Az Egyesült Államokban drasztikusan megdrágult a marhahús, mivel a hazai termelés csökkent, az import pedig vámtarifák és ellátási láncbeli gondok miatt bizonytalanná vált. Trump újabb vámokat ígér, miközben a farmerek és a fogyasztók is nehéz döntések elé kerülnek.
Szerző: Kerekes György
A távoli 1980-as években magyar kölyökként alig tudtam többet Amerikáról, mint hogy az a cowboyok és a hamburger hazája. Ronald Reagan is „Donald rágót rágott régen”, de ő még a filmbeli cowboykategóriába is beleesett, azt mesélték róla… A vadnyugatról szóló könyveinkből is egyértelmű volt, hogy a végtelen prérin marhacsordákat terelnek a derék amerikaiak, és a rossz emberek gyakran marhatolvajok.
Az idén azonban az amerikaiak azzal szembesülnek, hogy rettenetesen megdrágult a marhahús, ezáltal a jó minőségű hamburger. 2020 januárja óta egy font (kb. 0,45 kiló) darált marhahús ára 3,90 dollárról 5,60-ra nőtt, ami 45 százalékos emelkedés, majdnem kétszer akkora, mint amennyi az infláció volt azóta.
A drágulás fő oka a magas kereslet és a szűkös kínálat kombinációja – az Egyesült Államok ugyanis 2022 óta már nem nettó exportőr marhából.
Tavaly 2 millió élő marhát importált és 4,6 milliárd font (kb. 2,08 milliárd kiló) húst, ami rekordmagas érték. Trump elnök pedig azt ígéri, hogy április 2-ától új vámokat vezet be az agrártermékek importjára, ami a marhát is érinteni fogja. „A farmerek álljanak készen arra, hogy ellássák hazai termékkel az amerikaiakat”, és „have fun” – írta Trump a közösségi médiában.
Az amerikai farmereknek az import első ránézésre tényleg jól kellene, hogy jöjjön, hiszen az árak felfelé fognak menni továbbra is. Igen ám, de ahogy egy nebraskai tehenészet tulaja nyilatkozta, a probléma az, hogy így mindenki gyorsan le akarja majd vágni a marháit és gyorsan el akarja adni a húst, hogy hamar hasznot realizálhasson.
De a hazai termelés visszaesésének az oka az elmúlt évtizedben az iparágban a befektetések alacsony szintje volt, és amíg a baromfitermelést felpörgetni akár hetek kérdése, a marha szaporítását és vágásérettre nevelését években lehet mérni.
A farmerek másik félelme, hogy a fogyasztók a drágulást érezve még jobban elfordulnak majd a vörös hústól – és itt nemcsak a növényi alapú húshelyettesítőkre, hanem a szárnyasokra is kell gondolni.
Ráadásul a marhák bizonyos szempontból úgy mozognak, mint az autóalkatrészek. Az amerikai import jelentős része Mexikóból származik, a még az élő borjak lépik át a határt, hogy az amerikai farmokon hizlalják őket, majd jól megnőve, és újra határt átlépve, kanadai vágóhidakon lesz belőlük hamburger-alapanyag. Ha nem Trump mezőgazdasági vámintézkedései, akkor a Mexikó és Kanada elleni kereskedelmi háború fog betenni ennek a beszállítói és feldolgozói láncnak. Donald Trump közismerten jól átsütve szereti a steaket, de nem lesz-e ez az egész történet kicsit odakozmálva?
Örömteli, hogy Budapesten már szinte sehol sem mernek „kutyahúsból” hamburgert csinálni (egyszer egy barátommal 10 centis csavart is találtunk a Móriczon vett éjszakai burgerben), de nálunk is veszély fenyegeti a megfizethető börgerezést. A ragadós száj- és körömfájás-betegség megjelenése azonnali drasztikus intézkedéseket követelt a hazai állategészségügytől és a gazdáktól is, reméljük, hogy sikerül megakadályozni egy nagyobb járvány kitörését. Tavaly júniusban egyébként 863 700 szarvasmarha volt Magyarországon, ebből 406 ezer tehén. Az állomány csökkenése lassult ugyan az elmúlt években, de még bőven lenne tér a jó minőségű húsmarha- és tejelőtehén-tartás bővítésére.
Kapcsolódó:
Borítókép: Dreamstime
