő hullámai mennyire bizonytalaníthatják el a piacot. A jelenlegi kalkulációk szerint, míg Amerikában akár 2 százalék alatti gazdasági növekedés is várható, addig Kínában a belső fogyasztás élénkítésével, valamint a technológiai szektor bátorításával célzottan törekedhetnek egy masszívabb növekedésre.
Még ha a kínai gazdaságot jó ideje gyengélkedő lakáspiac és egyes területeken óvatosság is jellemzi, a kormányzati elköteleződés a belső kereslet és az innováció támogatása mellett új pályára állíthatja a konjunktúrát.
Merre tovább? – Kockázatok, esélyek, forgatókönyvek
A jövőbeni trendeket illetően több érv is elhangzik. Egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a kínai részvénypiac kirobbanó teljesítménye után – például a Hang Seng Tech Index több mint 30 százalékos év eleji emelkedése – óhatatlanul várható némi korrekció. A Bank of America elemzése szerint a Kína-rali mintázata hasonlóságot mutat a 10 évvel ezelőtt látott forgatókönyvvel, amikor a hirtelen emelkedést átmeneti visszaesés követte. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a kockázatok jelentős része nem tűnt el: az amerikai–kínai kereskedelmi vita tovább húzódik, és könnyen előfordulhat, hogy új szankciók vagy vámok éppen akkor érkeznek, amikor a befektetők végre bátrabban vásárolnának Kínában.
Mindazonáltal az elmúlt hónapokban erőteljesen megnőtt a befektetők hajlandósága arra, hogy a magasabb hozam reményében kockázatot vállaljanak. A JPMorgan szerint a kínai részvények relatíve olcsóbb árazása, valamint a kínai kormány nyilvánvaló törekvése a magánfogyasztás élénkítésére, a piacok stabilizálására és a technológiai ipar támogatására a hosszú távú befektetők számára kecsegtető lehet.
Azok, akik korábban egyszer már „eltemették” Kínát, most újra felveszik a radarjukra a kapcsolódó részvényeket.
Elemzők szerint a régiós folyamatok is a kínai piac javára billenthetik a mérleget, hiszen a nagy ázsiai befektetők – főként Japánból, Dél-Koreából és Szingapúrból – aktívan keresik az „olcsó” részvényeket, és úgy tartják, hogy a korábban eladott pozíciók most sokkal kedvezőbb értékeltségen szerezhetők vissza. Ez a „visszatérő tőke” középtávon akár új csúcsokra is repítheti a kínai mutatókat mind a hongkongi, mind a szárazföldi piacokon.
Összefoglalva, a nemzetközi befektetők a jelek szerint ismét érdemesnek tartják Kínát arra, hogy a portfóliójukban legalább mérsékelten növeljék a súlyát – mindezt annak ellenére, hogy a geopolitikai feszültségek és a pekingi kormányzat erőteljes piaci befolyása változatlanul létező kockázatokat jelent. A DeepSeek és más MI-kezdeményezések felpezsdítették a technológiai ágazatot, a kormányzati stimulustervek pedig a belföldi fogyasztást és a gazdasági növekedést támogathatják. Ha a pekingi döntéshozók továbbra is türelemmel és megfelelő intézkedésekkel terelik a gazdaságot, úgy a piaci szereplők akár hosszabb távú pozitív trendet is vizionálhatnak Kínában.
Közben az amerikai piacokon jelentkező újabb és újabb fenyegető árnyak – a kereskedelmi háborútól a lassuló növekedésig – azt eredményezik, hogy sokan már a „fordulat éveként” tekintenek az ideire, amikor is az ázsiai részvénypiacok a kifulladás helyett további szárnyalást mutathatnak. A kérdés az, hogy a jelenlegi optimizmus mennyire marad tartós, és hogy a globális gazdasági, politikai és technológiai változások közepette Kína tudja-e hozni a befektetők által remélt kiugró hozamokat. A vita nyitott, a lehetőségek azonban kétségtelenül izgalmasak.
A fenti cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak, a célja csupán a tájékoztatás. A befektetési és pénzügyi döntések előtt mindenképp érdemes egy erre szakosodott hivatalos tanácsadóval egyeztetni.
(Források: Asia Nikkei; CNBC)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
