Sokan megvannak győződve arról, hogy a háztartási gépek már nem bírják olyan sokáig, mint régen. Vannak, akik ezt a gyártók tudatos ténykedésének tudják be, norvég kutatók azonban a körülmények változásait is figyelembe véve járták körül a kérdést.   

A fáma szerint az 1970-es években gyártott készülékek általában harminc-ötven évig bírták, manapság pedig a háztartási eszközöket, például a mosógépeket, sütőket, hűtőszekrényeket és szárítógépeket tízévente le kell cserélni. Sokszor már javítani sem érdemes, mert a gyártók is fejlesztenek, a gépeink egyre bonyolultabbá váltak. No meg persze árverseny is van, így egyre kevesebb bennük az anyag, és amit csak lehet, műanyagra cserélnek.  

Persze minderről nincsenek adatok, Kamila Krych és Johan Berg Pettersen, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem Energia- és Folyamatmérnöki Tanszékének kutatói igyekeztek pótolni a hiányt. Megvizsgálták, hogy Norvégiában hogyan változtak a nagy háztartási készülékek eladásai és a használatuk, majd ezeket az adatokat vették figyelembe az élettartamuk becslésére.  

Megbecsülték az országukban lévő hűtők, fagyasztók, mosógépek, szárítógépek, mosogatógépek és sütők élettartamát 1940 és 2022 között, és az alábbiakat állapították meg: 

• az 1990-es évektől kezdődően a hűtők és a fagyasztók élettartama enyhén növekedni kezdett, bár statisztikailag nem volt szignifikáns, 
• az 1990-es években a mosogatógépek és a szárítógépek élettartama csökkenni kezdett, ám ez ismét nem volt jelentős, 
• az 1990-es években és a 2000-es évek elején a mosógépek és a sütők élettartama 19,2-ről 10,6 évre (–45 százalék), illetve 23,6-ról 14,3 évre (–39 százalék) csökkent, 
• a régebbi készülékek 10–30 évig bírták, 
• a modern hűtőszekrények, mosógépek, szárítók, sütők és mosogatógépek 10-15, míg a fagyasztók körülbelül 20 évig működnek. 

A tanulmányuk azt sugallja, hogy a mosógépek és a sütők élettartama csökkent, de nem adtak közvetlen magyarázatot ezekre a változásokra.

Ez már egy bonyolultabb kérdés, mert az élettartam-csökkenés okai műszaki, gazdasági vagy társadalmi tényezőkhöz, illetve ezek kombinációjához köthetők. 

Feltételezték, hogy műszaki szempontból több lett az elektromos alkatrész, illetve bővültek a készülékek funkciói, ami rövidíthette az élettartamukat. Másrészt van egy árverseny, globálisan ugyanis az elmúlt tíz évben a háztartási gépek ára átlagosan 12 százalékkal csökkent. Csakhogy ez magával hozhatta a minőségük romlását.   

Azt sem zárták ki, hogy az új készülékek túltervezettek és nehezebben javíthatók. Viszont adtak egy meglepően egyszerű magyarázatot is: megállapították, hogy vannak gépek, amelyeket jóval gyakrabban használunk, mint korábban.

Például a mosógépek esetében egy átlagos négytagú norvég család 1960-ban heti két mosási ciklust futtatott, 2000-ben viszont már nyolcat. Így lehet, hogy a modern mosógépek is bírnak annyit, mint az évtizedekkel ezelőttiek, ha az élettartamukat nem években, hanem mosási ciklusokban számoljuk.