Donald Trump egy sor újabb vámot jelentett be, ezúttal szinte a világ összes országát érintően. Az elnök április 2-án 10 százalékos minimumtarifát szabott ki a legtöbb termékre, amelyet az Egyesült Államok importál, legyen szó szinte bármelyik államról. A bejelentés felkavarta a piacokat, és a globális gazdasági növekedés stagnálásával, valamint az infláció fokozódásával fenyeget. 

Trump azzal kezdte beszédét, hogy „örökké emlékezetes marad április 2-a mint az amerikai ipar újjászületésének, Amerika sorsa kézbevételének és az ország újbóli gazdaggá tételének első napja”. Hozzátette, hogy szerinte az USA-t évtizedeken keresztül „kirabolták, kifosztották és megerőszakolták” nemcsak ellenfelei, de még saját szövetségesei is. Jelezte, a cél, hogy a hazai termelés felfusson, ami kiélezettebb versenyhez, ezáltal alacsonyabb fogyasztói árakhoz vezet majd az Egyesült Államokban, és elvezet „Amerika aranykorához”. 

A 10 százalékos alapvámok április 5-én lépnek életbe, és ezek nemcsak a versenytársakat, hanem az USA legközelebbi szövetségeseit is sújtják: az Európai Unió esetében már összesen 20, Japán 24, Dél-Korea 25, Tajvan pedig 32 százalékos vámokkal kénytelen szembenézni. Kanada és Mexikó viszont, amelyekre a legtöbb termék esetében korábban 25 százalékos tarifákat vezettek be, egyelőre fellélegezhet, őket ugyanis Trump ezúttal békén hagyta, és nem emelte tovább a rájuk vonatkozó tételeket.  

Kína, a világ második legnagyobb gazdasága, Washington fő kihívója a globális gazdasági dominanciáért folyó versenyben, az új intézkedéseket követően már csak legalább 54 százalékos vámtételek mellett exportálthat az óceánon túlra. Peking jelezte, a válaszlépések nem maradnak el. 

Kölcsönkenyér visszajár 

A legtöbb ország esetében Trump a kölcsönösség alapján jelentett be vámokat, azaz attól függően, hogy mely állam milyen mértékű tételeket alkalmaz az amerikai termékekre. Jelezte azonban, hogy az esetek többségében nagyságrendileg az amerikai árucikkeket érintő vámok felének arányában vezetik be a tarifákat, attól függően, hogy az adott ország hány százalékot rótt ki azokra. Ahogyan az elnök fogalmazott: „ők megteszik velünk, szóval mi is megtesszük velük”.  

A reciprokvámok viszont nem vonatkoznak egyes termékekre, így a rézre, bizonyos gyógyszerekre, a félvezetőkre, a faárura, az aranyra és „olyan ásványi anyagokra, amelyek az Egyesült Államokban nem találhatók meg”  

– áll a Fehér Ház által kiadott adatlapon.  

Donald Trump ezt követően aláírt egy rendeletet annak érdekében, hogy bezárjon egy kereskedelmi kiskaput, amelynek leginkább Kína vette hasznát az elmúlt időszakban. Nevezetesen, hogy a 800 dollár vagy annál olcsóbb értékű hajószállítmányok vámmentesen érkezhetnek az ázsiai országból. Ezzel megszűnik az úgynevezett „de minimis” elve melletti áruszállítás lehetősége. A rendelkezés a Hongkongból érkező árukat is érinti, és május 2-ától lép hatályba. 

A bejelentések értelmében íme néhány konkrét példa a vámokra: 

• Egyesült Királyság, Brazília, Ukrajna és Szingapúr: 10 százalék, 

• Venezuela: 15 százalék, 

• Malajzia: 24 százalék, 

• India: 26 százalék, 

• Svájc: 31 százalék, 

• Tajvan és Indonézia 32 százalék, 

• Vietnám esetében pedig 46 százalék. 

Mindezek mellett április 3-tól minden külföldön gyártott autó esetében 25 százalékos vám lépett életbe.

 

Az ázsiai országok különösen érintettek 

A vámok hatására a legtöbb gazdasági elemző a globális növekedés lassulását várja, miközben a világgazdaság még fel sem épült teljesen a világjárvány utáni inflációs nyomásból, illetve a rekordszintű adósságtól és a geopolitikai feszültségektől is gyengélkedik.  

Egyes kormányok még nagyobb nehézségekkel küzdenek majd a világ rekordméretű, 318 ezermilliárd dolláros adósságszintjének törlesztésével, és hogy pénzt találjanak a költségvetési prioritások, mint a védelem, a klímaintézkedések és a jóléti programok finanszírozására. 

Az ázsiai gazdaságokat keményebben sújthatják az amerikai válaszvámok, mivel ezek nemcsak magasabb vámokkal szembesülnek, hanem nagyobb mértékben is függenek az Egyesült Államokban jelentkező árukereslettől.  

Például a Japán Központi Bank is nyomás alá kerülhet, hogy további kamatemeléseket eszközöljön az infláció ellen, miközben főbb partnerei már kamatcsökkentésre készülnek. Eközben az ország exportszektora súlyos veszteségeket szenved az amerikai vámok miatt. Dél-Korea jelezte, hogy sürgős intézkedéseket tervez az érintett vállalatok védelme érdekében. Emellett,  

ha szélesebb körű kereskedelmi háború alakul ki, az még nagyobb hatással lehet az olyan gyártókra, mint Kína, amelyek a gyenge belföldi fogyasztás miatt új piacokat keresnének. 

Az új vámtarifák realizálódásával a világ vállalatainak mérlegelniük kell, hogy miként alkalmazkodjanak azokhoz, miközben a lehetőségeik korlátozottak maradnak, az ügyfeleik, a vásárlóik számára pedig kellemetlen következmények, többek között áremelkedések várhatók. Az biztos, hogy legelőször a kivetett tarifák árfelhajtó és keresletcsökkentő hatása lesz érzékelhető világszerte, majd továbbgyűrűzve a központi bankokra és a kormányokra is befolyással lehetnek. 

A vámdöntések erősen befolyásolhatják a globális ellátási láncokat, aminek további inflációgerjesztő hatása lehet: 2 százaléknál magasabb infláció is előfordulhat  

– igaz, a központi bankok jelenleg úgy látják, ez még kezelhető lehet. 

Ha a vámok rosszul sülnek el, még súlyosabb következmények várhatók 

Amennyiben a vámok nem váltják be Trump célját a magánszektorba való befektetések bevonzását illetően, és az Egyesült Államok a recesszió felé sodródik, az súlyosan fogja érinteni a fejlődő országokat, amelyek sorsa szorosan kötődik a világ legnagyobb gazdaságához.  

Egyes elemzők szerint Trump más módon is igyekezhet csökkenteni az USA globális kereskedelmi hiányát, például azzal, hogy arra kényszerít más országokat, hogy úgy alakítsák a devizaárfolyamokat, hogy azok az amerikai exportőröknek kedvezzenek, azaz gyengítsék a külföldi valutákat. Az ilyen lépések egyrészt nemzetközi feszültségekhez vezetnének, illetve veszélyeztetnék a dollár helyzetét, amely a világ elsődleges tartalékvalutája. 

A Fitch Ratings szerint a tényleges amerikai importadókulcs a tavalyi 2,5-ről Trump alatt 22 százalékra emelkedett, ezzel pedig 1910 óta a legnagyobb arányról beszélhetünk. Az IMF ügyvezető igazgatója, Krisztalina Georgieva megosztotta, hogy az események fényében a Nemzetközi Valutaalap 3,3 százalékos növekedéssel számol az idei évre. Az európai Scope hitelminősítő a kereskedelmi háború eszkalációjával számolva a korábbi 2,7-ről 1 százalékra módosította az idénre vetített növekedési várakozásait, valamint 2-ről 1,5-re a jövő évi előrejelzését.  

Ezzel jócskán az elmúlt három év 2,7 százalékos átlagos növekedése alatti bővülésre lehet számítani a gazdaságban. 

Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde arról beszélt, hogy Európának gyorsítania kell a gazdasági reformokat, hogy versenyképes maradjon ebben a „felbolydult világban”. „A multilaterális szabályokon alapuló világrend mellett elkötelezett Egyesült Államokból eddig mindenki profitált, most azonban bezárkózással, megosztottsággal és bizonytalansággal kell szembenéznünk” – mondta. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Erik S. Lesser