Donald Trump az eredetinél jóval magasabb vámokat jelentett be az Egyesült Államokba irányuló összes autóimportra április 2-től. E szerint 25 százalékos vámot vetnek ki az USA-ba irányuló autóbehozatalra. A jelenlegi 2,5 százalékos vámtétel lenne a kiindulópont, amelyet fokozatosan emelnének. A kalkulációk szerint az intézkedés évente 100 vagy akár ezermilliárd dollár bevételt is hozhatna az elkövetkező években.

A Fehér Ház szerint a könnyű haszongépjárműveken kívül a kulcsfontosságú autóalkatrészek, köztük motorok, sebességváltók, hajtáslánc- és elektromos alkatrészek is érintettek lennének, de szükség esetén a vámokat ki lehetne terjeszteni további tartozékokra.

Trump egyúttal felszólította az autógyártókat, hogy bővítsék a gyártási kapacitásaikat az Egyesült Államokban, mivel akkor mentesülnek a vámok megfizetése alól. A japán Honda már most is az egyik legnagyobb gyárat építi az Egyesült Államokban. Az elnök novemberi megválasztása óta pedig számos más vállalat is bejelentette az amerikai termelésének fokozását. Trump szerint nincs rendben az, hogy az autóipar jelenleg határokon átnyúló ellátási láncokkal dolgozik, mivel szerinte a járműveket „egyetlen helyen kellene gyártani”.

A büntetővámok a Trump-kormányzat protekcionista stratégiájának részét képezik, a tárgyalásokra való nyomásgyakorlás eszközei, és számos fontos kereskedelmi partnert érintenek. Az elnök január végi hivatalba lépése óta többször is vámokat vetett ki a szomszédaira, így Kanadára és Mexikóra – ám egyes esetekben vissza is vonta azokat. Ez a kiszámíthatatlan intézkedéssorozat pedig elbizonytalanította az USA gazdaságát és a tőzsdéit.

Von der Leyen sajnálkozik

Trump ismét egy figyelmeztetéssel kötötte össze a bejelentését: „Megfizetnek majd az országok azért, ha üzletet kötnek az országunkban, és elveszik a munkahelyeinket és a jólétünket.” Az autóipar fontos munkaadó az USA-ban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda este kijelentette, sajnálja az Egyesült Államok döntését. A vámok adók, ezért ez az intézkedés „rossz a vállalatoknak, rosszabb a fogyasztóknak az USA-ban és az Európai Unióban”. Az EU értékelni fogja a bejelentést, és „igyekszik tárgyalásos megoldásokat találni, miközben megvédi a gazdasági érdekeit” – folytatta Von der Leyen.

Az amerikai autóiparban összeszerelt alkatrészek 60 százalékát importálják. Az EU 10 százalékos vámot vet ki az autóimportra, vagyis négyszer annyit, mint amennyit az USA a személygépkocsikra. Washington viszont 25 százalékos vámot számol fel a Mexikón és Kanadán kívüli országokból szállított kisteherautókra, ez pedig az amerikai gyártók számára rendkívül jövedelmezővé teszi ezek előállítását.

Trump első hivatali ideje alatt az amerikai kereskedelmi minisztérium az 1962. évi kereskedelembővítési törvény 232. szakasza alapján lezárta az autóimportra vonatkozó vizsgálatot. A kormány 2019-ben arra a következtetésre jutott, hogy a külföldről származó „túlzott” gépjármű-behozatal gyengítheti a hazai ipart és veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot.

A jelenlegi elnök már akkor 25 százalékos vámmal fenyegetőzött, végül azonban nem tett semmit. Közben a nagy német autógyártók vezetői a Fehér Házban igyekeztek meggyőzni Trumpot, és az intenzív lobbizás végül sikerrel járt. Most az amerikai elnök tulajdonképpen feleleveníti a korábbi terveit.

Különösen a német gyártókat érinti

Ha Trump valóban végrehajtja a bejelentett vámokat, az arra ösztönözheti az autógyártókat, hogy további üzemeket telepítsenek az USA-ban. Attól függően azonban, hogy a vámok milyen magasnak bizonyulnak, és hogy tartósan érvényben maradnak-e, megzavarhatják a gyártók ellátási láncát, lelassíthatják a beruházásaikat és növelhetik a vásárlók költségeit.

A Wall Street-i Bernstein piackutató cég szerint az Egyesült Államokban eladott járművek csaknem felét, és az ott összeszerelt alkatrészek csaknem 60 százalékát importálják. A legtöbb amerikai autó Mexikóból, Japánból, Dél-Koreából, Kanadából és Németországból származik.

A Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz német autóóriást tehát különösen fájdalmasan érintenék az új vámok. Ezek ugyanis számos modellt szállítanak az USA-ba, köztük az amerikaiak körében népszerű prémiumkategóriás járműveket és SUV-ket. Pedig a német gyártók épp az amerikai eladásaikat akarták bővíteni, hogy kevésbé függjenek Kínától. A 25 százalékos vám viszont megemelné a járműveik árát, és elriasztaná a vásárlókat. A német üzemek kapacitáskihasználatlanságából eredő problémák ennek következtében súlyosbodni fognak.

Ezzel párhuzamosan felgyorsíthatják a német gyártókapacitások bővítését az USA-ban. Az erre vonatkozó tervekről már hónapok óta folynak a tárgyalások, de megfigyelők szerint ezek drága beruházásokat igényelnek.

A Volkswagennek már van egy üzeme Tennesseeben, de az amerikaiak körében népszerű VW Jetta és Tiguan modelleket Mexikóból importálják. A BMW és a Mercedes is évtizedek óta gyárt az USA-ban, a jövedelmező csúcsmodelljeiket, köztük az S-osztályt és a 7-es sorozatot azonban Németországból importálják. Az Audi és a Porsche viszont nem gyárt az USA-ban: az Audi a Q5 SUV-jét Mexikóból hozza be.

Nem biztos azonban, hogy az amerikai autógyártók profitálnak a vámokból. A Ford, a General Motors és a Stellantis ugyanis a világ minden tájáról szerzi be az alkatrészeit, vagyis erősen függnek az importtól.

Megvámolt gyógyszerek

Nemcsak a vámok mértéke változik, hanem az is, hogy az amerikai kormányon belül ki a felelős értük. Eddig ezek beszedéséért a Vám- és Határvédelmi Hivatal volt elszámoltatható, most azonban Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a Fehér Házban tartott hétfői kabinetülésen azt mondta, hogy a kormány április 2-án létrehozza az External Revenue Service-t, és ez a hatóság veszi át az adók beszedését. Az új hivatal elnevezése az amerikai adóhatóságra, az Internal Revenue Service-re utal.

Ha Trump kormánya ragaszkodik a jelenlegi vámpolitikájához, az új hatóságnak valószínűleg sok dolga lesz:

• Kínával szemben 20 százalékos importvám van érvényben, mivel Peking részt vesz a fentanil előállításában. Az Egyesült Államokban az elmúlt években több tízezren haltak meg e kábítószer túladagolásának következtében.

• A határokon átnyúló kábítószer-kereskedelemre és az illegális bevándorlók belépésére hivatkozva Trump 25 százalékos vámot vetett ki Mexikóra és Kanadára, a kanadai energiatermékekre azonban alacsonyabb, tízszázalékost. A két ország elleni vámok egy részét, beleértve a gépjárművelre vonatkozókat, felfüggesztették, miután az autógyártók tiltakoztak. Trump ezután 30 napos türelmi időszakot adott nekik.

• Nemrég Trump azzal fenyegetőzött, hogy 200 százalékos tarifát alkalmaz az EU-ból származó alkoholokra. Korábban az unió 50 százalékos importadót jelentett be az amerikai whiskey-re és más termékekre – megtorlásként az acél- és alumíniumvámokra.

• Az autóimportra kivetett vámok mellett Trump szerdán az importált gyógyszerekre és faanyagra is vámokat jelentett be. Az utóbbiakét már vizsgálják, míg a gyógyszereket még nem tanulmányozták. Az elnök a chipiparra is rátért: Joe Biden kormányának támogatási csomagja, az úgynevezett Chips Act szerinte nagy pénzkidobás volt, mivel elsősorban az állami költségvetésből származó milliárdos kifizetésekre támaszkodott, ezért a félvezetőimportra kivetett vámok lehetőségét is felvetette.

Jamieson Greer központi szerepe

A vámtarifa bevezetésének április 2-i időpontja nem véletlen, ugyanis ezen a napon jár le az úgynevezett kölcsönös vámok határideje, amelyet Trump február közepén jelentett be. Az elnök ezt a dátumot az USA számára a „felszabadulás napjának” nevezi.

Jamieson Greer (Forrás: Wikimedia Commons)

Az eddigi terv szerint minden olyan ország esetében, amely importvámot vet ki az amerikai árukra, ugyanolyan mértékű vámmal sújtják ugyanazt az árut.

Egyes esetekben az amerikai tarifák magasabbak is lehetnek, mivel Trump a számításába más illetékeket is belevesz, például az európai áfát.

Trump és a kormányzat vezető képviselői jelezték, hogy az április 2-i vámok alacsonyabbak lehetnek az eredetileg feltételezettnél. Ez azt mutatja, hogy a vámkonfliktusok megoldása érdekében van tárgyalási lehetőség. A kereskedelmi partnerek most konkrét ajánlatokat tehetnének az USA-nak, például új beruházások formájában, amelyeket az Egyesült Államokban valósítanának meg. Washington azt is jelezte, hogy a transzatlanti kereskedelmi konfliktus feloldásának a kulcsa lehet az Európába irányuló amerikai energiaexport növelése.

Jamieson Greer kereskedelmi megbízott kiemelkedő szerepet játszhat az Európával folytatott tárgyalásokon. Lutnick gazdasági miniszter, Scott Bessent pénzügyminiszter és Peter Navarro kereskedelmi szakértő mellett ugyanis ő is befolyásos személy az elnök tanácsadói körében. Greer „irreálisnak” tartja az Európai Unió gazdaságpolitikáját, és Navarróval együtt a célzott és szűkre szabott intézkedések helyett egy átfogó kereskedelmi háborút támogat.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons