A szegényebb orosz területek gazdasági értelemben duplán profitálnak a háborúból: hadiipari bázisokká váltak, a munkanélküliséget pedig emellett a hadsereg csökkenti. A katonáknak csak a belépési bónusza több mint háromévnyi fizetés. Ha pedig van pénz, van fogyasztás is.  

Sorban nyílnak a boltláncok üzletei, éttermek vagy éppen edzőtermek Oroszország azon elmaradott régióiban, ahol a lakosoknak eddig szó szerint nem volt pénzük arra, hogy a mindennapi szükségleteiken kívül másra is költsenek. A rozsdaövezetek a csúcsra pörgetett hadiipari termelésből, valamint az e területekről legnagyobb számban katonának állók fizetéséből, bónuszaiból (és esetleges haláluk után a kártérítési összegből) indultak olyan fejlődésnek, amely már a vállalkozásokat is elkezdte vonzani.  

A szegényebb régiókban a hadiipar munkahelyeket teremtett, a gyári munkások fizetése pedig gyorsabban emelkedett az elmúlt három évben, mint Moszkvában (80 százalékkal a 60-hoz képest), így a belső fogyasztást is elkezdte fellendíteni. A katonának állók már a belépésükkor óriási összeget kapnak (legalábbis a helyi viszonyok között), haláluk esetén pedig a családjuk olyan kártérítésben részesül, amelyet többen is arra használnak fel, hogy maguk mögött hagyva a rozsdarégiót, máshol kezdjenek új életet.  

A háborúban egy katona átlagos aktív szolgálati ideje a frontvonalon mindössze négy és fél hónap, mielőtt elesik vagy megsebesül, és ez idő alatt majdnem 1 millió rubelt (kb. 4,4 millió forintot) kereshet, a haláleseti kifizetés pedig több mint tízszerese lenne annak a pénznek, amit a katona addig hazaküldött a családjának. A legszegényebb régiókban a bankszámlákon lévő összegek felduzzadtak, mivel a katona zsoldját a lakcímén lévő számlájára utalják, ahol jellemzően a felesége vagy a családja fér hozzá a pénzhez. A család számára az amúgy is nagymértékű havi fizetésemelkedés aztán megduplázódik egy nagyon nagy egyszeri kifizetéssel.   

Beindult üzletek 

A Financial Times jelentése szerint egyes szegényebb orosz térségekben (példaként a délkelet-habarovszki régiót említi) a meghirdetett kiskereskedelmi és vendéglátói állások száma tavaly csaknem megduplázódott. Ez alapvetően a szupermarketek, a gyorséttermek és a kiskereskedelmi vállalkozások gyors növekedéséhez köthető – az egyik elektronikai üzletlánc egy év alatt 100 új üzletet nyitott, ebből huszonötöt az említett térségekben, ráadásul mindet százezernél alacsonyabb lélekszámú városokban.  

A rozsdaövezetek fellendülése tovább javítja a munkanélküliségi mutatókat. A védelmi terület fellendülése (beleértve a hadsereg számára élelmiszert, üzemanyagot vagy éppen ruházatot előállító szegmenseket is) és a hadsereg folyamatos toborzása a 2021-ben mért 4,3 százalékról 2,4-re csökkentette a rátát. A hadiipar által beszippantott munkaerő ugyanakkor hiányt okoz a nem kapcsolódó iparágakban, ahol emiatt szintén nőttek a fizetések – igaz, azon a szinten éppen csak annyival, hogy a dolgozók megbirkózzanak a magas inflációval.  

Az elmaradott területeken a magasabb bérezés még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a többség komolyabb megtakarításokat eszközöljön, vagy ingatlanon, esetleg autóvásárláson gondolkodjon, a felesleget így pluszélelmiszerre, szórakozásra, egészségügyi és szépségipari szolgáltatásokra költi.  

A rozsdaövezetek fellendülése az elemzők szerint tartós marad. Bár a háború után a katonák létszáma nyilvánvalóan csökkenni fog, a fegyverkezési verseny továbbra is szoros lesz, vagyis a hadiipari beruházások megnövekedett termelési előirányzatai, így a munkahelyek is megmaradnak – ez pedig megnyitja az utat a régiókban a további vállalkozások költözése és az újabb beruházások előtt. 

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: Dreamstime