Az Eurostat csütörtökön megjelent adatai szerint tavaly Magyarországon az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP az EU-s átlag 77 százalékát tette ki, megelőzve Szlovákiát, Lettországot, Görögországot és Bulgáriát.
A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint a mutató értéke a tervezett revíziók alkalmával változhat, mint ahogyan az a korábbi években több alkalommal megfigyelhető volt. 2010 óta Magyarország több mint 11 százalékponttal került közelebb az EU27 fejlettségéhez, ez a 10. leggyorsabb felzárkózás az uniós tagállamok között.
A rangsor jelenlegi állása szerint hazánkkal Horvátország egy szinten van, Románia pedig megelőzi, és ennek kapcsán a következők emelhetők ki. Horvátország 2023-ban bevezette az eurót, ennek az alapvetően egyszeri és jelentős hatása érhető tetten a fejlettségi adatok alakulásában, Románia esetében pedig megállapítható, hogy a gazdaság túlhevült, a növekedés pedig fenntarthatatlan alapokra épül. Az ottani költségvetési hiány 8,7 százalék volt tavaly, az idén pedig tervezetten 7 lehet. A folyó fizetési mérleg hiánya 2024-ben elérte a GDP 8,3 százalékát, következésképpen tavaly a 2010 óta tartó ikerdeficit mindkét tényező tekintetében tovább mélyült. A Moody’s márciusban, az S&P pedig januárban rontotta negatívra az ország kilátásait, a Fitch Ratings pedig március 25-én figyelmeztetett, hogy a politikai bizonytalanság és az elhalasztott konszolidációs lépések tovább ronthatják Románia fiskális kilátásait.
A magyar gazdaság dinamikus növekedési pályára áll át, a GDP az év második felében 3 százalék feletti mértékben növekedhet.
Az idén olyan gigaberuházások kapcsolódnak be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD és a BMW. Mindez azt is jelenti, hogy a fejlettségbeli felzárkózás 2025-ben tovább folytatódhat. A fordulat jelei már egyértelműen láthatók.
- A foglalkoztatottság rekordmagas, a dolgozók száma eléri a 4,7 milliót.
- Tizenhat hónapja nőnek a reálbérek, és a reálbér-emelkedés minden kereseti szinten érezhető: tavaly 9,2 százalékkal nőttek, az idén 5 százalék körül emelkedhetnek.
- Tavaly 5 százalékkal bővült a fogyasztás, ami a legmagasabb értékek között van az EU-ban. A fogyasztás dinamikus trendje az idén januárban is kitartott, a kiskereskedelem forgalma 4,7 százalékos pedig növekedést mutatott.
- A tavalyi rekordév volt a hazai turizmusnak, ez a fellendülés pedig az idénjanuárban és februárban is folytatódott.
- A tavalyi felfutás után az idén januárban is folytatódott a hitelezés élénkülése: az új lakáskölcsön-szerződések értéke 52,2, az új személyi hitel szerződéseké 43,9 százalékkal nőtt éves alapon.
- A lakástranzakciók száma a tavalyi év egészében 37, az idén januárban 11, februárban pedig 5 százalékkal emelkedett.
- Az új és a használt autók piaca a két számjegyű tavalyi bővülés után az idei év elején is lendületben maradt: az újautó-eladások az első két hónapban 4,8 százalékkal nőttek, emellett a használtgépkocsi-értékesítések is jelentős emelkedést mutattak az év első két hónapjában.
- Az idén januárban negyedik hónapja emelkedett az építőipari termelés volumene az előző hónaphoz képest.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Krizsán Csaba
