Donald Trump újraválasztásával megnőtt a világgazdaságban a bizonytalanság. Egy európai elemzőcsoport próbálta megbecsülni az elnöknek az EU gazdaságpolitikájára gyakorolt hatását, illetve kereste a legjobb válaszlépéseket.
Szerzők:
Marta Grzana – a London School of Economics and Political Science BSc-menedzsmenthallgatója
Ethan Ilzetzki – a London School of Economics and Political Science közgazdaság-tudományi docense
Az amerikai elnök a gazdaságban az erősen protekcionista politikákat helyezte előtérbe. Több közgazdász kritikája szerint ez a fajta gazdaságpolitika képes lassítani a gazdasági növekedést és ösztönözni az inflációt.Trump gazdasági platformjának négy fő pillére van: az adócsökkentés, a hiány kiegyensúlyozása, a dereguláció és a vámok. Az elnök vélhetően meghosszabbítja a 2017-es adócsökkentéseit, és esetleg tovább mérsékli azokat. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal becslése szerint ezek az adócsökkentések tíz év alatt akár 4500 milliárd dollárral is növelhetik a szövetségi hiányt.
Persze láttunk már nem egy olyan esetet, amikor az adócsökkentés ellenére emelkedtek a költségvetés bevételei.
Mindazonáltal Trump törekszik a szövetségi hiány kiegyensúlyozására is, méghozzá úgy, hogy növelné a vámbevételeket és a csökkentené a kormányzati kiadásokat. Valószínű, hogy az amerikai elnök vámpolitikája lesz a legnagyobb hatással a világgazdaságra, amelynek egyik része egy minimum 10 százalékos alapvám bevezetése az Egyesült Államokba irányuló összes behozatalra, országonkénti tarifákkal. Már érvényben van a Kanadából és Mexikóból származó importra kivetett 25, a Kínából érkezőre pedig egy 10 százalékos vám.
A Peterson Institute for International Economics becslése szerint az Egyesült Államok importjának mintegy 48 százaléka nem Kínából és nem az USA szabadkereskedelmi megállapodásában (FTA) szereplő partnerországokból érkezik. Az e megállapodáson kívüliek közé tartozik az EU, az Egyesült Királyság vagy Japán.
Jelenleg az USA az ezekből az országokból származó behozatalt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által meghatározott legnagyobb kedvezményes adókulcs (MFN) szerint adóztatja. A 10 százalékos vámtétel a legtöbb árutípus esetében azonban jelentősen megnövelné az importadókat, kivéve a bőröket, a lábbeliket és a ruházati cikkeket, amelyeket már jelenleg is a javasolt 10 százalékos általános adókulcs felett adóztatnak. Ez az általános adókulcs leginkább a gépeket, a vegyi anyagokat és az elektronikai cikkeket érinti, amelyekre 1 százalék alatti az adó. Ezek együttesen az ezermilliárd dolláros import kétharmadát teszik ki.
Másrészt az EU a legnagyobb kedvezményes vámtételeket állapítja meg, amelyek többsége egy számjegyű. 2022-ben az USA nem mezőgazdasági exportjának az átlagos vámtétele 3,9 százalék volt, míg 2023-ban az amerikai kivitel 73 százaléka nulla vámtétellel érkezett az unióba. Ezért egy megtorló válaszlépés jelentősen befolyásolhatja az EU-ba irányuló amerikai exportot.
Hatások Európa gazdaságára
Trump vámjaival és az Egyesült Államok kereskedelmi politikájával kapcsolatos általános bizonytalanság több szempontból is hatással lehet az EU gazdaságára. A vámok jelentős hatást gyakorolhatnak az európai exportőrökre – ami az Európai Bizottság megtorló válaszához vezethet –, valamint a következő hónapok inflációs és kamatdöntéseire.
Az új amerikai kormányzat politikája az EU gazdasági növekedésének a lassulását eredményezheti.
A jelenlegi előrejelzések az amúgy is stagnáló 2023-at követően a következő két évre a gazdasági bővülés kismértékű növekedését jelzik, nem véletlen, hogy az EKB már leminősítette az idei nettó export-előrejelzését. A trumpi politika várhatóan főleg az európai autóipari ágazatra gyakorol majd jelentős hatást, az ugyanis a jelenlegi 2,5-ről a tarifák 25 százalékra való emelésére számít, ami jelentősen rontaná az idetartozó uniós cégek lehetőségeit az amerikai piacon.
EU lehetőségei
A Bruegel intézet három fő lehetőséget határozott meg az Egyesült Államok kormányának vámfenyegetéseire adott legjobb uniós válaszlépésként.
Egyrészt az EU-nak kétoldalú megállapodásra kell törekednie az Egyesült Államokkal, hogy elkerülje a vámok kivetését vagy minimalizálja azok hatását. Az ilyen tárgyalások során lehet felajánlást tenni a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági biztonsági intézkedések könnyítésére, amit megtámaszthatnak a megtorló vámok vagy negatív lista hiteles fenyegetésével.
Másrészt az Európai Uniónak továbbra is segítenie kell a WTO reformját, miközben fenn kell tartania a működő, szabályokon alapuló kereskedelmi rendszert. Az EU létrehozhatna egy olyan országkoalíciót, amely ellensúlyozná a sodródást a protekcionizmus felé. Idetartozhatnának a globális északi és déli államok kulcsfontosságú kereskedelmi partnerei is.
Végül az uniónak meg kell erősítenie és ki kell terjesztenie a kereskedelmi megállapodásainak a hálózatát, például javíthatná az Egyesült Királysággal, valamint az afrikai és az indo-csendes-óceáni térség országaival fenntartott kereskedelmi kapcsolatait.
Emellett az EU-nak rugalmasabbá kell tennie a gazdaságát, és törekednie kell arra, hogy a gazdasági növekedési modellje kevésbé függjön a nettó exporttól.
A Warwicki Egyetem mellett működő CfM–CEPR kutatócsoport januárban kikérte egy európai elemzőcsoport tagjainak véleményét az amerikai vámok uniós gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásáról. A válaszadóknak meg kellett becsülniük, hogy ezek a vámok mennyiben befolyásolják az EU gazdasági növekedését a következő négy évben, és javaslatot tenni az unió legjobb politikai válaszára.
1. kérdés: Hogyan hatna egy 10 százalékos amerikai vámtarifa az EU teljes importjára vonatkozóan az unió éves gazdasági növekedésére egy négyéves időszakon keresztül?
A testület harminckét tagja válaszolt erre a kérdésre. Az egyértelmű többség úgy vélte, hogy egy jóindulatúnak nevezhető 10 százalékos amerikai vám az EU gazdasági növekedését kevesebb mint évi 1 százalékponttal csökkentené egy négyéves időszakban. A felmérésben szereplők negyede gondolta úgy, hogy a hatás nagyobb lenne, és 1-2 százalékponttal csökkentené az uniós gazdasági növekedést.
A válaszadók nagy része úgy becsülte, hogy az EU-ra gyakorolt hatás kicsi és átmeneti lenne. Elsősorban kezdeti csökkenésére számítanak, ami nem lesz tartós hatással a növekedési ütemre, mivel az unió USA-ba irányuló áruexportja az EU GDP-jének mindössze a 2-3 százalékát teszi ki.
Ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy lehetnek bizonyos felerősítő hatások:
- a beruházások visszaesése,
- az export visszaesésével a külső keresletre támaszkodó szektorok csökkentik a tőkekiadásokat, mindez továbbterjedve zsugorodást okozna,
- hatással lenne a foglalkoztatásra és a fogyasztásra: az exportfüggő munkahelyek visszaesése gyengébb belső kereslethez vezethet, tovább erősítve a kibocsátási veszteséget.
2. kérdés: Mi az EU legjobb válasza az amerikai vámokra az európai gazdaságot ért károk minimalizálása érdekében a gazdasági, az üzletkötési és a geopolitikai megfontolások kombinálásával?
A megkérdezettek többsége egyetértett abban, hogy az EU legjobb válasza egy kombinált kereskedelmi intézkedés lehetne, beleértve a célzott megtorló vámokat és a nem amerikai partnerekkel kötött kereskedelmi megállapodásokat. Egy részük úgy vélte, hogy az EU olyan belpolitikai eszközöket alkalmazhatna, mint az adók vagy az amerikai technológiai vállalatokat korlátozó szabályozások, míg voltak, akik tárgyalások kudarcba fulladása esetén a megtorló tarifákat tekintik a legjobbnak.
A legtöbben viszont egyetértettek abban, hogy a diplomáciát részesítsék előnyben a megtorló intézkedésekkel szemben.
Kapcsolódó:
