A mesterséges intelligencia (MI) várhatóan átalakítja a munkaerőpiacot, emellett javítja a termelékenységet és új munkahelyeket hoz létre. 

Ezzel együtt nő a kereslet az MI-szakemberek iránt, hiszen a vállalatok versenyben akarnak maradni, a tehetségek jó része azonban kiaknázatlan marad: a Világgazdasági Fórum (WEF) kutatása rámutatott, hogy a STEM-területeken (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) dolgozók körében a nők aránya alig több mint 28 százalék – szemben a nem STEM-munkavállalók több mint 47 százalékával. Ráadásul a STEM-diplomát szerzettek valamivel több mint egyharmada nő, a STEM-vezetőknek pedig csak alig több mint 12 százaléka. 

A WEF és a LinkedIn új tanulmánya, a Gender Parity in the Intelligent Age (Nemek közötti egyenlőség az intelligens korban) szerint a mesterséges intelligencia inkább növeli a nemek közötti különbséget a STEM-területeken. 

Bár a köztük lévő szakadék az elmúlt időszakban csökkent, még többet kell tenni annak érdekében, hogy a nők ne maradjanak le. A tavalyi Global Gender Gap Report szerint a STEM-szakmák területén lévő jelenlegi 28,2 százalékos arányuk még mindig elenyésző. 

Nem a felvétellel, a megtartással van baj 

Kulcsfontosságú tényező, hogy bár minden eddiginél több nő szerez diplomát a STEM-tárgyakból, és helyezkedik el ezen a területen, jelentős részük idővel pályát módosít: a LinkedIn kutatása szerint a 2017-ben végzettek 35,5, míg az egy évvel később diplomát szerzetteknek csak a 29,6 százaléka dolgozott még mindig STEM-szakmában. A lemorzsolódási arány az azóta eltelt években is hasonló maradt. 

Ábra: A nők jelentős része a végzettség megszerzése után egy évvel elhagyja a STEM-pályát (Forrás: Gender Parity in the Intelligent Age) 

Emellett, ahogy egyre feljebb haladunk egy szervezet ranglétráján, megfigyelhető, hogy egyre kevesebb a nő, és ez különösen a STEM-ágazatokban szembetűnő. A hölgyek 24,4 százaléka tölt be vezetői pozíciót a tudományos és műszaki területeken, de csak a 12,2 százalékuk éri el a felső vezetői szintet. 

A nők tartózkodóbbak a technológiával kapcsolatban 

A tanulmányból az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia át fogja rendezni a munkaköröket, egyeseket kibővítve, másokat azonban eltűntetve. 

Az Egyesült Államokból származó LinkedIn-adatok szerint a férfiak nagyobb valószínűséggel dolgoznak mesterséges intelligenciával kiegészített foglalkozásokban (54 százalékuk) és tartják meg a munkahelyüket, mint a nők (46 százalék). Az utóbbiak pedig nagyobb eséllyel helyezkednek el olyan munkakörökben, amelyeket az MI inkább megzavarhat. Ami viszont a két nem esetében viszonylag egyenlő arányban fordul elő, azok az olyan hiányszakmák, amelyeket az MI valószínűleg kevésbé érint majd közvetlenül. 

A nők és a férfiak az MI-hez és a technológiai átmenethez való hozzáállásukban is eltérnek. A WEF nemek közötti szakadékról szóló kutatása kiemeli, hogy a nőknek csak az 54 százaléka számít arra, hogy a következő öt évben jelentősen megváltoznak a munkájukhoz szükséges készségek, míg a férfiaknál ez az arány 61 százalék. A hölgyek kevésbé vannak tisztában azzal is, hogy a generatív mesterséges intelligencia milyen hatással lesz a szerepükre (náluk ez 62 százalék, míg a férfiaknál 68). Emellett a LinkedIn megállapította azt is, hogy a nők valamivel jobban tartanak az MI alkalmazásától, mint a férfiak. 

Szakképzés és átképzés 

A tanulmány arra is rávilágít, hogy mindez gyorsan változik amiatt, hogy a tehetséges munkavállalók egyre felkészültebbek a generatív mesterséges intelligencia és más technológiai készségek által keltett növekvő kereslet kielégítésére. 

A Randstad Workmonitor idei jelentése szerint világszerte a tehetséges munkavállalók 40 százaléka sorolja az MI-t a három legfontosabb fejlesztendő készség közé – szemben az egy évvel korábbi 29 százalékkal. Bár a férfiak nagyobb arányban nyilatkoztak így (44 százalék), mint a nők (36 százalék), a különbség jóval kisebb volt, amikor a meglévő technológiai és mesterségesintelligencia-készségeikbe vetett bizalomról volt szó (73, illetve 69 százalék). 

A LinkedIn adatai alátámasztják ezt a tendenciát. Míg 2018-ban azoknak, akik MI-mérnöki készségeket tüntettek fel a profiljukban, csak a 23,5 százaléka volt nő, addig 2025-re az arányuk 29,4-re nőtt. A tanulmányuk azt is megállapította, hogy a férfiakhoz képesti lemaradásuk egy kivételével a vizsgált 75 ország mindegyikében csökkent. 

Lehetőség a tehetségbázis bővítésére 

Andrea Willige, a Világgazdasági Fórum (WEF) tanulmányának szerzője szerint jóval több energiára van szükség ahhoz, hogy tovább csökkentsük a nemek közötti különbségeket a STEM-területeken. A generatív mesterséges intelligencia gyors fejlődése fordulópontot jelenthet ebben, mivel a szakemberhiány arra késztetheti a munkáltatókat, hogy bővítsék tehetségbázisukat –, bevonva olyan csoportokat is, amelyeket korábban kevésbé vettek figyelembe – például a nőket. 

Ahelyett, hogy azt gondolnánk, hogy a STEM-területek csak a férfiaknak valók, és ezzel lemondanának az elérhető tehetségek feléről, azaz a nőkről, ez a szemléletváltás lehetőséget ad a munkáltatóknak arra, hogy időben megalapozzák versenyelőnyüket a mesterséges intelligencia területén. A politikai döntéshozóknak pedig fontos szerepük lehet abban, hogy segítsék a gazdasági és társadalmi átalakulást, előmozdítsák a növekedést, és biztosítsák, hogy a munkavállalók egyik csoportja se szenvedjen hátrányt a technológiai fejlődés során. 

Ezért is fontos a nők részvétele 

A nők STEM-területeken való alkalmazása nem csupán az esélyegyenlőség miatt fontos, hanem üzleti és innovációs előny is. A vegyes nemű csapatok ugyanis bizonyíthatóan jobban teljesítenek, mint a homogén, jellemzően férfiakból állók. Egy 2023-as, a Nature folyóiratban megjelent kutatásban 4011 videójáték-fejlesztési projektet vizsgáltak meg, és az eredmények egyértelműek: azok a csapatok, amelyekben megvolt a nemi sokszínűség, 9–13 százalékkal nagyobb eséllyel hoztak létre magas kreatív értékű játékokat, mint az egyneműek. 

A kutatás szerint azonban nem elég a nemi diverzitás: az eredmények akkor voltak igazán figyelemre méltók, ha a csapat inkluzív módon működött, vagyis ha a női és a férfi tagok egyaránt beleszólhattak a döntésekbe, és a véleményük egyenlő súllyal esett latba. Ezekben a csoportokban átlagosan 15 százalékkal volt magasab az innováció és a kreativitás szintje, mint a nem inkluzív, homogén összetételűekben. 

A kutatók az adatokat a világ egyik legnagyobb videójátékos platformjáról, az itch.io-ról gyűjtötték, amely lehetővé tette több ezer független fejlesztői projekt részletes elemzését. A mérőszámok visszaigazolták, hogy azok, amelyek mögött vegyes nemű fejlesztőcsapat állt, több letöltést, jobb értékelést és pozitívabb visszajelzéseket kaptak. 

A természettudomány nem csak a férfiaké 

A nők STEM-területek iránti érdeklődésének a növelése egy összetett és többlépcsős folyamat, amelyet már gyerekkorban érdemes elkezdeni. Az első lépés a sztereotípiák lebontása (vagy fel sem építése), a kutatások szerint ugyanis sok lány már általános iskolás korában elveszíti az érdeklődését a matematika vagy a fizika iránt, mert azt a „társadalmi üzenetet” kapja, hogy ezek „fiús” tantárgyak. A tanároknak és a szülőknek kulcsszerepük van abban, hogy ezek a gondolatok ne verjenek gyökeret: fontos, hogy a lányok pozitív visszajelzéseket kapjanak, ha a reáltárgyakban jeleskednek, és megismerjenek női példaképeket is ezen a területen. 

Kiemelten fontos a lányok támogatása középiskolás korban is. A különböző STEM-orientált tehetséggondozó programok, a kifejezetten lányok számára szervezett workshopok és nyári táborok segíthetnek abban, hogy magabiztosabbak legyenek és otthonosabban mozogjanak a technológia világában. Emellett fontos, hogy ezekben a programokban ne csak az elmélet kapjon hangsúlyt, hanem a gyakorlati élmény is – például robotépítés, programozás vagy kísérletezés –, mert ezek az élmények sokszor meghatározók lehetnek egy fiatal számára. 

A felsőoktatás során a mentorálás és a közösség szerepe válik meghatározóvá. Az egyetemeken működő női STEM-klubok, mentorprogramok és női oktatók jelenléte hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hallgatók ne érezzék magukat elszigetelve a jellemzően férfiak dominálta környezetben. Fontos, hogy ezek a programok ne csak a tanulmányi eredményekre koncentráljanak, hanem a karrierépítésre, az önbizalom-erősítésre és a munkahelyi helytállásra is. 

Később a munkahelyi környezet és a vállalati kultúra is kulcsszerepet játszik a hölgyek STEM-területeken való megtartásában és egyáltalán a bevonzásában. A rugalmas munkavégzési lehetőségek, a családbarát hozzáállás, valamint az egyenlő karrierlehetőségek biztosítása nagyban elősegítheti, hogy a nők ne csak belépjenek ezekre a pályákra, hanem hosszú távon ott is maradjanak. A női vezetők és szakemberek is megerősíthetik őket abban, hogy a természettudomány nemcsak a férfiaké – hanem mindenkié.