A sokszínűség, egyenlőség és befogadás elvei alapján meghatározott vállalati politika lényege, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaz bizonyos társadalmi csoportok esetében. A Trump-kormányzat azonban elkötelezett amellett, hogy felszámoljon mindennemű megkülönböztetést a munkaerőpiacon, és ennek egyes európai cégek is a kárát láthatják, ha nem működnek együtt.
Több tucat francia és nyugat-európai vállalat kapott levelet és egy kérdőívet amerikai diplomáciai képviseletektől, amelyekben arra kérik őket, jelentsenek arról, hogy alkalmazzák-e a diversity, equity, inclusion (DEI), azaz a sokszínűség, egyenlőség és befogadás elvét. Ez a vállalati politika azt támogatja, hogy a cégek pozitív diszkriminációt alkalmazzanak a hátrányos helyzetű vagy kisebbségi csoportokhoz – akár származást, akár nemi identitást tekintve – tartozó munkavállalók esetében.
A Trump-kormányzat most arra kötelezett néhány, az Egyesült Államokkal szerződésben álló francia vállalatot, hogy az említett rendeletnek megfelelően szüntessék be a DEI-programokat és egy az amerikai külképviseletek által kiküldött kérdőív kitöltésével igazolják, hogy eleget tesznek Washington kérésének. Ellenkező esetben azt kockáztatják, hogy elveszítik a szövetségi kormányzati pályázatokhoz való hozzáférést. A lépés kérdéseket vet fel azt illetően, hogy a megszólított cégeknek milyen gyakorlati változtatásokat kell megtenniük, és rámutatnak az USA és Franciaország eltérő megközelítésére.
Sokszínűség, egyenlőség és befogadás mint üzletpolitika
A DEI az amerikai polgárjogi mozgalom időszakától, az 1964-es polgárjogi törvénytől eredeztethető. A Lyndon B. Johnson elnöksége alatt elfogadott aktus megtiltotta az etnikumon, valláson, nemen, bőrszínen és nemzetiségi származáson alapuló megkülönböztetést. Megszüntette továbbá a nyilvános szegregációt például az iskolákban és a könyvtárakban. A jogszabály VII. bekezdése pedig létrehozta az egyenlő foglalkoztatási esélyek bizottságát (Equal Employment Opportunity Commission, EEOC), amelynek a feladata a munkaerőpiaci diszkrimináció felszámolása lett.
Az 1960–70-es években többen is indítottak pereket az EEOC előtt, miközben számos vállalat a sokszínűség elvét elkezdte integrálni az üzletstratégiájába.
A DEI támogatottsága és elfogadottsága George Floyd 2020-as halálát követően lángolt fel.
2019 és 2022 között 168,9 százalékkal nőtt a sokszínűségért és befogadásért felelős vezetői pozíciók száma – derült ki egy LinkedIn-elemzésből.
A munkahelyeken a DEI-üzletpolitika leginkább a dolgozóknak biztosított képzések révén, illetve az erőforrás-hálózatban és a felvételi gyakorlatban mutatkozik meg. 2023-ban a Pew Research Center által megkérdezett amerikai felnőttek 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyüknek van a méltányos felvételre, az előléptetésekre és a fizetésekre fókuszáló stratégiája. A Thrivent pénzügyi szolgáltató például a vezető pozícióban lévő nők, a fiatal szakemberek, a fekete bőrű, a spanyol ajkú alkalmazottak, valamint a katonai veteránok számára is tart fenn erőforrásokat. A cég DEI-képzései megtanítják az alkalmazottakat arra, hogyan értsék meg és hidalják át a kulturális különbségeket a munkahelyen.
A DEI célja és funkciója „a tehetségfejlesztés és annak a méltányos mérése, valamint a rejtett és hátrányos helyzetű tehetségek felkutatása egy olyan világban, ahol nincs mindenkinek egyenlő esélye arra, hogy megmutassa a képességeit” – fogalmazott Ken Frazier, a Merck gyógyszeripari vállalat korábbi vezérigazgatója.
Valójában negatív diszkriminációról van szó?
A DEI-üzletpolitikának bőven akadtak kritikusai Donald Trump második elnöksége előtt is. „Ezek nem a demográfiai diverzitás növelését szolgáló semleges programok, hanem politikai célkitűzések, amelyeket az adófizetők pénzéből finanszíroznak egy bizonyos pártpolitikai ortodoxia előmozdítására” – fogalmazott a Manhattan Institute szenior munkatársa, Christopher Rufo. Sőt, van, aki „Amerika-ellenesnek” titulálta. Ryan P. Williams, a Claremont Institute elnöke azt mondta: „A DEI nem más, mint a pozitív diszkrimináció és az etnikai preferenciák másik neve. Egy olyan rendszer, amely etnikai kvótákat és önkényesen kiosztott »elnyomó« és »elnyomott« szerepeket oszt ki az egyes társadalmi csoportok számára. Ha továbbra is így folytatjuk, annak harag, viszály, neheztelés és Amerika összeomlása lesz a vége.”
Trump mellett az egyik legnagyobb név a DEI kritikusai között Elon Musk. A Tesla-vezér és a kormányzati hatékonyságért felelős minisztérium (DOGE) vezetője szerint a DEI „csak egy újabb szó a rasszizmusra”. Egy az X-en közzétett posztban azt írta, „a DEI, mivel etnikum, nem és számos más tényező alapján diszkriminál, nem egyszerűen erkölcstelen, hanem illegális is”.
Donald Trump már a beiktatási beszédében ígéretet tett egy „színvak és meritokratikus alapú társadalom összekovácsolására”.
Emellett „az egyéni méltóság, a kemény munka és a kiválóság értékeinek visszaállításáról” szóló elnöki rendeletben rögzítette, hogy a kormányzat minden területén kizárólag az érdemek alapján lehet alkalmazni a munkatársakat. Joe Biden elnöksége idején ugyanis a külügyminisztérium attól tette függővé az előléptetéseket, hogy az adott ember megfelel-e egy „DEI-lojalitási tesztnek”. A Fehér Ház szerint azonban az ilyen politikák alapvető polgári jogokat ásnak alá, amelyek a diszkriminációtól védik az Egyesült Államok polgárait.
Pamela Bondi legfőbb ügyész a felesketése után rögtön jelezte, hogy az igazságügyi minisztérium „kivizsgálja, megszünteti és megbünteti” az összes olyan magáncéget és egyetemet, amely szövetségi támogatást kap.
Fordulat az amerikai nagyvállalatok világában
Az Egyesült Államokban az üzleti világ nem igazán próbált ellenállni a DEI-ellenes kampánynak. A legnagyobb cégek jelentették be, hogy felhagynak az ilyen politikákkal, mások mellett a Walmart, a Paramount, a Coca-Cola, Wall Street-i bankok és olyan pénzalapok, mint a BlackRock. A leglátványosabb váltás a Meta esetében történt, amelynek a főnöke, Mark Zuckerberg egyenesen úgy fogalmazott, hogy „több férfiasságot” akar.
Természetesen vannak ellenpéldák is. Néhány vállalat, köztük a Costco és az Apple nem adta fel DEI-politikáját. A Costco részvényeseinek 98 százaléka elutasította azt a javaslatot, amely arra kötelezte volna a céget, hogy vizsgálja felül a DEI-kezdeményezések fenntartásának lehetséges kockázatait. Mellettük többek között a Delta légitársaság, a Deutsche Bank és az amerikaifoci-liga, az NFL is elkötelezett maradt a DEI-projektek és -üzletpolitika mellett.
A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) elnöke a múlt héten jelezte, vizsgálatot indít a Disney-vel és az ABC-vel szemben, hogy kiderüljön, a két nagyvállalat megsérti-e az FCC esélyegyenlőségi rendeleteit azáltal, hogy támogatja a megkülönböztetés hátrányos formáit a DEI-elvekre hivatkozva. A bizottság igazgatója, Brendan Carr figyelmeztetett, hogy amennyiben ez így van, az ABC elveszítheti műsorszórási engedélyét.
Az amerikai dolgozók szintén egyre negatívabban tekintenek a DEI-politikákra.
Tavaly novemberben a megkérdezettek 52 százaléka vélekedett úgy, hogy az ilyen jellegű tényezőkre való fókuszálás pozitív, míg 21 százalékuk szerint negatív. Az utóbbiak aránya 5 százalékkal növekedett egy év alatt – derült ki a Pew Research Center kutatásából. A kritikusok szerint a DEI-programok diszkriminatívak, és az etnikai megkülönböztetést más csoportok, különösen a fehér amerikaiak kárára igyekeznek enyhíteni. A támogatói és az iparági szakértők azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az évtizedes gyakorlatot átpolitizálták, és széles körben félreértik.
A Frazier és az American Express korábbi vezérigazgatója, Ken Chenault szerint ha a vállalatok hátat fordítanak a sokszínűséget elősegítő stratégiáknak, azzal korlátozzák az esélyegyenlőséget azok számára, akik a bőrszínük, a környezetük, a neveltetésük, az iskoláik minősége és más, rajtuk kívül álló tényezők miatt kerülnek hátrányos helyzetbe.
Európában is visszaszorítanák a DEI-t
Míg a legtöbb amerikai cég korábban elfogadta a sokszínűségre, az egyenlőségre és a befogadásra vonatkozó politikákat, és etnikai alapon állítottak fel sokszínűséget biztosító kvótákat, addig Franciaországban az ilyen gyakorlatok törvényileg korlátozottak. A vállalati erőfeszítések inkább a nemre és a társadalmi-gazdasági háttérre összpontosítanak.
A Les Echos francia napilap szerint a párizsi amerikai nagykövetség múlt héten a következő szöveg kíséretében küldött kérdőíveket az érintett francia cégeknek:
„Értesítjük, hogy a Donald Trump által kiadott illegális diszkrimináció befejezéséről és a meritokratikus alapú lehetőségekről szóló 14 173-as elnöki rendelet az Egyesült Államok kormányának minden beszállítójára és szolgáltatójára vonatkozik, tekintet nélkül annak nemzetiségre és működési országára. Hálásak lennénk, ha a dokumentumot öt napon belül kitöltve és aláírva angol nyelven e-mailben visszaküldené nekünk. Amennyiben nem járul hozzá a dokumentum aláírásához, kérjük, részletesen indokolja meg döntésének okát. Ezt továbbítjuk jogi szolgálatunknak.”
A francia lap szerint azokat a vállalatokat keresték meg, amelyek valószínűleg pályáznak majd amerikai szövetségi forrásokra. Ez nemcsak az USA-ban lévő cégeket érinti, hanem például az Orange állami telekommunikációs vállalatot is, amely nincs jelen az Egyesült Államokban. Ugyanakkor az elektromos védelmi eszközöket gyártó Thales és a TotalEnergies kőolajóriás nem kapott ilyen értesítést, pedig mindketten működnek az óceánon túl is. A leveleket egyébként nem csak Franciaországban küldték szét: Belgium, Dánia, Olaszország és Spanyolország vállalatai is érintettek.
Az események tovább gerjesztik a feszültséget Washington és Európa között, és rávilágítanak arra, hogy az „America First” politikája mit jelenthet az európai cégekre nézve.
„Az amerikai beavatkozás a francia vállalatok politikájába, valamint az indokolatlan vámfenyegetések elfogadhatatlanok. Franciaország és Európa meg fogja védeni a vállalkozásait, a fogyasztóit és az értékeit is” – közölte a francia külkereskedelmi minisztérium a Reuters megkeresésére.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
