A tuberkulózis korai felismerése – különösen a munkahelyeken – nagyon fontos a vállalkozások és a munkavállalók jólétének szempontjából.

1990-ben minden 9 halálesetből 1 a tuberkulózis (tbc) miatt volt, manapság azonban szerencsére nehéz lenne bárkit is találni, aki találkozott volna tbc-s beteggel. Ennek ellenére meglepően sok vállalatnál aggódnak a munkahelyen vagy a cég ellátási láncában előforduló tbc miatt.  

Ez nem véletlen, hiszen a Világgazdasági Fórum szerint a tbc a világ vezető fertőző halálokozója: a levegőben terjed, gyógyszerrezisztens és a világ szinte összes országában megtalálható. Március 24-e, a tbc világnapja alkalmából kijelenthető, hogy bár a kórokozó elleni globális fellépés a Covid–19 hatására némileg alábbhagyott, azóta újra fellendült. A tbc elleni küzdelemben továbbra is kihívást jelent a betegségben szenvedők azonosítása és kezelése. Bár becslések szerint évente 10,8 millió embernél alakul ki, a közelmúltig kevesebb mint kétharmaduk vett részt hivatalos kezelési programokban.  

Az évek óta tartó folyamatos fejlődés után a világjárvány az új tbc-diagnózisok számának meredek csökkenését okozta, megfordítva az évtizedes eredményeket. 2020 óta azonban a tbc elleni globális intézkedések intenzitása nemcsak visszaállt a korábbi mértékre, hanem soha nem látott szintet ért el. Csak tavaly rekordszámú, 8,16 millió embert diagnosztizáltak.  

Globális előrelépés a tbc elleni küzdelemben  

A tbc-sek közösségének szinte minden tagja hozzájárult ehhez a példátlan fejlődéshez, és ez alól a magánszektor sem kivétel. Indiában, ahol a legtöbb beteg kezdetben magángyógyszertárakban keresett ellátást, két jelentős kezdeményezés sikeresen áthidalta az állami és a magánegészségügyi rendszerek közötti szakadékot, jelentősen bővítve az ingyenes hivatalos diagnózishoz és kezeléshez való hozzáférést.  

Ezzel párhuzamosan az Indiában működő magáncégek, mint például a Parexel, proaktív lépéseket tettek alkalmazottaik és családtagjaik tbc elleni védelme érdekében. A kiterjesztett egészségbiztosítási fedezet, a vállalaton belüli oktatási és tudatosságnövelő programok, valamint a rutinszerű szűrővizsgálatok révén ezek a cégek egyre inkább hozzájárulnak a dolgozóik egészségéhez, ezáltal jelentős részt vállalnak a betegség elleni küzdelemben.  

Indonéziában a magánszektor szerepét kell kiemelni: a törvény szerint minden alkalmazottnak évente át kell esnie egy egészségügyi vizsgálaton, és a vállalatok egy csoportja összehangolt stratégiaként beépítette a tbc-szűrést az üzemorvosi rutinvizsgálatokba. Ennek köszönhetően már az első évben napvilágra került a korábban nem diagnosztizált tbc-k magas aránya, lehetővé téve ezzel a gyorsabb kezelést és segítve a dolgozók mihamarabbi visszatérését a munkába. Erre építve az Otsuka, a kezdeményezés egyik indonéz alapítója a közelmúltban kiterjesztette ezt a programot a Fülöp-szigetekre – ahol szintén sok fertőzöttet tartanak nyilván –, tovább fokozva ezzel a tbc elleni globális küzdelmet. 

Így küzd a magánszektor a tbc ellen  

Bár ezek az erőfeszítések eddig is jelentős eredményeket hoztak, csupán az első lépések a tbc és általánosságban a tüdővel kapcsolatos betegségek kezelésének leküzdése felé vezető úton. Februárban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) végrehajtó bizottsága egy olyan javaslatot fogadott el, amely a tüdőegészség integrált megközelítését szorgalmazza. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a magánszektor több olyan gyakorlatot is bevezetett, amely jól illeszkedik ehhez. Jó példa erre a Világgazdasági Fórum és partnerei által 2020-ban elindított Ending Workplace TB (EWTB) kezdeményezés, amely innovatív technológiákat alkalmaz, különösen a tüdőbetegségek szűrésének korszerűsítése során. 

Ez ösztönzi a számítógépes diagnózisok (CAD) bevezetését, amellyel egyetlen képalkotó vizsgálat segítségével több tüdőbetegséget is ki lehet mutatni, jelentősen növelve a kezelés hatékonyságát és a betegség pontos diagnosztizálását. Az EWTB és tagvállalatai jelenleg annak a lehetőségét vizsgálják, hogy ezt a fejlett szűrést beépítsék a kötelező éves egészségügyi ellenőrzésekbe.  

A kezdeményezés célja, hogy a tüdőbetegségek korai felismerése – különösen azokon a munkahelyeken, ahol ezek a szűrések kötelezők – a vállalkozások és a munkavállalók jóllétét szolgálja, akik ezáltal hatékonyabban dolgozhatnak, a cégek pedig gazdasági előnyökre tegyenek szert.  

A WHO által magas tbc-terhelésűnek minősített országok összesített munkavállalói létszáma mintegy 875 millió ember, a körükben végzett egészségügyi szűrések pedig jelentős hatással lehetnek a teljes lakosság egészségi állapotára. Ezeknek a munkavállalóknak csaknem egynegyede olyan országban dolgozik, ahol már bevezették a kötelező éves egészségügyi szűrővizsgálatokat – ez pedig hatékony eszköz nemcsak a tbc, hanem számos más súlyos betegség korai felismerésére és kezelésére. 

Eddig még nem született válasz arra, hogy ezek a programok mekkora gazdasági hasznot hoznak a vállalatok számára. Bár a tbc diagnózisa és kezelése a Globális Alapnak köszönhetően a legtöbb érintett országban széles körben és ingyenesen elérhető, más légzőszervi megbetegedések esetén még nem léteznek hasonló támogatási rendszerek.  

Ezt a hiányosságot felismerve a már említett Ending Workplace TB kezdeményezés keresi az együttműködést onkológiai szakemberekkel is, hogy bővítse a programja hatókörét. A következő hónapokban ezek a partnerségek kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy pontosabb képet kapjanak a tüdőbetegségek elleni integrált szűrés hatásáról és megalapozzák a munkahelyi egészségügyi beavatkozások hosszú távon is fenntartható modelljét. 

Európában sem vagyunk teljes biztonságban 

Bár e rettegett betegség gyakoribb az afrikai országokban, úgy tűnik, Európából sem tűnt el. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy tíz százalékkal nőtt a gyermekek körében a tbc-fertőzések száma 2023-ban az európai régióban, ami azonnali közegészségügyi intézkedéseket tesz szükségessé. 

A kórt 2400 esetben öt év alatti gyermekek körében diagnosztizálták, akiknél sokkal nagyobb az esélye a betegség súlyos lefolyásának és halálos kimenetelének. 

Itthon is több száz esetről beszélhetünk, a KSH adatai szerint bár erősen csökkenő az újonnan nyilvántartásba vett tbc-betegek száma, 2022 óta enyhe növekedésnek indult.  

A tuberkulózis elleni küzdelem újra fellendülőben van, amelyben a magánszektornak is érdemes aktív szerepet játszania. A munkahelyi szűrések, a tudatosságnövelő programok és az innovatív technológiai megoldások révén a vállalatok kulcsfontosságúvá váltak a betegség visszaszorításában. Mindez nemcsak a dolgozók egészségének védelmét szolgálja, hanem hosszú távon gazdasági és társadalmi előnyökkel is jár. A jövő egyik legfontosabb kérdése az, hogy ezek az erőfeszítések miként válhatnak fenntarthatóvá és rendszerszintűvé – hiszen a tuberkulózis felszámolása nemcsak globális cél, hanem közös felelősség is.