A ChatGPT érzelmi jóllétünkre gyakorolt hatását vizsgálta az OpenAI az MIT Media Lab közreműködésével. A kutatásból kiderült, hogy a felhasználók csak kis része kerül érzelmi kapcsolatba a chatbottal, ugyanakkor akik társként tekintenek rá, azok átlagosan napi fél órát töltenek vele, és jelentős különbségek figyelhetők meg a férfiak és a nők használati szokásai között. 

Az OpenAI közlése szerint hetente több mint 400 millió ember használja a ChatGPT-t, azonban eddig keveset tudtunk arról, milyen hatással van az emberek érzelmi állapotára. Kate Devlin, a londoni King’s College mesterségesintelligencia- és a társadalom kapcsolatának professzora rámutatott, hogy ez a mostani kutatás jelentős előrelépés a területen. 

Szerinte nem meglepő, hogy csak kevesen használják érzelmi témájú célokra a ChatGPT-t, hiszen ez elsősorban egy produktivitási eszköz, nem pedig társalgópartner.

Nők és férfiak eltérő reakciói a virtuális társalgásra 

A kutatók érdekes különbségeket fedeztek fel a férfiak és a nők ChatGPT-használati szokásai között. A tanulmány szerint a nők négy hét után kissé kevésbé voltak hajlandók emberekkel kommunikálni. 

Eközben azok, akik a sajátjuktól eltérő nemű hangot használtak a ChatGPT-vel folytatott beszélgetéseik során, magányosabbnak érezték magukat és a chatbottól való érzelmi függőségről számoltak be. 

Jason Phang, az OpenAI biztonsági kutatója hangsúlyozta, hogy ez a munka fontos lépés a ChatGPT ránk gyakorolt hatásának jobb megértése felé, ami segíthet az MI-platformoknak a biztonságosabb és egészségesebb interakciók létrehozásában. 

Kihívások az érzelmi hatások mérésében 

A nagy nyelvi modelleken alapuló chatbotok még mindig kezdeti szakaszukban járnak, és nehéz tanulmányozni, hogyan hatnak ránk érzelmileg. Az e területen végzett kutatások jelentős része – beleértve az OpenAI és az MIT új munkáját – önbevallásos adatokon alapul, amely nem mindig pontosak és főként nem feltétlenül megbízható. 

Az OpenAI és az MIT Media Lab egy kétlépcsős módszert alkalmazott. Először valós adatokat gyűjtöttek közel 40 millió ChatGPT-interakcióból, majd megkérdeztek 4076 felhasználót, hogy hogyan érezték magukat. Ezt követően az MIT Media Lab csaknem ezer embert toborzott egy négyhetes kísérlethez, amelyben a résztvevők minimum napi öt percet töltöttek el a ChatGPT-vel. 

A chatbotokkal való érzelmi kapcsolódás kérdései 

A kutatásból kiderült, hogy azok, akik jobban megbíztak a ChatGPT-ben és erősebb kapcsolatot alakítottak ki vele, nagyobb valószínűséggel voltak utána magányosak, és jobban támaszkodtak e nagy nyelvi modellre, mint mások. 

Devlin professzor szerint bár a kutatás üdvözlendő, még mindig nehéz azonosítani, hogy mikor kapcsolódik egy ember érzelmileg a technológiához. Megjegyezte, hogy a tanulmány résztvevői olyan érzelmeket is átélhettek, amelyeket a kutatók nem rögzítettek. Hozzátette: „Nehéz az emberi mivoltunkat elválasztani a technológiával való interakcióinktól. Olyan érzelemfelismerőket használunk, amelyeket bizonyos dolgok keresésére hoztunk létre – de hogy ez valójában mit jelent valakinek az életében, azt nagyon nehéz mérni.” 

E kutatás megerősíti, amit a tudósok eddig is megállapítottak: a chatbottal folytatott beszélgetések érzelmileg is hathatnak a felhasználókra. Az MIT Media Lab kutatói egy két évvel ezelőtti felmérésükben azt találták, hogy a chatbotok általában tükrözik a felhasználó üzeneteinek érzelmi töltetét, ami egyfajta visszacsatolás: minél boldogabban viselkedünk, annál „boldogabbnak” tűnik az MI. 

Kapcsolódó: